Országos szabályozás híján külföldi, főképp magyarországról átültetett gyakorlatot követve végzik tevékenységüket a Hargita megyei polgárőr-egyesületek. Az önkéntes szervezetek nemcsak a bűnmegelőzés terén végeznek kiemelkedő munkát, de számos egyéb, a közösség szempontjából fontos tevékenységben részt vesznek. Járőröznek, gyermeknapot szerveznek, jótékonysági akciókat bonyolítanak le, vagy éppen a környezetet tisztítják. Teszik mindezt saját elhatározásukból, szabadidejüket feláldozva, ellenszolgáltatás nélkül, úgy, hogy néha körözött bűnözőkkel is szembe kell nézniük. A zetelaki, a csíkszentdomokosi és a gyergyószárhegyi polgárőrség vezetőivel beszélgettünk.

Hiába nyújtottak be több alkalommal is törvényjavaslatot, továbbra sincs Romániában olyan jogszabály, amely külön szabályozná a polgárőrszervezetek működését, finanszírozását. Hargita megyében hét polgárőr-egyesület működik, Székelyföld egészét tekintve ez a szám kiegészül egy Maros megyei szervezettel.

A székelyföldi polgárőrszervezetek közül a legnagyobb létszámmal a Zetelaki Polgárőr Egyesület büszkélkedhet. Mint a Maszol megkeresésére Gergely István, az egyesület vezetője elmondta, 270 tagot számlálnak.

„2015 óta létezünk, de nem mi vagyunk a legrégebbiek, előttünk már Gyergyószentmiklóson megalakult a polgárőrség, igaz, ők azóta már nem működnek sajnos. Viszont a legnagyobbak vagyunk, a legaktívabbak, ami azt jelenti, hogy több mint 270 tagot számlál a tagságunk, amiből 150 abszolút aktív tag” – osztotta meg a zetelaki polgárőrség vezetője.

Tevékenységükről megtudtuk, hogy többnyire járőrszolgálatot végeznek napi rendszerességgel, leginkább az esti, éjszakai órákban. A tevékenységet 13 csoportvezető szervezi meg, akik a hozzájuk tartozó csapatokkal bizonyos ideig, egy vagy két héten át akár, ellátják a szolgálatot. A járőrözést nem meghatázott órarend szerint végzik, hiszen így könnyen „alkalmazkodnának” ehhez azok, akik esetleg rosszban sántikálnak, tudtuk meg.

„A járőrözés elsősorban biztonságérzetet ad a lakosoknak, és nemcsak magát az érzetet, hanem tényleges változás lett Zetelaka közbiztonságában, amióta a polgárőrség tevékenykedik” – emelte ki Gergely István. Mint hozzáfűzte: a megalakulásuk idején, tehát 2015-2016-ban nagyon súlyos volt a helyzet. Kevés rendőr volt az állományban. Olyan időszak is volt, hogy Zetelakán egyetlen rendőr teljesített szolgálatot, aki nem tudta ellátni a feladatot, ami szinte lehetetlen is egy hatezres lélekszámú községben. A településen sok minden előfordult: kisebb-nagyobb lopások, betörések, lakásmaffia, kiskorúak bűnelkövetésre kényszerítése, tehát széles volt a skála.

A változást a 2012-ben hivatalba lépett új községvezetés hozta el. Az új összetételű helyi önkormámnyzat nem nézte ölbe tett kézzel az eseményeket, lehetőségeket, megoldásokat kerestek. Végül Magyarországról vették át a jó példát, bár érdemes megjegyezni, hogy ekkor már működött a fentebb már említett gyergyószentmiklósi polgárőrség.

„A polgármester azt mondta, hogy ha van száz jelentkező, aki önkéntesen hajlandó járőrözni, akkor megalapítjuk az egyesületet. Lakossági fórumot hívtunk össze, ahol a fő téma a közbiztosság volt. Tulajdonképpen itt kezdődött a sikertörténetünk, a szolgálat elindult, a polgárőrök elkezdték a tevékenységet” – elevenítette fel Gergely István.

Éles szemmel figyelnek

Mindennapi tevékenységüket szigorú rend szerint végzik: a járőrözések alkalmával bejárt útvonalakat, és a tapasztaltakat jegyzőkönyvben rögzítik. Megjegyzik, ha valami, vagy valaki gyanúsnak tűnik vagy ismeretlen jármű tűnik fel, amely „rossz úton járhat”.

„A falut kétszer minden éjszaka végig kell járni, és mindezt úgy tesszük, hogy a polgárőrnek nincs semmivel sem több hatásköre, mint egy egyszerű állampolgárnak” – jegyezte meg beszélgetőtársunk. Hogy mégis mit tehetnek a polgárőrök, ha valami gyanúsat észlelnek? Mint Gergely István kiemelte: néha elég az egyszerű jelenlét és a tekintély.

