Rafila szerint az ország nyolc kórháza nyújthat otthoni ápolási szolgáltatásokat időseknek
Az ország nyolc kórháza vesz részt egy kísérleti programban, mely által otthoni ápolási szolgáltatásokat nyújthat az idősek számára, és készen van ennek a szervezési módja is – közölte Alexandru Rafila egészségügyi miniszter szerdán a Parlamentben a témában szervezett vitán.
„Befejeztünk egy több évvel ezelőtt elkezdett projektet, amelyet két és fél évvel ezelőtt sikerült újraindítani, és most befejeztük. Nyolc kísérleti kórházunk van az országban, amelyek képesek otthoni palliatív ellátást végezni. Leszögeztük, hogyan kell megszervezni ezeket a szolgáltatásokat, amelyek a járóbeteg-szakellátás palliatív ellátási részéhez kapcsolódnak. Már csak az van hátra, hogy a kórházak olyan embereket alkalmazzanak, akik ezt el tudják látni a feladato, a szolgáltatásokat pedig az egészségbiztosítási pénztár fizeti ki. Az otthoni ápolás, mint olyan, szerintem prioritás, és biztos vagyok benne, hogy ennek egy része palliatív lesz” – mondta Rafila a Fehér-Sárga Kereszt Alapítvány és a Szenátus Egészségügyi Bizottsága által szervezett Innováció és minőség a hosszú távú ápolásban: perspektívák és gyakorlatok című vitán, számol be az Agerpres.
Rámutatott, hogy az európai alapokból finanszírozott projekt az elmúlt évben országszerte jelentősen javította a palliatív, azaz enyhítő ápolásra kijelölt ágyak számát, amely elérte a 3300 ágyat. „Ez az európai finanszírozású projekt lehetőséget adott arra, hogy kiépítsük a szervezeti kereteket, és ne csak a palliatív ellátás ágyaira gondoljunk, ott a helyzet jelentősen javult az elmúlt évben, országszerte elértük a 3300 palliatív ellátásra szolgáló ágyat, amelyből 3000 ágy az állami és a magánszektorban egyaránt szerződésben áll az egészségbiztosítókkal. Ráadásul ezekre a palliatív ellátási ágyakra nyilvánvalóan szükség van, amíg el nem érjük a 3900 körüli ágyszámot. Ezek nem részei a biztosítókkal szerződésben álló ágyak számának, hanem azon kívül vannak, mindez ezen szolgáltatások fejlesztésére bátorít. Mi az Egészségügyi Minisztériumban nemcsak támogatjuk ezt a fejlesztést, hanem ellenőrizzük a feltételeket is, hogy ezek az új egységek, amelyek palliatív szolgáltatásokat akarnak nyújtani, megfeleljenek minden betegbiztonsági előírásnak” – tette hozzá a miniszter.
Rafila hozzátette, ezekhez a szolgáltatásokhoz szakképzett személyzet kell alkalmazni. Elmondta, szükség van egy orvosra, aki a palliatív ellátásra vonatkozó képzést elvégezte, valamint ápolókra, nővérekre, takarító személyzetre. „Az általunk engedélyezett struktúráknak meg kell felelniük ezen kritériumoknak, de ezen túlmenően, az Állami Egészségügyi Felügyelet azt tervezi, hogy ellenőrzi ezeket az egységeket, hogy kezdettől fogva biztosak lehessünk abban, hogy a szervezők nyilatkozatai szerint működnek” – mondta a miniszter.
Rafila arra is utalt, hogy a rendszer bürokráciamentessé tétele érdekében az egészségbiztosítást kezelő informatikai rendszerben lehetne egy, az otthoni ápolással foglalkozó részleget létrehozni.
„Az egészségbiztosítást kezelő informatikai rendszeren belül kellene lennie egy, az otthoni ápolásnak szentelt munkamenetnek, amely valós időben megjelenítené az ilyen szolgáltatások nyújtását, azok érvényesítését a bürokrácia csökkentése érdekében” – mutatott rá Rafila.
Azokkal a helyzetekkel kapcsolatban, ahol olyan ápolókról érkezett bejelentés, akik nem tudják, hogyan kell elsősegélyt nyújtani, az egészségügyi miniszter elmondta, hogy a szociális gondozási központok alárendeltségétől függetlenül a szolgáltatásoknak meg kell felelniük egy bizonyos minőségi szabványnak, és a személyzet kiválasztásának felelősségteljesen kell történnie.
„Nem lehet olyan személyzetet kiválasztani, akik nem tudják, hogyan kell elsősegélyt nyújtani, vagy nem ismerik a betegellátáshoz kapcsolódó alapvető manővereket. A betegellátás az egyik vagy a legfontosabb fejezet, amelyet egy ápoló az iskolában tanul, és nemcsak tanulnia, hanem gyakorolnia is kell az iskola alatt” – zárta Rafila.
A vitában részt vesz még Adrian Streinu Cercel, a szenátus egészségügyi bizottságának elnöke, Nicoleta Pauliuc, a szenátus védelmi, közrendi és nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, Monica Anisie, a szenátus oktatási bizottságának elnöke, Valeria Herdea, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke és Măriuca Ivan, a Romániai Fehér-Sárga Kereszt Alapítvány alapító elnöke.
CSAK SAJÁT