Csökkenő infláció, növekvő GDP: Románia és Magyarország makrogazdasági kilátásairól beszélgettek az RMKT Vándorgyűlésén

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) 32. Közgazdász Vándorgyűlésének első napján a Román és Magyar Nemzeti Bank, az Európai Beruházási Bank és az Erste Bank munkatársai beszélgettek Románia és Magyarország makrogazdasági kilátásairól, különös tekintettel a gazdasági növekedésre. Mint hangsúlyozták, számos krízis súlytotta a világot az utóbbi években – költségvetési deficit, koronavírus-járvány, energiaválság, infláció, geopolitikai bizonytalanság – és ezek a világgazdaságra is hatással voltak. A szakemberek elmondták, hogy ők milyen gazdasági növekedésre számítanak a két országban közép- és hosszútávon, hogy mikor és mennyire fog csökkenni az infláció, illetve, hogy milyen pozitív hatással bírtak az elmúlt évek krízishelyzetei.

A panelbeszélgetés résztvevői Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, dr. Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, Pál Rozália, az Európai Beruházási Bank közgazdásza, valamint Nyeste Orsolya, az Erste Bank Hungary vezető makrogazdasági elemzője voltak, őket dr. Nagy Ágnes egyetemi docens, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, illetve dr. Nagy Bálint Zsolt, egyetemi docens kérdezte. A beszélgetés elején dr. Nagy Ágnes kifejtette, rengeteg krízis van ma a világon, amelyek a világgazdaságra is hatással vannak, szerinte ugyanakkor folyamatosan elmaradunk a zöld gazdaságra való áttérésről és a folyamatos sokkok hatására a világgazdaság is változik.

Fotó: RMKT

Románia az egy főre eső GDP terén nagyot lépett előre

Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja elmondta, az elmúlt két évtizedben nemcsak Románia, hanem az egész régió nagyon jelentőset fejlődött, Románia például az egy főre jutó GDP alapján megelőzte Magyarországot, illetve nagyon közel áll Portugáliához. A közgazdász szerint Románia nagyon nagyot lépett előre, ezelőtt tíz évvel ő nem gondolta volna, hogy ez lehetséges, ugyanakkor hozzátette, azért nagy különbségek vannak régiónként és városonként országon belül. „Ugyanakkor egy széles bázisú és nagyon jelentős gazdasági lassulás jellemzi Romániát, az elmúlt évek gazdasági növekedései az idén nagyon lelassultak, és ennek több oka van. Az egyik az, hogy a külső környezet, az eurozóna gazdasága ütemet vesztett. Kicsi, nyitott gazdaságunk van, az, hogy odakint hogy fúj a szél, nálunk nagyon érződik” – magyarázta a szakértő.

A másik tényező, ami a lassulást előidézi, az a fogyasztók változása, akik „egészen másképp viselkednek, mint néhány évvel korábban”. Bálint Csaba szerint megfigyelhető, hogy az élelmiszerfogyasztás megnövekedett, az első keresleti sokk a Covid idején volt, amikor a tartós élelmiszerek és fogyasztási cikkek kereslete is megnőtt. Most a keresleti sokk utolsó szakasza is véget ért, és az elmúlt időben a megtakarítás kapott fontos szerepet, ugyanakkor megnőtt a beruházások száma is. Bálint Csaba leszögezte, az infláció Romániában elkezdett mérséklődni, 9 százalék alá ment, de még messze van az ideális 2,5 százaléktól.

Dr. Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a magyarországi helyzetről beszélt. Mint ismertette, a magyarországi infláció sokáig a régiós átlag fölött volt, ám az idei évben drasztikusan csökkent és továbbra is csökkenni látszik, feltételezéseik szerint év végére elérheti a 7-8 százalékot. A szakértő ugyanakkor úgy véli, hogy 2025-re stabilizálódhat a gazdasági növekedés is. „Ma Magyarországon egy bizonytalan gazdasági környezet van, csökkenő fogyasztói bizalommal, így kevesebb a vállalkozó szellemű, ezért csökkent a háztartási és vállalati hitelek száma is. Azt látjuk, hogy a támogatott hitelektől is tartanak az emberek” – emelte ki. Hozzátette ugyanakkor, pozitívum, hogy ha a következő években optimistábbá válnak a vállalkozók, akkor a bankrendszerek képesek lesznek finanszírozni vállalkozásaikat.

„A magyar államháztartásban vannak nagyon kemény strukturális problémák”

Nyeste Orsolya, az Erste Bank Hungary vezető makrogazdasági elemzője úgy fogalmazott, a globális adósság a csúcsát 2020 végén, 2021 elején érte el, nem függetlenül a Covid-járvány okozta gazdasági leállásoktól, illetve ezzel összefüggésben meginduló kormányzati támogatásoktól és élénkítő fiskális politikától. „Azóta a világadósság állományának alakulását kedvező irányba tudta befolyásolni a gazdasági növekedés pandémia utáni helyreállása, valamint a visszatérő infláció” – fejtette ki. Hozzátette, a kormányzati adósságok a Covid-csúcshoz kepést alig csökkentek, a Covid-válság elmúlta után a kormányok jó része továbbra is támogatást nyújt a fogyasztóknak a magas energia- és élelmiszerárak kompenzálására.

Mint elmagyarázta, a privát szektor – háztartások és vállalatok – esetében a csökkenés nagyobb volt, ami a bankszektor visszafogott hitelezési aktivitását is tükrözi. Nyeste Orsolya szerint előrejelezhetetlen, hogy az energiaárakkal mi fog történni, ugyanis „Magyarország kiszolgáltatott a külső energiáknak, függ az orosz energiától, és ez politikai és gazdasági kockázatot is jelent”. „Az elmúlt években megugrott Magyarország külső eladósodottsága. A magyar államháztartásban vannak nagyon kemény strukturális problémák, amik, ha nem oldódnak meg, a költségvetési hiány tovább fog nőni” – magyarázta. Ugyanakkor hozzátette, az Erste Bank Hungary szerint az év végére elérik az egyszámjegyű inflációt.

Pál Rozália, az Európai Beruházási Bank közgazdásza hangsúlyozta, a Covid-sokk alatt olyan szinten csökkent a vállalatok száma, amely összehasonlítható a globális pénzügyi válsággal. Elmondta, a második sokk, ami az elmúlt években következett be, az az energiaárak drágulása, mégis vállalati beruházások szempontjából csak visszalépés történt. A közgazdász szerint pozitívumként emelhető ki, hogy a hosszútávú befektetések képesek voltak fennmaradni a krízisek alatt is, annak ellenére, hogy a kelet- és közép-európai energiaárak az EU átlag fölé emelkedtek.

„A támogatások az energiaár-sokk alatt segítették a vállalkozásokat a fennmaradásban. A sokk hatása a Covid alatt pozitívabb volt, mint számítottuk, nem láttunk tömeges csődöt, és az úgynevezett zombicégek sem vontak el finanszírozásokat, ami azért jó, mert az csökkentette volna a termelékenységeket” – magyarázta. A szakértő hozzátette, pozitívumként emelhető ki, hogy a Covid alatt a digitalizáció növekedett, az energiakrízis alatt pedig a zöldenergia használata nőtt meg.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?