A Fidesz elítéli a nagyváradi premontrei rendház elleni erőszakos hatósági intézkedést

A romániai magyarok, a történelmi egyházak, és minden jóérzésű ember jogos felháborodással értesült a nyilvánvalóan eltúlzott és megfélemlítő szándékú akcióról - írták az MTI-nek szerdán eljuttatott közleményében.

A Fidesz mindig kiáll az egyének és a közösségek jogbiztonsága, a vitás kérdések békés rendezése mellett mindenütt, ahol magyarok élnek. Támogatják az RMDSZ és elnökének határozott fellépését a kialakult helyzetben – fogalmazott a Fidesz közleményében. A nagyváradi premontrei rendház önkormányzatnak ítélt helyiségeiből kilakoltatták Fejes Rudolf Anzelm apátot, váradhegyfoki prépost-prelátust. Az önkormányzat képviselői szerdán hajnalban jelentek meg a helyszínen és áttörték a falat, majd a helyiségek kiürítésére szólították fel az apátot.

Az apát korábban a hívek gyűrűjében várta a végrehajtót | Fotó: Vásárhelyi-Nyemec Réka

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerdán leszögezte: nem viselkedhet egyetlen önkormányzat sem úgy, mint a tolvajok éjnek idején! „Abszurd és teljesen elfogadhatatlan, hogy a nagyváradi önkormányzat emberei hajnalban, titokban, falat áttörve léptek be egy történelmi egyházi intézménybe, a nagyváradi premontrei rendházba” – írja közösségi oldalán Kelemen Hunor RMDSZ elnök. Kijelentette: „Az ilyen erőszakos fellépés sérti a magyar közösség biztonságérzetét, mélyíti a bizalmatlanságot, és veszélyezteti Nagyvárad közösségi békéjét”.

Hangsúlyozza, az RMDSZ továbbra is kompromisszumos megoldást javasol, de ehhez az kell, hogy a nagyváradi önkormányzat még a számára kedvező bírósági döntés birtokában is higgadtan, körültekintően és a közösségi következményeket mérlegelve járjon el. A megoldáshoz ugyanakkor minden érintett fél együttműködésére szükség van. Az önkormányzat korábban javasolt megállapodása ugyanis a jelenleg is használt ingatlanrészekre vonatkozóan részbeni tulajdonba adást, használati jog biztosítását, felújítást, valamint új ingatlanrész építésének lehetőségét is magában foglalná – hívta fel a figyelmet a szövetségi elnök.

Fejes Rudolf Anzelm a közösségi oldalra feltöltött videofelvételen elmondta: a templomhajón kívül csupán pár ehhez kapcsolódó kis helyiség maradt használatukban, de nincs illemhely, vezetékes víz, és az áramellátás is bizonytalan. Tudatta: hajnali fél ötkor kutyaugatásra és zajra ébredt, és amikor átment a rendház ebédlőrészébe, már jókora nyílás volt a falon. Az önkormányzat emberei - Cristian Popescu, a polgármesteri hivatal ingatlanügyi ügyvezető igazgatóhelyettesének vezetésével - fúrógéppel áttörték a falat, és akkora nyílást ütöttek rajta, amelyen egy ember ki-be járhat.

Az apátot és a helyszínre érkezett híveit felszólították, hogy ürítsék ki a helyiségeket, majd lefoglalták ezeket, a közös ajtót pedig elzárták a rendnél maradt premontrei templom tereitől. Az apát megkongatta a templomharangot és az 112-es sürgősségi hívószámot is felhívta. A kiérkezett rendőr azonban azzal érvelt, hogy az önkormányzatnak érvényes építési engedélye van, és hiába fellebbezte meg az apát a végrehajtást elrendelő alapfokú ítéletet, míg nem születik újabb bírósági döntés, az végrehajtandó.

Popescu hozzátette: az apát számíthatott az érkezésükre, mivel április 14-én aláírta a kilakoltatási jegyzőkönyvet, mire a szerzetes azt mondta: kényszer hatására tette. Octavian Haragos, a nagyváradi polgármesteri hivatal szóvivője az Ebihoranul helyi hírportálnak elmondta: "lejárt a határidő, amelyet a polgármesteri hivatal adott az önkéntes távozásra, és ma reggel a hivatal képviselője hajnali 5 órakor elment, és átvette azokat a helyiségeket, amelyeket át kellett volna adnia, ahogy azt aláírásával is vállalta".

Az iskola épülete körüli per már bő tíz évvel ezelőtt lezárult. Az országos restitúciós bizottság arra hivatkozva tagadta meg az iskola – és egyéb javak – visszaszolgáltatását a premontrei rendnek, hogy a restitúciós törvény csupán a kommunizmus idején elkobzott vagyonra vonatkozik, a rendet viszont először 1936-ban fosztották meg tulajdonától. Akkor Onisifor Ghibu tanügyminisztériumi megbízott önkényesen íratta át a román államra a telekkönyvi papírokat. Amikor a második bécsi döntéssel Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz, a premontreiek is visszakapták az iskolát, de 1948-ban a román kommunista rezsim újból kisajátította azt. Ezt az újraállamosítást viszont figyelmen kívül hagyták, mert Ghibu ’36-os jóváhagyása miatt a telekkönyvi papírokon a román állam szerepelt tulajdonosként.

 

Kapcsolódók

Kimaradt?