Kíváncsi voltam, hogy mit gondolnak a saját diákjaim a második otthonukról, a második családjukról, így egy személyiségfejlesztés-óra kereteiben egy játékos interjún vehettek részt, ami során kifejezhették a véleményüket az iskolai mindennapokról. Sokrétű, összetett ugyanis a gyerek és az iskola kapcsolata, ugyanakkor nagyon fontos, mivel az iskola nem csupán az oktatás, hanem a szocializáció, a személyiségfejlődés és a jövőbeli életút szempontjából is meghatározó szerepet játszik. A kisdiákok kortól függően máshogy gondolkodnak az iskoláról.

A gyerekek számára az előkészítő osztály az első lépés az „igazi” iskola felé. Sok gyermek izgatottan várja ezt az időszakot, mivel ez nagy mérföldkő az életükben. Az iskolába lépés lehetőséget ad arra, hogy új barátokat szerezzenek, és új dolgokat tanuljanak. Ahogy telnek az évek, sok gyerek úgy tekint az iskolára, mint arra a helyre, ahol a tudást lehet bővíteni, ahol mindennap kihívásokkal kell szembenézni, és épp ettől izgalmas, mások pedig pont ezért egyre kevésbé mennek szívesen iskolába.

Ahogy nőnek, egyre inkább értik az iskola lényegét

Arra a kérdésemre, hogy „szerettek-e iskolába járni?” sűrű bólogatás következett, aminek nagyon örvendtem. „Szeretek iskolába járni, mert itt a barátaimmal lehetek, és olyan dolgokat tanulhatok, amikre szükségem lesz később is” – fogalmazta meg Anna. Ádám különösen szereti, hogy sokszor veszünk részt olyan programokon, amik nem megszokottak, aktívan tudunk pihenni. Több társa bólogatással jelezte, hogy egyetértenek. Észrevehető, hogy ahogy nőnek, egyre inkább értik az iskola, a tanulás lényegét. Nem mellesleg egyre több olyan programon vehetnek részt, amelyeknek köszönhetően  nem csupán kikapcsolódnak, de csapatot is építenek, tudást is bővíthetnek. Annak érdekében, hogy az iskolai mindennapok ne váljanak megszokottá, esetleg unalmassá, havi több alkalommal veszünk részt iskolán kívüli programokon, például télen korisuliba járunk, rendszeresen rendezvényeken vagyunk jelen a könyvtárban és a színházban, parkban sétálunk, ünnepi programokon veszünk részt, kirándulunk.

Eltérően értékeli a teljesítményt a gyerek és a felnőtt

Megkérdeztem azt is, hogy mi az, amin változtatnának. Többen megfogalmazták, hogy nagyon nehéz sokszor reggel felkelni, és vannak napok, amikor már a délutáni órákat nehéz túlélni. Van, aki az  érdemjegyeket iktatná ki, ugyanis sokszor ideges olyankor, amikor valamire jegyet kap. Habár otthon sohasem szidják meg, mégis azt érzi, hogy neki mindig minél jobb jegyet kell kapnia. Többen is egyetértettek azzal, hogy stresszt okoz, amikor látják, hogy rengeteget tanultak, a társuk mégis jobb jegyet kapott.

A gyerekek és a felnőttek gyakran eltérően látják és értékelik az iskolai teljesítményt és az ezzel kapcsolatos értékelési rendszereket. A jegyek jelentős stresszt okozhatnak a gyerekeknek, különösen, ha úgy érzik, hogy a jegyek határozzák meg az értéküket a szüleik vagy tanáraik szemében. Az értékelések lehetnek motiválóak vagy demotiválóak, attól függően, hogy a gyerek hogyan értelmezi őket. Egy jó jegy ösztönözheti őket a további tanulásra, míg a rossz jegy elkeserítheti. A rendszeres jó jegyek növelhetik a gyerek önbizalmát és önértékelését, míg a rossz jegyek csökkenthetik azt, különösen, ha a gyerek nem kap megfelelő támogatást. Minden gyerek másképp tanul, és az értékelési rendszerek nem mindig veszik figyelembe a különböző tanulási stílusokat. Egy gyerek, aki nem teljesít jól a hagyományos teszteken, lehet, hogy kiválóan teljesítene egy projektalapú vagy gyakorlati feladatban. A jegyek gyakran versenyt generálnak a diákok között, ami szintén stresszt okozhat. A tanulók hajlamosak összehasonlítani magukat társaikkal, ami befolyásolhatja önértékelésüket és baráti kapcsolataikat. Sok energia a szülő és a pedagógus részéről is, hogy ezeket a tényezőket felismerje, figyelembe vegye.

Emese elmondta, hogy ő a jegyeket is eltüntetné, és a felmérőket is, ugyanis mindenki nem lehet mindenből ugyanolyan jó, mindenki nem szerethet minden tantárgyat ugyanannyira. Szerinte sokkal kellemesebb lenne az, ha inkább matricákat kaphatnának, mint ahogy volt előkészítő osztályban, és ha a lecke kikérdezésére kerül sor, akkor ne feleltetés vagy felmérő formájában történjen.

