Az RMDSZ 12 megyében állít megyei tanácselnökjelöltet és összesen 17 megyében indul megyei tanácsosi listával – közölte a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) csütörtöki gyűlését követően Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A Szövetség továbbá 280 polgármesterjelölttel és több mint 3000 önkormányzati képviselőjelölttel vág neki a június 9-ei helyhatósági választásoknak. Kelemen Hunor arról is beszélt, miért tartja hibának azt, hogy Marosvásárhelyen és Nagyváradon nem jött létre országos mintára az összefogás az RMDSZ és a két kisebbik erdélyi magyar párt között.

A SZÁT csütörtöki ülésén meghozott néhány döntésével befejeződött az RMDSZ jelöltállítási folyamata az önkormányzati választásokra. Kelemen Hunor közölte, az elmúlt egy hónapban összesen mintegy 5250 személy méretkezett meg az RMDSZ által szervezett előválasztásokon (volt, ahol állóurnás szavazást tartottak, egyes helyszíneken pedig közgyűléseken, illetve különböző belső struktúrákban döntöttek a jelöltekről).

Az RMDSZ elnöke tudatta, 12 megyében indít megyei tanácselnökjelöltet az RMDSZ, illetve 17-ben megyei tanácsosi listával indulnak a helyhatósági választásokon.

Az RMDSZ megyei tanácsosjelöljtei:

• Arad – Péró Tamás Károly,
• Bákó – Pogár László,
• Bihar – Cseke Attila,
• Brassó – Kirsch Gábor Ferenc,
• Hargita – Bíró Barna Botond,
• Hunyad – Máté Márta,
• Kolozs – Csoma Botond,
• Kovászna – Tamás Sándor,
• Maros – Péter Ferenc,
• Máramaros – Pintér Zsolt,
• Szatmár – Pataki Csaba,
• Szilágy – Szilágyi Róbert István.

Az RMDSZ 280 polgármesterjelöltet indít (jelenleg 200 RMDSZ-es polgármester van), és 525 közigazgatási egységben helyi tanácsosi listával vág neki a június 9-ei helyhatósági választásoknak a Szövetség.

„2024 egy sorsdöntő év, a mi számításaink szerint, amennyiben a mozgósításnak tudjuk tartani az általunk elképzelt ritmusát, és a magyar emberek ugyanolyan vagy talán magasabb arányban mennek el szavazni, mint a románok, akkor hasonlóképpen lesz 200 polgármesterünk, 4 megyei tanácselnökünk, több mint kétezer önkormányzati képviselőnk – ebben a ciklusban 2360 tanácsosunk volt, most több mint háromezren fognak versenybe szállni –, és lesz két európai parlamenti képviselőnk. Ez a cél” – fogalmazott Kelemen Hunor.

Erdélyen kívül Bákó és Gorj megyében indít megyei tanácsosi listát a Szövetség. Kelemen Hunor elmondta, Bákóban elsősorban a csángók szavazatai miatt, továbbá mert itt nőtt azoknak a száma, akik az előző népszámlálás óta magyarnak vallották magukat. Gorj megyében pedig van egy kicsi, de nagyon aktív magyar közösség, amely már négy évvel ezelőtt is indult volna a választáson, de akkor ez nem sikerült, most pedig rendezték a soraikat és indulnak a megmérettetésen.

Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, a változások korát éljük, a politikai környezet is folyton változik, ezért az RMDSZ-nek is olyan programmal kell a polgárok elé állnia mind az önkormányzati, mind az európai parlamenti választásokon, amely az elvárásoknak megfelelő, tartalmazza a változás igényét és a rá adott válaszokat, amelyek megvalósíthatók kell legyenek.

Az aláírásgyűjtés alatt azt tapasztalták, hogy az emberek bíznak az RMDSZ-ben, szívesen írták alá a támogatói íveket, és a visszajelzések alapján azt láttuk, hogy „az embereknek szükségünk van arra, hogy az RMDSZ erősen jelen legyen az önkormányzatokban és számítanak ránk”.