„A polgárőr mint egy ismert polgára a községnek, akire felnéznek, meg tudja szólítani az illetőt, hogy valami nem helyes, nem jó helyen parkol, vagy éppen hangoskodik, kellemetlenkedik az üzletben. Sokszor ez is elegendő. Van megkülönböztető öltözet rajtunk, feliratozva, ez már jelent annyit, hogy szót fogadnak nekünk, és meghallgatnak” – mutatott rá a vezető.

Természetesen súlyosabb esetekben, verekedés, késelés, lopás alkalmával a polgárőrök hívják a központi segélyhívó számot, vagy a helyi rendőrt, hiszen beavatkozási, intézkedési jogkörük nincsen. 

„Nincs hatáskörünk, de néha éppen elég a jelenlétünk, például felvigyázunk a tettesre, amíg jön a rendőrség. Főleg az elején, tehát 2017-ben rengeteg ilyen akciónk, közös munkánk volt a rendőrséggel, amit persze az egész falu látott, mindenki tudomást szerzett róla, azok is, akik elkövettek vagy elkövettek volna valamit. Tudták, hogy nem lehet bármit megtenni” – emelte ki Gergely István.

Fontos a polgárőrség tevékenységében a lakossággal fenntartott, bizalmon alapuló kapcsolat. A zetelaki polgárőrség vezetője szerint ezzel azért sincsen gond, mivel a polgárőrök maguk is a helyiek közül kerülnek ki.

Magáénak érzi a közösség a polgárőrséget

„Önkéntesen vállalják ezt a szolgálatot (a tagok), teljesen magáénak érez bennünket a település és büszke ránk, támogatnak, segítenek, közreműködnek. Mondok egy példát. Zetelakán, hogyha egy »csatornás« autó jön más megyéből, idegen rendszámú autóval, akkor már rögtön hívják a polgárőrséget, hogy látták az autót. Tudjuk, hogy milyen módszerrel verik át az időseket a csatornajavítók. Ha jeleznek nekünk, a csalóknak esélyük sincs megállni, és bemenni egy öreg házaspárhoz. Megyünk, intézkedünk, elmondjuk, hogy ezt a tevékenységet nálunk nem lehet folytatni, csak hivatalosan, számlaképesen. Ezzel már vissza is fordítjuk; ha pedig nem bírunk vele, vagy már sikerült becsapniuk valakit, akkor jön a rendőrség is, és átveszi az ügyet” – részletezte.

Ha már a rendőrség szóba került, rákérdeztünk, milyen az együttműködés a hatóságokkal? Mint Gergely István megosztotta, helyi szinten teljes mértékben támogatják a tevékenységüket, számítanak a polgárőrökre. A megyei rendőrséggel rendszeres időközönként egyeztetnek, ilyenkor általában a polgármester is a polgárőrökkel tart.

Intézkedni tilos

„Nagyon fontos, hogy ne essünk át a ló túloldalára, ne intézkedjünk, és ezt nagyon tudatosan betartjuk. Hála Istennek, ennyi év eltelt, és nem volt olyan, hogy mondjuk a polgárőr elkezdett volna verekedni vagy intézkedni, igazoltatni, ami ugye nem a mi hatáskörünk. Nagyon fontos, hogy ezt a tisztaságot tudjuk megtartani, és akkor kellő módon tevékenykedhetünk” – emelte ki a vezető. Mint hozzáfűzte: a polgárőrök jogi státuszának tisztázása érdekében több alkalommal nyújtottak be törvénytervezet-javaslatot, ám ezekre a kezdeményezésekre a mai napig nem érkezett konkrét válasz a központi vezetés részéről. Ugyanakkor az önkéntes tűzoltóságok működésére vonatkozóan létezik jogszabály, emlékeztetett Gergely István.

Az egyesületi formában működő polgárőrségek a fentiek következtében nem jogosultak központi támogatásra, a működésükhöz a helyi vállalkozók, a közbirtokosságok nyújtanak támogatást. „Több ilyen egyesület van a megyében, ahol a háttérben megvan a segítség, ott működik a polgárőrség, ahol nincs kellő támogatás, ott sajnos nehezen, vagy nem is működik a polgárőrség” – mutatott rá a zetelaki polgárőrök vezetője.

Mint Gergely István megosztotta, az elmúlt években számos olyan eset előfordult, amire büszkén tekinthetnek vissza. Hozzátette ugyanakkor, hogy a közelmúltban, tevékenységüknek is hála, jóval kevesebb alkalommal találkoztak illegális tevékenységekkel.