Villő szerint nagyon izgalmas volt a környezetismeret-projekt, ami során munkákat gyűjtöttünk különböző témákban. Voltak olyan leckék, amik közelebb álltak hozzá, voltak olyanok, amik nem annyira, mégis hasznosnak találta, hogy otthon kellett mindennek utánanézni, és a témákat bárhogy fel lehetett dolgozni.

Amikor megszűnik a stresszforrás

A tapasztalatom az, hogy például egy projekten keresztül is hatékonyan lehet értékelni a gyerek tudását, munkáját. Előnye, hogy megszűnik a stresszforrás, minden gyerek találhat a témák közül olyant, ami szimpatikus, valamint engedtem, hogy mindenki a témákat úgy dolgozza fel, ahogy szeretné. Volt, aki makettet, videót, rajzot, könyvecskét készített a különböző témákban, voltak, akik mesébe vagy versbe foglalták a tanultakat, sőt Kata éneket is költött a környezetvédelem témakörében. Mindenki megkaphatta, hogy melyik az az út, amivel szívesen kutakodik valamelyik témában. Tamás azt is elmondta, hogy neki nagyon tetszett, hogy mindenki ki kellett álljon az osztály elé, és bemutathatta a témáját, így pár percig ők is kicsi tancik / tanító bácsik lehettek.

Anna szerint a különböző játékos tevékenységek, programok, akár az online oldalak felhasználása a tanulásban, meghozza a kedvét, kíváncsivá teszi.

Koppány az iskolai mindennapokból azt emelte ki, hogy ő nagyon szereti, hogy társaságban lehet, így könnyebb a tanulás is. A szünetekben pedig nagyon pihentető, hogy a szabadban a barátokkal közösen játszhatnak. Szerinte hosszabb szünetekre lenne szükség a mindennapokban.

Végezetül úgy gondolom, hogy a cél nem csupán az, hogy a gyerekek elsajátítsák az ismereteket, hanem hogy megtalálják a saját tanulási stílusukat, így könnyebbé válik a tanulási folyamat, megtapasztalják, hogy a tudás hatalom, és a pedagógus azért van, hogy őket vezesse a hatalom megszerzésében.

Az alábbiakban néhány kulcsfontosságú tényezőt és szempontot tárgyalok, amelyek befolyásolják az iskola és gyerek közti kapcsolatot:

Oktatás és tanulás

Az iskola az a hely, ahol a gyerekek formális oktatásban részesülnek. Az itt szerzett tudás alapvető fontosságú a későbbi életükben, legyen szó alapvető készségekről, mint az olvasás és írás vagy speciálisabb tudományágakról.

Szocializáció

Az iskola a szocializáció egyik legfontosabb színtere. Itt tanulják meg a gyerekek, hogyan kell együttműködni másokkal, hogyan kell konfliktusokat kezelni, és hogyan lehet közösségben élni. Az osztálytársakkal való interakciók segítenek a szociális készségek fejlesztésében.

Személyiségfejlődés

Az iskolai tapasztalatok nagyban hozzájárulnak a gyerekek személyiségfejlődéséhez. A sikerélmények és a kihívások egyaránt fontosak, mivel ezek formálják az önbizalmat, az önértékelést és az önállóságot.

Tanár-diák kapcsolat

A tanárok szerepe kulcsfontosságú. Egy jó tanár inspirálhatja a gyerekeket, segíthet nekik a nehézségek leküzdésében, és támogathatja a tehetségek kibontakozását. A tanár-diák kapcsolat minősége jelentősen befolyásolja a gyerekek iskolai élményeit.

Szülői támogatás

A szülők és az iskola közötti együttműködés szintén létfontosságú. A szülők támogathatják a gyerekek tanulását otthon, figyelemmel kísérhetik az iskolai előmenetelt, és kapcsolatot tarthatnak a tanárokkal.

Extrakurrikuláris tevékenységek

Az iskolán kívüli tevékenységek, mint a sport, művészetek vagy különféle klubok, fontos szerepet játszanak a gyerekek fejlődésében. Ezek a tevékenységek nemcsak kikapcsolódást biztosítanak, hanem lehetőséget adnak arra is, hogy a gyerekek különféle képességeiket fejlesszék.

Kihívások és megküzdési stratégiák

A gyerekek különféle kihívásokkal szembesülhetnek az iskolában, legyen szó tanulmányi nehézségekről, szociális problémákról vagy egyéb stresszforrásokról. Fontos, hogy megfelelő megküzdési stratégiákat sajátítsanak el, és szükség esetén támogatást kapjanak a szülőktől, tanároktól vagy iskolapszichológustól.

Összefoglalva, az iskola nem csupán egy hely, ahol a gyerekek tanulnak, hanem egy komplex környezet, ahol számos tényező formálja a fejlődésüket és jövőbeli életútjukat. Az iskolai élmények meghatározóak lehetnek, és fontos, hogy mind a tanárok, mind a szülők támogatóan és odafigyeléssel viszonyuljanak a gyerekekhez ebben az időszakban.