Mintegy hárommillió nyugdíjasnak szeptembertől emelkedik a havi juttatása, további egymillióan azonban nem reménykedhetnek a növelésben, az ő nyugdíjaik nem változnak, becsülte meg az Országos Nyugdíjpénztár vezetője. Daniel Baciu a napokban több pontosítást is megfogalmazott a nyugdíjak újraszámolásával kapcsolatban.

Amint megírtuk, az új nyugdíjtörvény egyik érzékeny pontja, hogy a nyugdíjasok kell bizonyítsák, hogy a szolgálati idejük során túlórapénzt, prémiumot, vagy plusz juttatásokat kaptak, ha azt szeretnék, hogy ezeket az összegeket figyelembe vegyék a nyugdíjuk újraszámításakor.

Ördög Lajos, a Kovászna megyei Munkafelügyelőség vezetője a Maszol megkeresésére elmondta, aki különböző okokból nem tudja felvenni a kapcsolatot a korábbi munkáltatójával, mindenképpen forduljon a munkafelügyelőséghez, ott talál eligazítást. Hangsúlyozta, csak abban az esetben érdemes dokumentumok, igazolások után kutakodni, ha valóban biztosak vagyunk benne, hogy volt olyan plusz jövedelmünk, amely nem jelenik meg a munkakönyvben.Ez elsősorban azokra vonatkozik, akik 2001 előtt mentek nyugdíjba, de azoknak is figyelniük kell, hogy szerepelnek-e a plusz juttatások az aktacsomójukban, akik 2001 után vonultak vissza a munkaerőpiacról.

A munkafelügyelőségek segíthetnek 

A munkaügyi minisztérium kiadott egy formanyomtatványt, a dokumentumban fel kell tüntetni a ledolgozott túlórákat, a plusz juttatásokat, a prémiumokat és természetesen ezen felül a fizetést. Mindezt a munkaadó kell nyilvántartsa, de az igazolást a nyugdíjasok kell megszerezzék a korábbi munkáltatójuktól, még akkor is, ha már eltelt 20 év, amióta nyugdíjba vonultak. Az igazolást a korábbi munkáltatótól kell kikérni, ha az már nem létezik, akkor érdemes a munkafelügyelőséghez fordulni.

„Mindenképpen érdemes a területi munkafelügyelőséghez fordulni. A munkatársainknak ez rengeteg többletmunkát jelent, de jobb megoldást nem tudok javasolni” – mondta a főfelügyelő. Kifejtette, több változat is létezik, ha az érintett nem tudja felvenni a kapcsolatot a korábbi munkaadójával. A kis-és közepes cégeknél előfordult, hogy nem volt saját személyzeti osztályuk, fizettek az akkori munkaügynek, ott tartották nyilván a dokumentumait. Ezekben az esetekben a papírok a munkafelügyelőség archívumában találhatóak. Csak Kovászna megyében 1500 négyzetméternyi dokumentumot tárolnak, onnan kell kikeressék a megfelelő igazolást.Másik eset, ha az egykori munkáltató cég megszűnt, felszámolták, de ezekről is a munkafelügyelőségnél van nyilvántartás, meg tudják mondani, ki volt a felszámoló, hova került az archívuma. Ez a változat már sokkal bonyolultabb, mert sok esetben a felszámoló cég átadta a papírokat egy archiváló cégnek, ez utóbbi az ország bármelyik városában őrizheti a dokumentumokat, és pénzért adja ki. „A munkafelügyelőségek tudnak eligazítást nyújtani, megmondani, hogy Brassóban, Kolozsváron, vagy éppen Brăilan vannak a papírok. Ezek a cégek viszont pénzt kérnek a szolgáltatásért, hogy kikeressék, majd kiállítsák a kért igazolást” – részletezte Ördög Lajos.

Az sem kizárt, hogy az akkori munkaadó cége még valamilyen formában létezik. Előfordult, hogy egy-egy nagy gyárat több cégre „szedtek szét”, ezek egy részét időközben felszámolták, egy részük viszont még mindig működik, és ki tudják állítani az igazolást. Erről is tudnak a munkafelügyelőségek információt szolgáltatni.