Nem szabad elkényelmesedni

„Ez mindenekelőtt nyilván jó dolog. Ám nagyon kell vigyázzunk, mert általában ilyenkor laposodik el egy-egy ilyen tevékenység. A magyarországi partnereink is felhívták a figyelmünket, hogy abban a községben, ahol nincs bűnözés, ott a polgárőrök munkája unalmas” – fejtette ki Gergely István. Hozzáfűzte: kirívó esetek híján is találnak természetesen hasznos elfoglaltságot.

„Számtalan egyébre lehet használni a polgárőrséget. Tehát nem merül ki abban a tevékenységünk, hogy csak éjszakai járőrszolgálatot végzünk, hanem rendezvényeket biztosítunk, minden évben szemétgyűjtési akció során tisztítjuk a környékünket, karitatív tevékenységekben veszünk részt. Karácsonyi ajándékozáskor, amikor a vállalkozók összefognak és a szegényebbeket, hátrányosabb helyzetű családokat segítik, akkor mi vagyunk azok, akik kiszállítjuk a csomagokat” – sorolta a polgárőr.

A korábbi évekből mindemellett büszke az olyan esetekre, amikor például egy tolvajt a helyszínen tudtak tartani a rendőrség kiérkezéséig. De olyan is előfordult, hogy a rendőrség kiérkezésekor már pontosan meg tudták mondani egy betörés után, hogy ki a tettes.

Gergely István búcsúzóul beszámolt arról, hogy a mögöttünk álló hétvégén kosaras bál keretében gyűltek össze a polgárőrök. A rendezvényt támogató helyi vállalkozók a polgárőrök tevékenységét egyéni ajándékokkal köszönték meg, ami nagy elismerést jelent számukra.  „Ez egy jel a vállalkozóinktól, hogy amit csinálunk, az tényleg jó” – fogalmazott a zetelaki polgárőrség vezetője.

„Annyi jogunk van, mint egy átlag civilnek”

A törvényi szabályozás hiányát emelte ki beszélgetésünk elején Máthé Sándor is, a 2018-ban alakult csíkszentdomokosi polgárőr-egyesület vezetője. „Egyesületként működünk és sajnos csak annyi jogunk van, mint egy átlag civilnek” – fogalmazott.

Mint megosztotta: a polgármesteri hivatallal szoros együttműködésben elsősorban bűnmegelőzési feladatokat látnak el a felcsíki nagyközségben. Ennek keretében elsősorban rendszeres éjjeli járőrszolgálatot végeznek, teszik ezt 35 aktív egyesületi taggal. Felszerelést, egységes formaruhát Magyarországról kapott a domokosi polgárőrség, ezen kívül főként a közbirtokosság támogatja tevékenységeiket. Emellett az adó 3,5 százalékának gyűjtésére is jogosultak, de akad olyan vállalkozás is, amely a profitadóját ajánlja fel számukra.

Mint a polgárőrség megalakulásáról Máthé Sándor felelevenítette: tűrhetetlen helyzet alakult ki a településen a rendszeresen megjelenő illegális árusok miatt.

„Az ilyen csalók paplanokat árulnak, csatornáznak, idős, kiszolgáltatott személyeket keresnek fel. A korábbi években óriási összegeket csaltak ki az emberektől különböző módszerekkel. Mára elmondhatom: ezeket annyira megszüntettük, hogy szinte évente egy ilyen eset fordul elő. De a rendőrség közreműködésével fogtunk el országosan körözött személyt is, aki Domokoson próbált elbújni” – sorolta az elmúlt évek eredményeit a csíkszentdomokosi polgárőrök vezetője.

Máthé Sándor is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a hatóságok nélkül természetesen semmit sem léphetnek. Általában igyekeznek meggyőződni arról, hogy valamilyen illegális tevékenység, bűncselekmény történt és ezt követően minden esetben értesítik a rendőrséget. Mint megosztotta: együttműködésük a hatósággal és a helyi lakossággal is jónak mondható.

A lakosság bizalmából élnek

„A falusi embernek is megszokottá vált, hogy hozzánk fordulhat. Ha egy öreg néni este valamit észlel vagy valamit lát, nem hívja azonnal a rendőrséget, hanem a mi diszpécser számunkat tárcsázza. Mi aztán eldöntjük, hogy az eset a rendőrségre tartozik, vagy mi meg tudjuk oldani. Elsősorban a lakosság bizalmából élünk, mert másképp nem is tudnánk működni” – fogalmazott Máthé Sándor.

A polgárőrség vezetője elmondta azt is, hogy a nagy távolságok miatt a megyében működő más polgárőr-egyesületekkel nincs szorosabb együttműködésük, de tartják a kapcsolatot azokkal. A legutóbbi székelyföldi polgárőrtalálkozó házigazdája például éppen Csíkszentdomokos volt.

