Szatmár megyében és a szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is érdeklődtünk, hogy mit hozhat a Schengeni csatlakozás a régiónak.

December 12-én az uniós belügyminiszterek rábólintottak Románia és Bulgária schengeni csatlakozására, azaz január 1-jétől az övezet teljes jogú tagjává válik a két ország. Azon túl, hogy elvileg megszűnik a határellenőrzés Romániából Magyarország felé, egyelőre nem sokat tudunk a további változásokról, pedig gazdasági, emberi erőforrásbeli vetületei is vannak a csatlakozásnak. A válaszokat a határmenti Szatmár megyében, illetve a szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is kerestük.

A határátkelésnél megszüntetett ellenőrzésekről egyelőre feltételesen beszélhetünk, legalábbis az első hat schengeni hónapban. Sokak szerint csak szúrópróba-szerű ellenőrzések lesznek, az viszont biztos: a határrendészet erre vonatkozó utasításokat még nem kapott. Oana Pîrcălab, a régiós határrendészeti felügyelőség sajtószóvivője a Maszolnak nyilatkozva elmondta: január elsejéig a megszokott ellenőrzésekre számíthatnak a határon átkelők. Hogy a folytatásban, a sokat emlegetett első hat hónapban mi lesz, azzal kapcsolatban a két ország határrendészei vezetői szinten egyeztetnek majd.

Könnyebben elérhetők lesznek a szatmári kereskedelmi egységek

Kereskényi Gábor, a szatmári megyeszékhely polgármestere mindenképp pozitív dolognak nevezte a schengeni csatlakozást, a személyek és árú szabad mozgásától pedig egyértelműen a gazdaság fellendülését várja.

„Örülök neki, hogy átjárható lesz például a Szatmárnémeti-Csenger kerékpárút, a Szamos folyó töltésén. Több mint tíz éve lett használatba adva a kerékpárút, azóta sorompó várja a kerekeseket a határnál. Szintén jó, hogy a Szamos kajakosai is szabadon átkelhetnek majd a határon, amire eddig csak különleges alkalmakkor volt lehetőség” – világít rá a polgármester a kevésbé reflektorfénybe kerülő lehetőségekre. A munkaerő vándorlásától viszont nem tart, mint mondja, aki el akart menni az országból, az megtehette eddig is. „Szatmárnémeti városa csak nyerhet a csatlakozással, egyfajta regionális kulturális-kereskedelmi központ lehet. A határellenőrzés megszüntetésével a határ magyarországi oldaláról könnyebben elérhetők lesznek a szatmári kereskedelmi egységek, de a kulturális intézmények – színház, filharmónia – előadásai is” – magyarázza, hozzátéve: a csatlakozásnak már 13 éve meg kellett volna történnie.

Elsősorban a kamionsorok eltűnését reméli a schengeni csatlakozástól Găman Mihály, Pusztadaróc község polgármestere – a község területén található ugyanis Pete település, a Pete-Csengersima határátkelő romániai oldala. Mint fogalmaz: a községben a legnagyobb problémát a hosszú, a főút fél sávját elfoglaló kamionsorok okozták. „Amellett, hogy a tehergépjárművek kettészelték a falut, a dudálás, a sofőrök után maradó szemét napi gondot jelentett. Arról nem is beszélve, hogy a sorban álló kamionok sofőrjei biológiai szükségleteiket is sokszor a főúton végezték” – nyilatkozta a Maszolnak a polgármester.  Szerinte mindenképp pozitívum, hogy szabad átjárás lesz a határon, aminek főleg az ingázók örülnek. Sokan ugyanis a határ túloldalán vettek házat, és naponta jártak át Szatmárnémetibe dolgozni, a gyerekekkel iskolába.

Ilyen ingázó volt, és elmondása szerint lesz is Nagy Lehel vívóedző és családja. Ők Románia EU-s csatlakozásakor vettek házat a határközeli Csegöld településen, Magyarországon. 2009-ben költöztek be, 2022-ben viszont feladták a határ okozta megpróbáltatásokat és a családdal visszaköltöztek Szatmárnémetibe.

