A lezárt sóbányák esetében folyamatosan figyelemmel kell követni a felszíni és felszín alatti geológiai folyamatokat ahhoz, hogy megelőzhetők legyenek a rónaszékihez hasonló esetek. Minderről dr. Deák György habil, az Országos Környezetvédelmi Kutató és Fejlesztő Intézet vezetője nyilatkozott a Maszolnak.

Rendkívüli jelentőséggel bír a régi, lezárt sóbányák esetében a megfelelő karbantartás és a földmozgások folyamatos nyomon követése. Mindezt a Maszol megkeresésére szögezte le dr. Deák György, aki a rónaszéki, felhagyott sóbánya egykori járatánál történt beomlás kapcsán kerestünk meg.

Bár a szakember a konkrét esettel kapcsolatosan nem rendelkezik pontos információkkal, abban látatlanban is biztos, hogy a rég lezárt létesítmény nem volt megfelelően karbantartva. Ugyanakkor Deák György arra is figyelmeztetett, hogy fölösleges bármilyen párhuzamot vonni a rónaszéki és a parajdi sóbánya esetében. Előbbi esetében ugyanis egy csaknem száz éve lezárt bányáról van szó, míg utóbbi jól követhető emberi mulasztások nyomán, aktív létesítményként jutott a mostani állapotba.

„Ez mindenhol megtörténik, főleg, ha ezeket a régi bányákat nem követjük figyelemmel. Például vannak ilyen süllyedések, rendszeresen kell méréseket végezni, az adatokat fel kell dolgozni. Ki lehet mérni például, hogyha a szakadásküszöbre ér a bánya bizonyos pontokon. Ezeket az eseményeket lehet modellezni, ki lehet számolni, mitől szakadhat be egy terület. A föld alatti méréseket össze kell hangolni a terepen végzett felmérésekkel” – fogalmazott a szakember. Hozzátette: ez utóbbi azért lényeges, mert a sóbányák esetében a felszíni pontok összeköttetésben állnak a föld alatti részekkel.

Vannak olyan kockázati tényezők, amiket el lehet kerülni, például meg lehet akadályozni a sóréteg és az agyagos föld közötti kasztos üregek beszakadását. „Megoldás lehet, hogy a bányát nem zárják be, hanem konzerválják” – mutatott rá Deák György. Kiemelte, hogy régi bányák esetében ez az állagmegóvás azért is fontos lehet, mert érdekes turisztikai attrakcióként szolgálhatnak.

Száz év elhanyagoltság

Mint arról beszámoltunk: hét személyt kellett evakuálni a Máramaros megyei Rónaszéken (Coştiui), miután beomlott egy egykori sóbánya föld alatti járata. Orosz Krisztofer Levente, az RMDSZ máramarosszigeti szervezetének elnöke a Maszol megkeresésére elmondta: kedden Kolozsvárról és Nagybányáról érkeznek geológus szakemberek, hogy megvizsgálják a talajmozgást.

Mint a politikus a Maszol érdeklődésére elmondta: biztosan a régi bánya beomlásáról van szó, azon a helyen, ahol leszakadt a föld, beazonosították az egyik régi bányajáratot. „lgen, már öt házból kilakoltatták az embereket. Tudomásom szerint a helyi magyarság is érintett, akikről hallottam, azok magyar családok voltak. Egyeztettem a polgármesterrel, aki azt mondta, hogy ma (kedden, szerk. megj.) érkeznek Kolozsvárról és Nagybányáról geológus szakemberek, hogy megvizsgálják a talajmozgást. Nagy valószínűséggel az omlás nem fog megállni, tovább fog terjedni” – nyilatkozta Orosz Krisztofer Levente.

Rónaszéken egy bányaomlás után, 1928 és 1931 között bezárták a bányákat, a beomlások nyomán keletkezett sós vizű tavakat részben idegenforgalmi célokra használták. A Máramaros megyei település 782 lakosa közül 2002-ben 402 volt magyar, 317 ukrán és 62 román nemzetiségű; 375 római katolikus, 198 görög katolikus és 168 ortodox vallású.

Parajdon is beszakadhatnak a bányrészek

Dr. Deák György korábbi, Maszolnak adott interjújában a parajdi sóbánya helyzetével kapcsolatosan kifejtette: a legfontosabb, hogy elkerüljék a helyzet további romlását. Véleménye szerint a legfontosabb intézkedés a Korond-patak elterelése, hogy a víz ne érintkezzen a bányával. A jelenleg alkalmazott bypass rendszer azonban csak ideiglenes megoldás, ráadásul nem is a legerősebb: ha a cső beszakad, a víz újra visszafolyik, és a probléma megmarad. A rendszer csupán arra elegendő, hogy időt nyerjenek a következő lépéshez.

„Az első lépés az kellene legyen, hogy biztosítják: a víz ne tudjon a sóhátra jutni. Ha a gyors megoldásként a bypass rendszert választották, az önmagában okos döntés, de a kivitelezés gyorsasága hiányzik, és továbbra is kérdés, mi történik, ha a cső megreped."

A szakember szerint, ha megkezdik a víz kiszivattyúzását, várhatóan be fognak szakadni a régi bányarészek: a Dózsa-, a József- és valószínűleg a Párhuzamos bánya is. Azonban, ha a víz eltávolítása nem történik meg, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Hibás az a feltételezés, hogy az üreg hermetikusan tartja majd a vizet. Komoly és pontos elemzés szükséges annak megértésére, milyen következményekkel járhatnak az esetleges beszakadások. Jelenleg az egyik legnagyobb probléma az, hogy nincs megbízható adatbázis, amire alapozni lehetne – figyelmeztetett Deák György.

(Borítókép: Parajdon jelenleg a víz elvezetésével foglalkoznak a bánya közeléből | Fotó: F.E.)