A Mera World Music fesztivál termelői vásárában érdekes kezdeményezéssel találkoztunk, Tasnádi Asztalos Andrea őstermelővel elegyedtünk szóba, aki mesélt a nemrég megalapított Humus Egyesületéről. Mint mondja, két évvel ezelőtt határozta el, hogy magmegmentésbe kezd, azóta rengeteg régi zöldség-, gyümölcs-, fűszer- és dísznövényfajtát szerzett be és kezdett szaporítani, hogy megmentse a régi fajokat. Otthonában rendezett be szaporító és bemutató kerteket, könyvtárat, vetőmaggyűjteményt, hogy ezzel is népszerűsítse kezdeményezését, ugyanis aki ősi fajtát szeretne vásárolni, elmehet és maga szedheti le ezeket az őstermelő kertjéből, de azt is megnézheti, hogyan termesztik a növényeket.

Tasnádi Asztalos Andrea két évvel ezelőtt még Ausztriában élt, de már akkor is tudta, hogy haza szeretne egyszer költözni és biokertészkedéssel, gyógynövényekkel akar foglalkozni. A magmegmentés ötlete is egyre jobban elkezdte foglalkoztatni, hiszen Ausztriában már „elég divatos” téma. „Kint sok könyvet olvastam ezzel kapcsolatosan, és végül crowdfunding segítségével kaptam annyi támogatást, hogy itthon elindíthattam a magbankot, így két évvel ezelőtt hazaköltöztem Kispetribe, Szilágy megyébe. Ott helyi munkásokkal alakítottuk ki a kertet, a magházat, és egy pajtát alakítottunk át” – mesélte lelkesen az őstermelő.

Andrea ezután elkezdett különböző magokat venni és szaporítani, és az ismertséget az hozta meg számára, hogy egy film is készült kezdeményezéséről, amit nagyon sokan láttak, ekkor kezdtek el e-maileket írni neki, hogy magot kérjenek tőle, így most már elmondhatja magáról, hogy minden kontinensre küldött már az ősi magokból és küld is folyamatosan. Nemrég alakította látogathatóvá a kertjét, a magházat, így aki akar, vásárolhat tőle bármilyen zöldséget, gyümölcsöt vagy fűszert, amit ő maga szedhet le frissen. Szerinte nagyon fontos pedagógiailag a gyerekeknek, hogy lássák, hogy hogyan teremnek a zöldségek, gyümölcsök, és ők maguk húzzák ki azt a földből. Minden növényből több faja van, salátából legalább tízféle, de van vörös, sárga, narancssárga répa is, kukoricából is többféle, a paradicsomról nem is beszélve, abból 20–30 fajta biztosan van, mondta.

A magokat generációkon keresztül adták tovább egymásnak

Tasnádi Asztalos Andrea arról is beszélt, mennyire fontos számára, hogy helyi, regionális magokat mentsenek meg, olyanokat, amelyeket nem lehet látni minden üzletben, hanem generációkon keresztül adták tovább az emberek egymásnak. Ez azért is fontos, mert ezek a magok sokkal rezisztensebbek, ellenállóbbak mindenféle kártevőkre, még permetezésre sincsen szükség a termesztéshez.

A magok főleg Szilágy megyéből és Kalotaszegről vannak, de az egész országból kaptak már. Andrea azt is elmesélte, hogy elég sok magokkal foglalkozó csoport van már az interneten, a Facebookon, onnan is kapott több magot. Ugyanakkor a romániai génbankokkal is kapcsolatban van, és van egy térképe is, ahova be van jegyezve, hogy honnan érkeztek a magok. Emellett ősi magokkal foglalkozó európai honlapokról is vásárol, és nagyon odafigyel arra, hogy tényleg ősi fajta legyen, amit megvesz, megbízható forrásból, tehát nem minden mag itteni. Azt, hogy összesen hányféle magja van, nem tudja, de az biztos, hogy „legalább háromszáz borkán” mag van.  

Mint mondja, az is fontos, hogyan veted el a magot, vannak szabályok, hogy mit, mi mellé szabad ültetni, és hogy mennyire kereszteződhetnek a növények egymással. Kétfajta saláta például nem tud olyan könnyen kereszteződni, mint kétfajta kukorica. Az egyesület szívesen megoszt bármiféle információt, tapasztalatot ezekkel kapcsolatban is, és könyvtárukból bárki kölcsönözhet könyvet, ha magmentésbe kezdene.

Hosszú távú céljuk, hogy másokkal is megszerettessék a biogazdálkodást

Tasnádi Asztalos Andrea azt is elmondta, hogy egy másik pillére az egyesületnek az, hogy előremozdítsák az ökogazdálkodást, a biodiverzitás megtartását segítsék, részt vesznek a falu újjáépítésében, és másokat is arra nevelnek, hogy visszaállítsák a biogazdálkodást a saját életükben. „Most nálunk nagy szárazság van, így most vízspórolási, a takarékoskodásról szóló plakátot készítettünk, ezt terjesztjük az egyesülettel. Egyelőre hárman vagyunk az egyesületben, hiszen most alakultunk, de épp most készülnek a belépési papírok, hogy többen csatlakozhassanak” – magyarázta.

Az őstermelő kiemelte, nem az a cél, hogy ő, vagy az egyesület tagjai termeljék a magokat, hanem az, hogy az emberek megszeressék ezt az ötletet, megismerjék a módszereket, és azután ők maguk is a saját kertjeikben termeljenek növényeket ősi fajtákból. Azt látják, hogy egyedül nem fognak tudni megmenteni minden magot, így a hosszú távú cél az, hogy más embereket is bevonjanak, akik majd szintén elkezdik a magmegmentést azzal, hogy növényeket szaporítanak saját maguk számára.

„Ezáltal visszatérhetünk a regionális termékekhez, javítjuk a talajt, és a klímaváltozás ellensúlyozásában is segít. Én nem vagyok harcolós fajta, inkább békés aktivista vagyok, halkan végzem a dolgom, nagyon sok munkával, erőfeszítéssel, néha szenvedéssel, de látom benne a jövőt. Én egy olyan jövőben szeretnék élni, ahol legalább a falvakban mindenki a saját magját menti meg évről évre” – összegezte.