A pandémia után ismét megnőtt a sepsiszentgyörgyi kórház sürgősségi osztályának terheltsége. Tavalyelőtthöz képest az elmúlt évben hétezerrel nőtt a sürgősségi ellátást igénylő betegek száma, mondta el a Maszol érdeklődésére András-Nagy Róbert. A sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója szerint tavaly összesen 36 ezer beteget láttak el a sürgősségen, szemben a tavalyelőtti 29 ezerrel.

Beszédes adat, hogy bár az elmúlt esztendőben megnőtt a sürgősségi ellátást igénylők száma, de tavaly és tavalyelőtt is 10 ezer személyt utaltak a sürgősségről a kórház valamely részlegére, mivel betegségük ezt indokolta. Tapasztalatok szerint a sürgősségen jelentkezők egy jelentős része olyan panaszokkal érkezett, ami nem igényelt azonnali beavatkozást, így megoldható lett volna a családorvosi vagy járóbeteg-ellátásban, mondta András-Nagy Róbert.

Több ezer beteg rendszerhiba miatt fordul a sürgősségire

A sepsiszentgyörgyi kórházigazgató magyarázata szerint a sürgősségre való érkezéskor minden beteget a súlyosság alapján sorolnak be, színkódok alapján 5 kategóriába, hogy mindig a valóban sürgős esetek élvezzenek előnyt. Tavaly a sürgősségen jelentkezők 5 százaléka kapott gyors ellátást igénylő sárga vagy vörös besorolást. További 78 százalékuk zöld kódot kapott, ami köztes állapotot jelent a valódi sürgősség és az alapellátásban is megoldható betegségek között, míg 17 százalékukat panaszuk alapján a legenyhébb, fehér vagy kék kategóriába sorolták, őket háziorvosuk is elláthatta volna.    

András-Nagy Róbert érdeklődésünkre kifejtette: rendszerszintű hiányosságok is hozzájárulnak ahhoz, hogy az indokoltnál többen fordulnak a sürgősséghez. Egyrészt Sepsiszentgyörgyön nincs háziorvosi ügyelet, ahová a betegek fordulhatnának esténként, hétvégenként vagy ünnepnapokon. Másrészt, sajnos a járóbeteg rendelőben 1-2 hónapos a várakozási idő, amíg a betegek időpontot kapnak szakorvosi vizsgálatra. Mindez miatt sokan egyszerűbb megoldásnak találják, hogy a családorvosnál való sorban állás, vagy küldőpapír igénylése helyett egyenesen a sürgősséghez fordulnak. Ráadásul több beteg úgy ment be a sürgősségre, hogy a számítógépes rendszerből kiderült, már volt időpontjuk a poliklinikára, csak nem volt türelmük kivárni.

Egyaránt problémát jelentenek a sietősek és halogatók

A kórházigazgató két példával érzékeltette, amikor valaki indokolatlanul fordult panaszával a sürgősséghez. Karácsonykor egy lázas gyerekkel érkeztek szülei, a sürgősségen egy gyerekgyógyász megvizsgálta, majd elmondták, hogy ugyanaznap már voltak a háziorvosuknál is, aki felírta a kezelést, ám szerettek volna kérni egy másodvéleményt is. A másik példa, amikor az óév utolsó napján egy férfi azzal jelentkezett, hogy felesége küldte, hogy végezzenek el rajta egy általános egészségügyi kivizsgálást. Nyilvánvalóan egyik eset sem indokolt sürgősségi ellátást.

András-Nagy Róbert szerint az betegek és az orvosi beavatkozás szempontjából is problémát jelent, hogy sokan halogatják, hogy panaszukkal szakemberhez forduljanak és kritikus állapotban kerülnek a sürgősségre. Tavaly a sepsiszentgyörgyi kórház sürgősségi osztályán 1712 kritikus állapotban érkező beteget láttak el. Ez esetben viszont ritkán lehet minimál invazív, laparoszkópos beavatkozást végezni, hanem hagyományos sebészeti beavatkozásra van szükség, amely több kényelmetlenséggel jár, sorolta a kórházigazgató. Felhívta a figyelmet, hogy hasznosabb lenne a panaszokkal időben szakorvoshoz fordulni és időpontot kérni a műtéti beavatkozásra, mert még ha várakozni is kell, de a laparoszkópos beavatkozás kisebb hegeket hagy maga után és rövidebb időbe telik a felépülés.