Soha nem lehetett tudni, hogy 10 perc vagy másfél óra várakozás vár ránk a határátkelésnél

„A schengeni csatlakozás egy évtizede várt álom, amit még most sem akarunk elhinni. Amennyiben valóban nem lesz határellenőrzés, azonnal visszaköltözünk Magyarországra, hiszen megvan még a házunk, nagy telekkel” – magyarázza, rámutatva, hogy a kelet-magyarországi ingatlanok árai töredéke a szatmári áraknak. „Annak idején azért hagytuk ott a csegöldi házunkat, mert elegünk volt a kiszámíthatatlanságból. Soha nem lehetett tudni, hogy 10 perc vagy másfél óra várakozás vár ránk a határátkelésnél” – mondja. Tőle azt is megtudtuk, hogy a határ túloldalára költözéskor könnyű volt az átjárás, Szatmárnémetiből „hazaugrott” ebédelni is néha. A szatmári megyeközponttól 19 kilométerre esik Csegöld, tehát a helyzet ugyanaz, mintha Szatmárhegyen vagy Egriben vett volna házat – csak a határ volt a nehezítés.  

Magyar Lóránd parlamenti képviselő a schengeni csatlakozás egy másik aspektusára hívja fel a figyelmet. Használhatóvá válnak végre azok az utak, amik határmenti együttműködéssel újultak meg, és ahol eddig csak hétvégén, szombaton lehetett átkelni. Az ideiglenes határátkelőhelyek állandóvá tétele ügyében a politikus többször is felszólalt, több fórumon is kérte, ugyanis ezzel jelentősen lehetett volna tehermentesíteni a Pete-Csengersima határátkelőt. „A felújított utak rendelkezésre állnak, és most végre a határ által elszakított közösségek élete újra összeforrhat. Sokak álma válik valósággá most a Szárazberek-Garbolc, a Nagypeleske-Zajta és a Szaniszló-Ömböly ideiglenes határátkelők mindkét oldalán” – mondja.

A határ magyarországi oldalán élők számára is könnyítés a határellenőrzés majdani megszüntetése. Sokan rendszeresen járnak át Szatmárnémetibe vásárolni az alacsonyabb árak miatt. De a Dedemanba is gyorsabban elérnek a szabolcsiak, mint mondjuk Nyíregyháza vagy akár Mátészalka barkácsáruházaiba.

Néhány éve inkább Magyarországról jönnek a munkavállalók

Izgalmas kérdés, hogy hogyan alakulhat a munkaerő vándorlása, miután megszűnik a határellenőrzés Magyarország keleti, gyengébben fejlett és Románia nyugati, fejlettebb régiója között. Néhány éve megfordult az irány, és nem a romániaiak mentek a szomszédba, hanem onnan jöttek munkavállalók szatmári üzemekbe, ahol nem volt feltétlenül szükséges a román nyelv ismerete.

A szatmári munkaerő egy részére viszont hatással lehetnek a magyarországi lehetőségek is: a debreceni BMW-gyár hetek óta keresi az új munkatársait a szatmári kereskedelmi rádión hallható hirdetésben.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei részről Forján Zsolttal, a Csenger városát 2010 óta vezető polgármesterrel beszéltünk. A Szatmárnémeti közelében levő első magyarországi kisváros polgármestere elmondta: Csenger városának mindig aktív kapcsolata volt a szatmári megyeközponttal, sok kereskedelmi és rokoni kapcsolat is élt a Partium elcsatolását megelőzően. A trianoni döntés viszont mindkét település esetében visszavette a fejlődést, a határ pedig megszüntette az aktív kapcsolatot. Románia schengeni csatlakozása viszont változtathat ezen, és régi tervek is megvalósulhatnak. A két megye között volt régebben szó egy környezetbarát autóbusz indításáról is, amely Nyíregyházától Szatmárnémetiig közlekedne – és Forján reményei szerint megállna Csengerben is. Szintén várja a Szamos-töltésen található kerékpárút teljes megnyitását, és van terv a Szamos felduzzasztására is, hogy sétahajózni is lehessen a folyón a két város között.

„Jelenleg 100-150 szatmári él Csengerben és jár át nap mint nap a határon. A határellenőrzés eltörlésével valószínűleg megnő a kereslet a csengeri ingatlanok iránt, jelentősen nőni fog az itt élők száma. Most új lakópark épül, új utcákat nyitunk meg, új bölcsődénk is van, de óvoda és iskola is az itt lakók rendelkezésére áll. Szerintem minden adott ahhoz, hogy Csenger egyfajta elővárosává váljon Szatmárnémetinek” – mondja a polgármester.