Az Európai Bizottság Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságához fordult a nagyváradi premontrei rendház ügyében Kulcsár-Terza József arlamenti képviselő. Ezt ő maga jelentette be kedden a Facebook-oldalán.

A parlamenti képviselő - aki egyben a Magyar Polgári Erő nevű kispárt elnöke – kedden a Facebook oldalán azt írta, Brüsszelbe küldött levelében Fejes Rudolf Anzelm apát, premontrei prépost-prelátus rendházból való kilakoltatására hívta fel a figyelmet. Jelezte az uniós szerveknek, hogy „a román állami hatóságok súlyosan megsértették az Európai Unió Alapjogi Chartájának, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményének egyes cikkelyeit”, amikor kilakoltatták az apátot – írta bejegyzésében.

Az MTI által idézett politikus korábban azt is bejelentette, hogy a nagyváradi kilakoltatás ügyében Románia államfőjéhez, Nicușor Danhoz fordult, továbbá a román kormány vallásügyi államtitkárát is megkereste. Mindkét közjogi méltóságot levélben kérte, hogy hatáskörüknek megfelelően haladéktalanul rendeljenek el vizsgálatot az ügyben. A politikus múlt heti sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta: elfogadhatatlannak tartja a nagyváradi polgármesteri hivatal és a román állami hatóságok eljárását a premontrei rendháznál. Bejelentette, hogy minden rendelkezésére álló politikai eszközzel küzdeni fog „az igazságtalanság ellen”.

Az RMDSZ listáján parlamenti mandátumot szerzett politikus rámutatott: Romániában még a kommunista diktatúra idején sem történt ehhez foghaltó eljárás. Miután a nagyváradi eset megtörténhetett, mi a garancia arra, hogy legközelebb nem fordul elő máshol hasonló? – tette fel a kérdést. Kulcsár-Terza József szerint a nagyváradi eset is azt bizonyítja, hogy a magyarokat csak a magyarok tudják képviselni, és nemzeti ügyekben összefogásra van szükség. Ilyesféle széleskörű összefogást lát kibontakozni a premontrei rendház ügyében is – közölte.

Kapcsolódó

A Fidesz elítéli a nagyváradi premontrei rendház elleni erőszakos hatósági intézkedést

A közlemény szerint a Fidesz mindig kiáll az egyének és a közösségek jogbiztonsága, a vitás kérdések békés rendezése mellett mindenütt, ahol magyarok élnek.

kilakoltatás premontrei rend Nagyvárad egyház

Bejelentette, hogy a maga részéről politikai eszközökkel áll ki az igazságtalanság ellen, és az Európai Tanácsot is megkeresi az ügyben. Továbbá kérte a magyar európai parlamenti képviselőket is, hogy Strasbourgban és Brüsszelben hívják fel a figyelmet az erdélyi magyar ügyekre is. Korábban Kelemen Hunor is elfogadhatatlannak nevezte az önkormányzat fellépését. „Abszurd és teljesen elfogadhatatlan, hogy a nagyváradi önkormányzat emberei hajnalban, titokban, falat áttörve léptek be egy történelmi egyházi intézménybe, a nagyváradi premontrei rendházba” – írja közösségi oldalán az RMDSZ elnöke. Kijelentette: „Az ilyen erőszakos fellépés sérti a magyar közösség biztonságérzetét, mélyíti a bizalmatlanságot, és veszélyezteti Nagyvárad közösségi békéjét”.

Hangsúlyozza, az RMDSZ továbbra is kompromisszumos megoldást javasol, de ehhez az kell, hogy a nagyváradi önkormányzat még a számára kedvező bírósági döntés birtokában is higgadtan, körültekintően és a közösségi következményeket mérlegelve járjon el. A megoldáshoz ugyanakkor minden érintett fél együttműködésére szükség van. Az önkormányzat korábban javasolt megállapodása ugyanis a jelenleg is használt ingatlanrészekre vonatkozóan részbeni tulajdonba adást, használati jog biztosítását, felújítást, valamint új ingatlanrész építésének lehetőségét is magában foglalná – hívta fel a figyelmet a szövetségi elnök. Szombaton az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is bejelentette, hogy a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál majd „gátat szabni az egyház- és magyarellenes eseményeknek”.

Megtagadott restitúció

Fejes Rudolf Anzelm apátot május 27-én hajnalban lakoltatták ki a nagyváradi önkormányzat képviselői a premontrei rendház önkormányzatnak ítélt helyiségeiből, miután áttörték az egykori premontrei gimnázium és a rendház közötti falat. Az apát kilakoltatásáról január 29-én döntött a nagyváradi bíróság az önkormányzat kérésére. Az önkormányzat tavaly májusban küldött az apátnak kilakoltatási végzést, amelyben felszólította, hogy hagyja el a premontrei rendházat, mivel azt egy korábbi bírósági végzés alapján az egykori premontrei gimnázium, a Mihai Eminescu Főgimnázium épületével együtt a város tulajdonának tekintik, és fel akarják újítani. Mivel az apát nem tett eleget a felszólításnak, a városvezetés bírósághoz fordult, és a nagyváradi bíróság a kilakoltatásáról döntött. A kilakoltatás annak ellenére végrehajtandó volt, hogy az ítélet nem jogerős.

A premontrei rend az elmúlt évtizedekben perek tucatjait indította a román állam és intézményei ellen annak érdekében, hogy visszaszerezze ingatlanvagyonát, mely több reprezentatív nagyváradi és félixfürdői épületből, valamint mintegy 1100 hektár földterületből állt. Az egyházi ingatlanok restitúciós bizottsága korábban arra hivatkozva tagadta meg a rend egykori iskolájának visszaszolgáltatását, hogy a telekkönyv szerint az épület már 1936-tól a román államé volt, így nem illetékesek dönteni, mivel csak a kommunizmus idején elkobzott ingatlanokkal hivatottak foglalkozni.