Öt pontban felelt Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Bogdan Aurescu román külügyminiszter azon kijelentésére, mely szerint Székelyföld nem létezik, így lobogója sem lehet. Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint a külügyminiszter egy formális válasz mögé bújt és így utasította el a székely identitást kifejező zászló szabad használatának még csak a kérdését is. 

A román diplomácia vezetője egyébként arra reagált így, hogy egy nappal korábban ugyancsak Németh Zsolt arról tett közzé Facebook-bejegyzést, hogy „a székely zászló addig lobog a magyar közintézmények homlokzatán, amíg a román állam engedélyezi korlátozástól mentes szabad használatát Románia egész területén”.

„Ami az úgynevezett Székelyföldet illeti, Romániában nincs ilyen nevű közigazgatási területi egység, ennélfogva jogosultsága sincs hivatalos jelkép használatára” – jelentette ki Bogdan Aurescu román külügyminiszter Németh Zsoltnak, a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének azon Facebook-bejegyzésére reagálva, amelyben a fideszes politikus éppen azt tette szóvá, hogy Romániában korlátozzák a székely zászló szabad használatát.

Mi több, a Facebook-bejegyzés miatt a román külügy berendelte Magyarország bukaresti nagykövetét és magyarázatot kért Németh Zsolt álláspontját illetően. A külügyminiszter és a nagykövet megbeszélését követően a külügyi tárca közleményt adott ki, amelyben tudatta a román fél álláspontját: Székelyföld nem létezik. Aromán külügyminisztérium hozzátette, hogy Románia közigazgatási egységeinek jogukban áll kijelölni saját helyi szimbólumokat, ezeknek azonban az adott területen élő teljes lakosságra reprezentatívnak kell lenniük.

A külügyminisztérium ugyanakkor visszafogottságra intett a nyilvános nyilatkozatokban, emlékeztetve, a román fél azt várja el a magyar hivatalos személyektől, hogy a két ország közötti stratégiai partnerség, az 1996-ban aláírt alapszerződés szellemében, a két ország közötti együttműködés megerősítését szem előtt tartva járjanak el, valamennyi román és magyar állampolgár érdekében, nemzetiségtől függetlenül.

A történteket ismét nem hagyta szó nélkül Németh Zsolt, aki újabb Facebook-bejegyzésben fejtette ki álláspontját öt pontban:

1. A székely zászlót immáron 10 éve üldözik Romániában, annak ellenére, hogy a strasbourgi bíróság elítélte ezt a gyakorlatot.
2. Aurescu román külügyminiszter az én jubileumi Facebook-posztom miatt a mai napon (szerdán – szerk. megj.) berendelte a magyar nagykövetet, és kijelentette, hogy Romániában nincs Székelyföld, ezért nem lehet szimbóluma sem.
3. A székelyek nemzetiségi jogait Románia a győztes hatalmak előtt az 1919-es kisebbségi szerződésben, valamint a háborúkat lezáró békeszerződésekben garantálta.
4. Aurescu külügyminiszter kíváncsivá tett, hogy jó 100 éves adósságát és a strasbourgi bíróság ítéletét mikor kívánja teljesíteni Románia.
5. Magyarország kiáll a székelyek jogai mellett, beleértve, hogy szabadon használják szimbólumaikat mindenhol, így közintézményekben és közterületeken is.

RMDSZ: a külügyminiszter egy formális válasz mögé bújt

Bogdan Aurescu külügyminiszter egy formális válasz mögé bújt és így utasította el a székely identitást kifejező zászló szabad használatának még csak a kérdését is – mondta el a Maszol megkeresésére Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. A Kolozs megyei parlamenti képviselő meglátása szerint, ha megvolna a politikai akarat, akkor lehetne erre a helyzetre megoldást találni, mégpedig azt, hogy a román állam fogadja el a székelyek regionális identitását kifejező jelkép szabad használatát.

A székely zászló szabad használata régi kívánsága a székely közösségnek, egy regionális szimbólumról van szó, amely nem irányul senki ellen, nincs románellenes üzenete, és ha egy klasszikus elvet veszünk figyelembe, akkor az egyén és a közösség szabadsága is addig terjed, ameddig másnak a szabadságát nem korlátozza. A székely zászlóval nem sértünk senkit és nem is korlátozzunk senkinek a szabadságát - hangsúlyozta Csoma Botond.

Az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője elmondta, a román külügyminiszter egy formális álláspontot képviselt, és nyilvánvaló módon számára „arra a legkönnyebb hivatkozni”, hogy jogilag nincs olyan közigazgatási egység az országban, amit Székelyföldnek hívnak.

Kapcsolódó

Székely zászló-ügy: bocsánatkérésre szólította fel a külügyminisztert a Székely Figyelő Alapítvány

Árus Zsolt szerint a bukaresti diplomácia közleménye „elavult, vicces”, és ellentmond az alaptörvénynek.

kisebbségi jogok Székely zászló szimbólumhasználat magyarellenesség Árus Zsolt külügyminisztérium