Az irodai munka otthonról történő végzése régebbi műfaj, ám ennek a lehetőségnek a kiterjesztését a koronavírus-járvány és az azzal kapcsolatos intézkedések tették mindennapossá, elevenítette fel Rácz Béla Gergely közgazdász. A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója a Maszolnak kifejtette, a folyamat elején még sok vállalatvezető arról beszélt, és ezt reprezentatív kutatások is alátámasztották, hogy a hatékonyság és a munkatermelékenység, az otthonról végzett munka esetében alacsonyabb. A feladatokat nyilván otthonról is elvégezték, de a produktivitás csökkent, ám azóta túl vagyunk a beszokáson és a mutatók javulnak.

A pandémia véget ért, közben az emberek hozzászoktak a távmunkához, sőt kialakult erre az igény. Elsősorban a nagyvárosokban – Kolozsváron, Temesváron, Bukarestben – gyakori jelenség, hogy a munkavállaló reggel egy órát is utazik, hogy beérjen a munkahelyére, majd délután további egy órát tölt el a forgalomban, amíg hazaér. Ők naponta két órát, hetente tíz órát töltenek utazással, ez egy munkanap, amit távmunkával meg lehet spórolni, taglalta Rácz Béla Gergely.

Hozzátette, a pandémia után inkább elterjedt, bevett gyakorlat lett az otthonról történő dolgozás, túl vagyunk a betanuláson, a beszokáson, és most már arról számolnak be a vállalatvezetők, hogy a termelékenység visszakúszott majdnem arra a szintre, mint amikor az alkalmazottak rendszeresen bejártak az irodába. Ugyanakkor egyetlen kutatás sem mondja, hogy pontosan annyira produktívak az otthonról dolgozók, mint akik a munkahelyükön végzik a feladatokat.

Kompromisszumok köttetnek

A vállalatok és az alkalmazottak között kompromisszumokra van szükség, az esetek többségében ezek a kompromisszumok meg is köttettek, nagyon sok cég, ha nem is tette kötelezővé a százszázalékos visszatérést, de meghatározott a héten egy-két napot, amikor be kell menni az irodába. Másrészt a munkaadók sem törekednek már arra, hogy minden alkalmazott egyszerre bemenjen, mert így kisebb irodafelületeket kell bérelni, fenntartani, és pénzt takarítanak meg.

A kérdés összetett, a munkavállaló és munkaadó oldalán is vannak a távmunkának előnyei és hátrányai, hangsúlyozta a közgazdász. Egyértelműen a hibrid munkavégzés tűnik a jó megoldásnak, kérdés, ebben melyik oldalon állapodik meg az egyensúly: több időt töltünk otthon vagy többet a munkahelyen.

Erre még a vállalatok is keresik a legjobb megoldást, a hatékonyságról akkor lehet következtetéseket levonni, amikor több adat áll rendelkezésre. Még nincs annyi kutatás, felmérés, hogy egyértelműen ki lehessen jelenteni, hosszú távon melyik változatnak milyen hatása lesz a munkatermelékenységre, mutatott rá az egyetemi oktató. Közben Kolozsváron is vannak szélsőségek, hasonló iparágak, tevékenység esetén is vannak példák, hogy egyik cégnél mindenki mindennap be kell menjen, akkor is, ha otthonról is el tudná végezni a feladatait, közben a másik vállalatnál egy napot sem kell kötelezően az irodában tölteni.

Szét kell választani a munkát a magánélettől!

A munka–magánélet egyensúlya felborulhat, ha az ember otthonról dolgozik, hívta fel a figyelmet Rácz Béla Gergely. Ha bemegyünk a munkahelyre, kilenctől ötig elvégezzük a feladatokat, majd hazamegyünk és ezzel aznapra befejeztük a munkát. Közben ha otthonról dolgozunk, a feladatok mellett még bepakoljuk a mosást, feltesszük főni a levest, emiatt elhúzódik a munka, nem öt órakor végzünk, hanem hatkor, hét órakor még befut egy munka e-mail, arra válaszolunk, hogy másnap ne ezzel kezdjünk.

Első nekifutásra úgy tűnhet, hogy a távmunka hozzájárul az egyensúly megteremtéséhez, de valójában rontja azt, hiszen ugyanabban a térben ebédelünk a családdal, ahol ki van nyitva a laptop, és e-mailekre válaszolunk. A menedzsment és humánerőforrás-menedzsment szakirodalma már rég foglalkozik a kérdéssel, hogy milyen gyakorlatokkal teremthető meg leginkább a munka–magánélet egyensúly. A szakértők egyetértenek abban, a legjobb, ha a kettőt szét tudjuk választani, az otthoni munkavégzés pedig éppen összemossa a határokat, összegezte Rácz Béla Gergely.

Amint arról beszámoltunk, az eJobs online állásközvetítő platform a napokban tett közzé egy felmérést, ez szerint az alkalmazottak 46 százaléka jelenleg kizárólag a munkahelyén, közel 20 százaléka távmunkában, mintegy 34 százaléka pedig hibrid módon dolgozik. A felmérés szerint 2022 volt az az év, amikor a munkavállalók kezdtek visszatérni az irodai munkához két olyan év után, amikor általános volt a távmunka, és 2023-ban ez a tendencia folytatódni fog. A munkáltató rugalmassága továbbra is döntő szempont a munkahelyváltáskor: 10-ből 6 jelölt nem vállalna munkát olyan vállalatnál, amely nem teszi lehetővé a távmunkát vagy a hibrid munkát.

(Cikkünk először 2023. január 27. jelent meg.)