Progresszív adózást vezessenek be azon állami alkalmazottak esetében, akik halmozzák a nyugdíjat és a fizetést, valamint azokra az állami jövedelmekre, amelyek meghaladják az államfő mintegy 25 ezer lejes bruttó fizetését – ezt javasolta a román kormány hétfői koalíciós ülésén Marcel Ciolacu, a PSD elnöke. Nicolae Ciucă miniszterelnök egyetértett a kezdeményezés elvével – írta meg pártforrásokra hivatkozva a G4Media. Kedden a PSD-elnök nyilvánosan is beszámolt javaslatáról.

Ciolacu javaslata vonatkozna a nyugdíj és a fizetés halmozásából származó jövedelmekre, a speciális nyugdíjakra és a más típusú nyugdíjjal halmozott speciális nyugdíjakra, illetve az állami vagy a szabályozó vállalatoktól származó fizetésekre is. A G4Media forrásai szerint a PSD-elnök azért javasolta az intézkedést, mert voltak olyan helyzetek, amikor a nyugdíj fizetéssel való halmozása elérte a havi 100 000 lejt is.

Ismert a Dorneanu-ügy, ugyanis Valer Dorneanu, a román alkotmánybíróság korábbi elnökének a fizetése és a nyugdíja, illetve a speciális juttatása messzemenően meghaladta ezt a szintet. A sajtó értesülései szerint csak 2021-ben 295 ezer lej fizetést vett fel a taláros testület elnökeként, emellett volt 454 ezer lejes nyugdíja és 95 ezer lejnyi különnyugdíja is.

A kormányülésen Marcel Ciolacu elemzést kért annak megállapítására, hogy az alkalmazottak elnöki fizetést meghaladó jövedelmének felüladóztatására vonatkozó intézkedés csak az állami szektorban alkalmazható-e, vagy a magánszektorban is alkalmazni lehet majd. Kérdéses azonban, hogy ez kiállja az esetleges alkotmányossági ellenőrzést.

Amennyiben a taláros testület alkotmányosnak ítélné meg, a Ciolacu által javasolt felüladóztatási intézkedést a magánszektorban is alkalmazhatnák. A G4Media forrásai szerint Nicolae Ciucă miniszterelnök is egyetértett a többletadó elvével, de koalícióban még nem született döntés, a pénzügyminisztériumnak kell javaslatokat benyújtania a pótadó mértékére vonatkozóan.

Marcel Ciolacu kedden újságírói kérdésre válaszolva közölte: az alkormány szavatolja a munkához és a nyugdíjhoz való jogot, ezért abban nem gondolkodhatnak, hogy megtiltsák ezek halmozását, hiszen az biztosan alkormányellenes lenne. Szerinte a pénzügyminisztérium feladata megállapítani, milyen mértékű különadó róható ki azokra, akiknek a fizetése meghaladja az államelnöki fizetést.

A PSD tavaly is javasolta, hogy az államelnök fizetésénél magasabb jövedelmekre is különadót vessenek ki, bár ilyen fizetésekből nem sok van. A hivatalos statisztikák szerint mindössze 30 574 román állampolgárnak van az államfőénél magasabb bruttó alapfizetése. Románia elnöke a tisztségének megfelelő bruttó 24 960 lejes fizetést kap az elnöki hivatal által közzétett információk szerint.

Ugyanakkor a munkaügyi minisztérium hivatalos adatai szerint 30 574 teljes munkaidős dolgozónak a bruttó fizetése esik a 24 961 lej és 200 000 lej közé. Romániában egyébként a legmagasabb bruttó fizetés teljes munkaidős szerződés esetén 192 649 lej.

Ezzel szemben a teljes munkaidőben foglalkoztatott romániaiak több mint 60 százalékának a bruttó alapfizetése legfeljebb 4000 lej, továbbá ezek egyharmada minimálbért keres.