Kerékpárút Szovátáig, kilátók, új parkok, csillagtúrák és számos kisebb turisztikai fejlesztés – egy parajdi vendéglátós szerint így lehetne új életet lehelni Parajd idegenforgalmába a sóbánya bezárása után. Véleménye szerint, nem egyetlen nagyberuházásra, hanem „ötven apró dologra” van szükség ahhoz, hogy a turisták ismét több napot töltsenek a településen.

A parajdi sóbánya bezárása nemcsak egy turisztikai látványosság elvesztését jelenti, hanem egy olyan vonzerő kiesését is, amely évtizedeken át turisták százezreit csábította a településre.

Fülöp Károly, a parajdi Csűr Panzió tulajdonosa szerint nem szabad kizárólag a bánya újranyitására várni. „Azt javasoltam már rég, hogy akármilyen támogatás vagy adomány érkezik, azt ne osszák szét, hanem olyan beruházásokra fordítsák, amelyeket a szegénytől a gazdagig minden vendég használhat” – mondta a Maszolnak a vendéglátós.

Kerékpárút köthetné össze Parajdot Szovátával

Az egyik legkézenfekvőbb ötletnek azt tartja, hogy a már használaton kívüli vasútvonal nyomvonalán kerékpárút épüljön Parajd és Szováta között. „A régi vasútvonalat már felnőtte a gyom, azon komoly felújítás nélkül úgysem közlekedik újra vonat. Viszont kerékpárúttal össze lehetne kötni a két települést. Már ez önmagában több vendéget hozna, mert sokan Szovátáról felbicikliznének Parajdra, vagy fordítva” – részletezte.

A Csűr Panzió tulajdonosa szerint ebből mindenki profitálna: a szállásadók, az éttermek, a helyi üzletek és az árusok egyaránt.

A kerékpárút mellett új sétányok, kilátók és családbarát közösségi terek kialakítását is fontosnak tartja. „Nincs egy igazán jó kilátónk, nincs egy szép parkunk. Ha nincs sóbányánk, akkor legalább legyen egy rendezett parkunk, ahol az emberek sétálhatnak, pihenhetnek. Az egyik legnagyobb előnyünk, hogy nálunk nincs ipar, tiszta a levegő, nyugodt a környezet” – mutatott rá.

Parajd lehetne a csillagtúrák központja

Fülöp Károly szerint Parajd földrajzi fekvése olyan adottság, amelyet eddig nem használtak ki eléggé. Úgy látja, a település ideális kiindulópont lehetne többnapos csillagtúrákhoz, hiszen egy-másfél órás autóúttal számos népszerű erdélyi úti cél elérhető.

Az egyik nap például Segesvár, Bözöd, Székelykeresztúr és Székelyudvarhely szerepelhetne a programban, másnap a Gyilkos-tó, a Békás-szoros és a Bucsin-tető, egy harmadik napon Szováta, Korond és Parajd környékének látnivalói, majd a Mini Erdély Park vagy Zetelaka következhetne – mondta.

Kapcsolódó

Kuron Tamás vállalkozó: Parajd több, mint a bánya 

A gyógyászatra és a helyi adottságokra lehetne turizmust építeni Parajdon. Megcéloznák a kisgyerekes családokat. 

Parajd turizmus gyógyászat

„A turista ne csak egy napra jöjjön. Az egyik nap biciklizzen, másnap wellness, harmadnap kirándulás, este pedig legyen valamilyen helyi program. Így öt-hat napot is el lehetne tölteni Parajdon” – javasolta.

Szerinte ehhez tábortüzekre, szabadtéri programokra, helyi gasztronómiai estekre, zenés rendezvényekre és családoknak szóló foglalkozásokra is szükség lenne.

A wellness önmagában nem elég

A panziótulajdonos szerint Parajd turizmusa eredetileg a gyógyulni vágyókra épült: „valamikor fürdőtelepnek hívták Parajdot. Az emberek az ízületi és légúti problémák miatt jöttek. Ma ezt részben a wellness helyettesítheti, de önmagában kevés. Kell mellé valami plusz.” Éppen ezért támogatná a sós vizes strandok és a wellness-szolgáltatások további fejlesztését is.