Ugyanazt a hibát követik el

Mint ismert, az RMDSZ országos szintű választási szövetséget kötött az Erdélyi Magyar Szövetséggel (EMSZ) és a Magyar Polgári Erővel (MPE) egymás támogatásáról, ugyanakkor megegyeztek arról, hogy azokon a településeken és megyékben, ahol a magyar–magyar verseny veszélyeztette volna a magyar jelölt sikerét (Szatmárnémeti és Szatmár megye, illetve Marosvásárhely és Maros megye esetében), ott a két kisebbik párt támogatja az RMDSZ jelöltjeit. A megállapodás szerint a többi helyzetben nyitva hagyták a lehetőséget a helyi versenynek, de különös jelentőséggel bír az, hogy sem Marosvásárhelyen, sem Nagyváradon nem sikerült helyi szintű egyezséget kötni a közös indulásról. Az EMSZ ugyanis nem fogadta el azt, hogy jelöltjeik az RMDSZ listáján induljanak, az RMDSZ pedig nem volt hajlandó választási koalíció létrehozására. Ennek eredményeképpen Marosvásárhelyen – bár az RMDSZ-szel közösen Soós Zoltán független jelölt indulását támogatják – külön tanácsi listával, Nagyváradon és Bihar megyében pedig szintén külön jelöltekkel és listákkal indulnak az RMDSZ-szel szemben.

Kelemen Hunor ezzel kapcsolatban újságírói kérdésre kifejtette, más településeken is kialakult hasonló helyzet Bögöztől Újszékelyig és más helyeken. A koalíciós lehetőség mindig felmerül, és általában nem jutnak el a magállapodásig, mondta a Szövetség elnöke. „Az RMDSZ-nek 34 év után fel kellene adnia a politikai identitását ezeken a helyeken, ami a szervezetben elképzelhetetlen, főleg hogy az elmúlt időszaknak a teljesíténye és eredménye ezt nem is indokolja” – fogalmazott. Hozzátette ugyanakkor, hogy „nehéz elfelejteni a 2020-as évet, amikor hasonlóképpen külön listán indultak, nem jutottak be sem Nagyváradon, sem Marosvásárehlyen, de elvittek Vásárhelyen 1700 szavazatot, ami nem volt elég nekik egy mandátumhoz, de így biztos, hogy a visszaosztáskor mi veszítettünk egy mandátumot” – magyarázta Kelemen Hunor, aki szerint ezeket a számításokat is figyelembe kell venni akkor, amikor „az ember hasonló dolgokkal jön elő”.

Az RMDSZ mind Marosvásárhelyen, mind Nagyváradon befutó helyet javasolt a tanácsosi listáján az EMSZ-nek, Vásárhelyen a 11.-et, Váradon pedig két befutó helyet ajánlottak fel, tudatta az elnök. „Ez a zéróhoz, a semmihez képest egy óriási előrelépés, ez azt jelentette volna, hogy bent vannak a helyi tanácsban, de nem fogadták el ezt a javaslatot, és ugyanazt a hibát követik el, mint 2020-ban. Az eredmény szerintem ugyanaz lesz, (…) az is megtörténhet, hogy még rosszabb” – fogalmazott Kelemen Hunor, hozzátéve, az EMSZ helyében ő elfogadta volna azt a javaslatot, hogy kerüljenek be a tanácsba az RMDSZ-es listán.

A Maszol kérdésére az RMDSZ elnöke elmondta, az egyértelmű, hogy ha az EMSZ építkezni és segíteni akart volna egyrészt a magyar közösségnek, másrészt „a saját politikai alakulatukat olyan helyzetbe hozni, ahogy ezt a parlamentben megtették, parlamenti párttá váltak azáltal, hogy az RMDSZ listáján bejöttek, és ez sehol nem sértette az ő politikai önállóságukat, ugyanígy ezen logika mentén ezt meg kellett volna tenni mindkét városban”.