Üzlet-e az egészségügy? ­Többek között erre a kérdésre keresték a választ a 32. Közgazdász Vándorgyűlés meghívottjai a konferencia második napján. Lorenzovici László egészségügyi közgazdász, a Hospital Consulting vezérigazgatója a romániai egészégügyi piac helyzetéről és kilátásairól tartott előadást, Jakab István, a Clinilab vezetője pedig a romániai labordiagnosztikai piac fejlődéséről. Nagy Gyula József, a Székelyudvarhelyi Városi Kórház igazgatója a verseny hatásáról beszélt az egészségügyben, míg dr. Kelemen László József, a Gedeon Richter marosvásárhelyi telephelyének igazgatója Románia és az Európai Unió egészségügyi adatait hasonlította össze, illetve a romániai gyógyszerpiacról osztotta meg véleményét. Dr. Budai Sándor, az Erond cégcsoport vezetője a piac alakulásáról és kihívásairól számolt be.

Lorenzovici László azzal kezdte előadását: kutatásokból az derül ki, hogy az emberek minél jobban élnek, annál többet költenek az egészségügyre magán vagy közpénzből. Az előadó ismertette, 2015-ben az állami egészségügyi kiadások az Európai Unió egészében a GDP 7,8 százalékát tették ki, idén pedig 10 százalék fölé fognak emelkedni, Romániában ez a szám meghaladja a 6 százalékot. Összességében elmondható, hogy a kórházak költségvetései az elmúlt években legalább két-háromszorosára nőttek, de egyes esetekben akár megtízszereződtek. Következtetésként elmondta, rengeteg pénz áramlott be a romániai egészségügybe az elmúlt években magán, illetve állami forrásokból, a kórházak pedig évről évre több pénzbe kerülnek.

„A statisztikákból úgy tűnik, hogy csökkent a lemaradás a közép-európai és fejlett államokhoz képest, ám még mindig utolsó előtti helyen vagyunk, mivel rendszerátszervezés, reform nem történt, és a szervezési és hatékonysági problémák súlyosbodtak. Méltánytalanságok sokasága és problémák tengere jellemzi még mindig az egészségügyi rendszert” – fejtette ki. Hozzátette, habár számos reformprojekt van folyamatban, lassú és kismértékű elmozdulásra számítunk a következő öt évben.

„Az európai pénzek teljesen fejre állították a piacot”

Jakab István, a Clinilab vezetője a romániai labordiagnosztikai piac fejlődéséről mesélt. A piaci viszonyok kapcsán elmondta, 2008 után a magánszektor erőteljesen növekedett, a laborláncok és imagisztikai központok pedig erősödtek. Fordulópontot jelentett a piac számára a magánszektor megjelenése a laborszektorban, 2007-2008 nagy egészségvédelmi szűrése, és a Covid-19. A szakértő elmondta, harminc év alatt a hiánypiacból egy erős konkurenciális piaccá vált a labordiagnosztikai piac, és az egészségügyre fordított pénz folyamatosan növekszik. „Az európai pénzek teljesen fejre állították a piacot. Nagyon zavaros a befektetési rendszer, ami Romániában történik. Sok labor hozzájut ezekhez a befektetési pénzekhez, 3-5 évig működnek, de senki nem méri ezeknek a hatékonyságát” – hívta fel a figyelmet.

Nagy Gyula József, a Székelyudvarhelyi Városi Kórház igazgatója a verseny hatásáról beszélt az egészségügyben, kifejtve, hogy a romániai egészségügyi rendszerben teljesítményfinanszírozás van, tehát „ha van páciens, akkor van támogatás is”, és ennek megvannak az előnyei és hátrányai. Kifejtette, a kórházak – legyenek államiak vagy privátok – folyamatosan versenyben vannak egymással, ám ez nem egy negatív dolog, hiszen ez a páciensnek lehetőséget teremt ennek a választásra. „Folyamatos verseny van az orvosokért, hiszen a páciens az orvost keresi, páciens nélkül elveszíti a kórház a létfontosságát. A fejlesztések, beruházások is fontosak, létfontosságú a jó felszerelés, és mivel nagy ritmusban fejlődik a technika, ezeket be kell szerezni” – mondta.

Hozzátette, a privát szektorban felismerték a marketing fontosságát is, hogy meg kell ismertetni a kórházat és szakorvosokat a páciensekkel, ám az állami kórházak nem mindig ismerik fel ezt a lehetőséget. Nagy Gyula József szerint a jó informálás fontos, hiszen így lehet pácienseket bevonzani. „A megelégedett páciens újabb pácienseket generál. A betegek érzik, hogy hogyan kommunikálnak velük az egészségügyi dolgozók, milyen a beszédstílusuk, törődnek-e velük, milyen az élelmezés és ezek a visszajelzések a legfontosabbak” – összegezte.

Az átlagéletkor még mindig elmarad az EU-s normától

Dr. Kelemen László József, a Gedeon Richter marosvásárhelyi telephelyének igazgatója Románia és az Európai Unió egészségügyi adatait hasonlította össze. Mint kifejtette előadásában, a romániai háztartások egyre többet költenek az egészségügyre, mivel a romániaiak egészsége egyre romlik. Az országban az átlagéletkor nőtt, de még mindig elmarad az EU-s átlagtól. „Az adatokból az látszik, hogy nem cigarettázunk többet, mint az EU-s átlag, de több alkoholt fogyasztunk. Nem vagyunk túlsúlyosak, viszont keveset mozgunk” – ismertette dr. Kelemen László József.

Kapcsolódó

Csökkenő infláció, növekvő GDP: Románia és Magyarország makrogazdasági kilátásairól beszélgettek az RMKT Vándorgyűlésén

Mint hangsúlyozták, számos krízis súlytotta a világot az utóbbi években – költségvetési deficit, koronavírus-járvány, energiaválság, infláció, geopolitikai bizonytalanság – és ezek a világgazdaságra is hatással voltak.

infláció RMKT egy főre eső GDP elemzés Közgazdász Vándorgyűlés

Dr. Budai Sándor, az Erond cégcsoport vezetője a piac alakulásáról és kihívásairól beszélt. Mint elmondta, a munkaerőpiac alakulására az elvándorlás van a legnagyobb hatással, ugyanakkor a gyenge szaktudás és nyelvismeret is negatívan hat. Az egészségügyi szféra nagyon átalakult az elmúlt időkben, az állami intézmények tevekénységének tömörítése, a kórházak bezárása, a politikum beavatkozása miatt, és a munkaerő és kutatási szakember hiánya miatt is. Az egészségügyi szereplők életét pedig nagyon megnehezíti a bürokrácia, a közbeszerzések szigorítása, fejtette ki dr. Budai Sándor.