Ötven aktív tag Szárhegyen

Nyolc évvel ezelőtt, 2017 májusában jegyezték be a gyergyószárhegyi polgárőr-egyesületet, követve a már működő gyergyószentmiklósi, zetelaki szervezeteket. A 41 alapító tag száma azóta megduplázódott és jelenleg több mint ötven valóban aktív tagra számíthatnak – mondta el beszélgetésünk elején Lukács Géza, az egyesület vezetője.

Mint megosztotta, megalakulásukat a községben nagy számban előforduló házalók, kéregetők okozta problémák indokolták elsősorban. „Összeült a falu vezetősége és néhány vállalkozó személy, és a polgárőrség hamarosan meg is alakult. Innentől kezdve meg tudtuk akadályozni a házalók jelenlétét, akik korábban pénzt tulajdonítottak el idős emberektől, egyedülállóktól, telefonokat, termést loptak. Azóta a mezőket is felügyeljük úgy, ahogy tudjuk” – mondta el Lukács Géza. A szárhegyi polgárőr-utánpótlás biztosítottnak látszik, a községben a szülők nyomában több ifjú polgárőr-jelölt jelezte már, hogy szívesen csatlakozik a jövőben a szolgálathoz, tudtuk meg.

„Jó tudni, hogy a polgárőrség, mint minden más településen, megfigyelő szerv. Mint ilyen észrevesz valamit, és jelenti a hatóságnak, vagy akár a faluban működő őrző-védő cégnek, amiben én is dolgozok. Ha valamit észrevesz valamelyik polgárőr, akkor szól nekem vagy akár a rendőrségnek. Nekem sem nagy a hatásköröm, viszont meg tudom akadályozni, hogy távozzanak (a helyszínről)” – osztotta meg Lukács Géza. Ez utóbbira nem is egy példa akadt, aminek köszönhetően több körözött személy vagy éppen tolvaj is a hatóságok kezére jutott, tette hozzá.

A gyergyószárhegyi polgárőrség nem tart rendszeres, menetrend szerint működő járőrszolgálatot, ám ez megváltozik, amikor betakarítás előtt a mezőn a termés megőrzéséről van szó. Ezen kívül bármelyik tag jelentkezhet önkéntesen járőrözni. „Van egy messenger-csoportunk, egy zárt csoport, abban jelzi, hogy megy, van szolgálati autónk, azt elveszi. Általában két-három polgárőr indul el egyszerre, tesznek egy kört, lejelentik, mit láttak, mit észleltek, és ha valami olyat tapasztalnak, akkor persze intézkedünk.

A gyergyószárhegyi polgárőrök partnerként jelentős segítséget kapnak működésükhöz a a magyarországi Országos Polgárőr Szövetségtől (OPSZ): felszereléseket.

„Ruházatot biztosítanak számunkra két nyelven feliratozva, megkülönböztető mellényeket, téli-nyári kabátokat, baseball sapkákat kapunk. Mi fényképes igazolványt adunk ki a tagjaink számára, azzal tudják igazolni magukat, amikor járőröznek” – osztotta meg Lukács Géza. Ugyanakkor minden évkezdetkor megadják az állami rendőrségnél a polgárőrök névsorát, kik azok, akik egész évben járőrözhetnek a községben, Gyergyószárhegyen és közigazgatásilag a településhez tartozó Güdücön, tette hozzá.

Tevékenységük fenntartásához ők is gyűjtik a személyi jövedelemadóból felajánlható 3,5 százalékot, ezen kívül pályáznak is. Egy évben egyszer kérnek támogatást a helyi önkormányzattól, hogy megszervezzék a polgárőrség napját, ami tulajdonképpen a gyereknapra esik.  „A gyereknapnak mi vagyunk a védnökei, délelőtt 10-11 órától délután 4-5-ig a gyerekeknek szóló rendezvények vannak, étel, üdítők, szórakozás. Civil szervezeteket hívunk meg, amelyek még mellénk állnak, és még mellénk áll a helybéli önkéntes tűzoltóság, valamint a Güdüc MTB Sportegyesület is.

A többi polgárőr-egyesülettel Lukács Géza megfogalmazása szerint „a tízes skálán tízes” az együttműködésük. „Közös megbeszéléseink vannak. Rendezvényeken, amikor tudunk, részt veszünk, ha szükség van rá, akkor segítünk is egymáson. A gyergyóalfalvi polgárőrséggel például van együttműködési megállapodásunk. Mivel szomszédosok vagyunk a mezőn is, leszögeztük, hogy az alfalvi polgárőrség jöhet hozzánk segíteni, szolgálatot teljesíteni, vagy ha baj van, szólunk, és jönnek. Ugyanígy mi is” – mondta el a gyergyószárhegyi polgárőrség vezetője.

Nézzétek meg, milyen egy éjszakai polgárőr-bevetés Budapesten!