Érdemes biztosra menni

Ördög Lajos azt javasolja, abban az esetben érdemes elindulni az igazolásért, ha az érintett nyugdíjas biztos benne, hogy voltak olyan jövedelmei, melyek nem szerepelnek a munkakönyvében. Ugyanis a munkakönyvben feltüntetett összegeket ismerik a nyugdíjpénztáraknál, és az alapján számolnak. Sokan dolgoztak teljesítményalapú munkaszerződés (acord global) alapján, volt aki sokkal többet keresett, mint a munkakönyvben szereplő bére, de olyanok is, akik emiatt kevesebbet kerestek, mert az előírt normát nem teljesítették, példázódott a főfelügyelő. Az utóbbi eset nem segít a nyugdíj újraszámolásánál, az előbbi viszont igen.Akkor érdemes beszerezni az igazolást, ha valaki biztos benne, hogy többet keresett a szolgálati ideje alatt, mint a munkakönyvben szereplő összeg, különben nem éri meg az utánajárás, és az esetleges pluszköltség, összegezte Ördög Lajos.

Mintegy hárommillió nyugdíjasnak növekszik szeptembertől nyugdíja, egymilliónak nem

A romániai nyugdíjasok szeptember 1-jétől kapják meg az új nyugdíjtörvény értelmében újraszámított nyugdíjakat, és ez a folyamat jelentős emeléseket hoz, különösen azok számára, akiknek több mint 25 éves járulékfizetési időszakuk van, mondta Daniel Baciu. Az Országos Nyugdíjpénztár televíziós interjúját az Adevărul szemlézi. Ez szerint, több mint hárommillió nyugdíjas részesül emelésben a stabilitási pontoknak köszönhetően.
„Több mint 3 millió nyugdíjas fog részesülni ezekből az emelésekből, a stabilitási pontoknak köszönhetően. Azok, akik több mint 40 évig fizettek járulékot, több mint 80-90 százalékos növekedést fognak tapasztalni. Sok olyan nyugdíjas, aki jelenleg szociális juttatásban részesül, kikerül ebből a zónából” – mondta a tisztviselő a CNN Antena 3-nak.
Azt is bejelentette, hogy júniusban kezdik az új nyugdíjhatározatok kinyomtatását, majd kiosztását, hogy az érintettek pontosan tudják, hogy az új nyugdíjtörvény által előírt újraszámítás után mennyi lesz az új juttatásuk összege.
A nyugdíjszelvényen az új referenciapont-értékek, azaz az összesített pontszám fog megjelenni, és apró konkrét változásokat is tartalmazni fog. A tisztviselő hangsúlyozta, hogy az újraszámítást követően egyetlen nyugdíj sem fog csökkenni.
„Mintegy 1 millió nyugdíjasnak ugyanaz a nyugdíja marad. Ők azok, akik kevesebb mint 25 év nyugdíjjogosultsággal járó szolgálati idővel rendelkeznek. Ők az év eleje óta részesülnek a 13,8 százalékos indexálásból, és továbbra is minden évben az infláció mértékéhez igazítják a juttatásukat” – mondta Daniel Baciu.

A nyugdíjak újraszámításakor ezeket az elemeket veszik figyelembe

Az Országos Nyugdíjpénztár kiadta a nyugdíjak újraszámításáról szóló, ősszel meghozandó határozatok modelljeit, és a négy dokumentum már meg is jelent a Hivatalos Közlönyben.
Az új nyugdíjtörvényben előírt újraszámításnál figyelembe veszik majd: a járulékfizetési időszakot;
a nem járulékalapú járulékfizetési időszakot – teljes és részmunkaidős munkát; a hozzászámított (nem járulékalapú) időszakot – például a munkanélküliségi segélyezés, betegszabadság, gyermeknevelési szabadság, katonai szolgálat időszakát; nem integrált rendszert - a három törvényt, amelyek alapján a rendőrök, a katonák és az ügyvédek 2004-ben, 2001-ben és 2000-ben mentek nyugdíjba.

A stabilitási pontok a 25 járulékköteles év feletti szolgálati idő után járnak:

• 0,50 pont minden egyes 25 évnél több szolgálati év után;

• 0,75 pont minden egyes 30 évnél több szolgálati év után;

• egy pont minden egyes 35 évnél több szolgálati év után.

A stabilitási pontok számát az évtöredékekre is arányosan adják meg. A stabilitási pont nem jár azokért az időszakokért, amelyek során az állami nyugdíj vagy adott esetben a külön törvények alapján nyújtott szolgálati nyugdíj más jövedelemmel kombinálódik.

A nyugdíj kiszámításakor figyelembe veszik a referenciapont értékét, amely 81 lej, és ha az újraszámítás a jelenleginél alacsonyabb nyugdíjösszeget eredményez, a határozatban ezt feltüntetik, de a jelenlegi nyugdíjszintet fenntartják a kifizetésben.