Kapcsolódó

Interaktív bemutatókat is kínáló huszármúzeum nyílt Parajdon

Interaktív bemutatókat is kínáló huszármúzeum nyílt az erdélyi Parajdon, a kiállítás elsősorban az 1870-es évektől az első világháborúig tartó időszakot mutatja be, amikor a huszárság fénykorát élte.

turizmus Parajd parajdi katasztrófa huszárok

Az egyik legérdekesebb elképzelése egy Nyugat-Európában alkalmazott megoldás átvétele. Elmondása szerint Németországban olyan létesítmények működnek, ahol sós vizet vezetnek végig vesszőből font falakon. A víz lassan lecsorog, a só kikristályosodik, a légmozgás pedig sós levegőt juttat a környezetbe.

„Ha ennek valóban olyan gyógyhatása van, mint mondják, akkor akár ötszáz-hatszáz ember is használhatná egyszerre. Ez valamennyire pótolhatná a sóbányát” – vélte.

Hozzátette, hogy természetesen csak olyan megoldást érdemes átvenni, amelynek hatékonyságát már bizonyították.

Saját ötleteit is megvalósítja

Fülöp Károly nemcsak ötletekkel áll elő, hanem saját vállalkozásában is igyekszik új élményeket kínálni a vendégeknek. A Csűr Panzió udvarán jelenleg egy különleges tereppálya épül, ahol távirányítású modellautókkal lehet majd versenyezni.

A természetes kövekből, emelkedőkből, lejtőkből és különféle akadályokból kialakított pálya elsősorban a felnőttek számára készül, de a fiatalabb korosztály is kipróbálhatja majd a távirányítású terepjárókat. A cél nem a sebesség, hanem az ügyesség: a résztvevőknek a változatos akadályokon kell végigvezetniük a modell autókat.

Fülöp Károly szerint a legnagyobb veszteséget nem az átutazók hiánya okozza. Az út menti üzleteknél és éttermeknél ma is megállnak az autósok, de ez szerinte legfeljebb a túléléshez elegendő.

Az igazi bevételt azok a vendégek jelentették, akik egy vagy akár két hétre érkeztek Parajdra kezelésre: „a turisták kilencven százaléka gyógyulni jött. Itt szálltak meg, étterembe jártak, vásároltak, kirándultak a környéken. Ez a fajta turista esett ki.”

Mint mondta, most is vannak visszatérő vendégek, akik már nem kizárólag a sóbánya miatt választják Parajdot. „Jönnek olyanok is, akik egyszerűen jól érezték magukat nálunk. Ezt kellene elérni: hogy a vendég ne csak a sóbánya miatt jöjjön, hanem azért is, mert szereti Parajdot”– érvelt.

A riogatás többet árt, mint használ

A Csűr Panzió tulajdonosa nem hisz abban sem, hogy a bánya körüli események úgynevezett katasztrófaturizmust indítottak volna el: „én nem látok Parajdon katasztrófaturizmust. Inkább azt látom, hogy a folyamatos riogatás miatt sokan azt hiszik, hogy veszélyes idejönni.”

Szerinte a bánya környékét kívülről sokan megnézik ugyan, de ez nem jelent számottevő turisztikai forgalmat, miközben a negatív hírek sok családot inkább eltántorítanak az utazástól.

Fülöp Károly szerint hosszú távon nem szabad kizárólag a sóbánya újranyitására építeni. „Lehet, hogy öt év múlva lesz belőle valami, de addig valahogy ki kell húzni. Ezért mondom azt, hogy a sóbányát ötven apró dologgal kellene pótolni. Minél több látványosságot kell létrehozni, minél több befektetőt idehozni, hogy a turistának legyen miért itt maradnia. Ha sikerül elérni, hogy ne csak egy napra, hanem öt-hat napra érkezzen, akkor abból már a szállásadók, a vendéglátósok, a kereskedők és végső soron az egész térség profitálhat” – mondta.

A panziótulajdonos szerint Parajdnak most nem egyetlen csodamegoldásra van szüksége, hanem sok kisebb, egymást kiegészítő fejlesztésre. Ha sikerül új élményekkel bővíteni a kínálatot, a település a sóbánya nélkül is vonzó úti cél maradhat, miközben a helyi vállalkozók saját kezdeményezéseikkel is hozzájárulhatnak a turizmus újraélesztéséhez.