A bukaresti Szent Pantelimon Kórház két orvosnőjét azért engedték szabadon, mert „nincs elegendő bizonyíték” – áll a fellebbviteli bíróság döntésének indoklásában, írja a Digi24. Hiányos szakértői jelentés, ellentmondásos tanúvallomások vagy alaptalan vádak, amelyek „lenyűgözik a közvéleményt” – többek között ezeket emelték ki érvként a bírák.

„A jogok és szabadságok tanácsa megállapítja, hogy jelen esetben nincs elegendő bizonyíték a vádlottak ellen emelt vád alátámasztására” – ez a Digi24 szerint az indoklás fő következtetése a két orvosnő ügyében, akit augusztus 8-án helyezték vizsgálati fogságba, miután az ügyészség minősített emberöléssel vádolta őket. A hatóságok szerint egy 54 éves beteg halálát idézték elő azáltal, hogy szándékosan csökkentették a noradrenalin adagját. Az orvosi kamara és az intenzív terápiás társaság eleve méltánytalannak minősítette az előzetes letartóztatásukat. Mint beszámoltunk, a bukaresti táblabíróság jogerősen helyt adott a két orvosnő fellebbezésének, és augusztus 20-án szabadultak.

A fellebbviteli bíróság most ismerté vált indoklásában rámutat, hogy az ügyészek teljes vádja „egyetlen rendőr által készített” jegyzőkönyvön alapult, amely egy adatsort és egy injekciós gép fényképét hasonlította össze, írja a Digi24. A bírák hangsúlyozzák, hogy a berendezés engedélyezett forgalmazójának vagy más szakembernek a szakvéleményére is szükség lett volna. Ráadásul a bíróság szerint a lefényképezett felszerelés egy másik kórteremben volt, nem abban, ahol a beteg meghalt. Szerintük ezt lett volna idő tisztázni. A bírák kiemelik, hogy az ügyészeknek a Szent Pantelimon kórházban a vádak kivizsgálásának négy hónapja alatt lett volna idejük megtalálni más betegeket, akiket állítólag a két orvosnő ölt meg. A fellebbviteli bíróság arra is rámutat, hogy a tanúk, különösen az ápolónők vallomásai ellentmondásosak voltak, és egyes esetekben „pletykákon alapultak”. A bíróság azt is megjegyzi, hogy a két orvosnő egyikének adott, „a kaszás hölgy” gúnynév is megjelent a nyomozás során.

Kiemelik, hogy a vádhatóságok egyetlen további – a vizsgált orvosnő által elkövetett műhibáról – sem gyűjtött adatokat, így – legalábbis eddig – az eredeti vád nem igazolódott” – olvasható az indoklásban. A bírák idézik egy ápoló vallomását is, aki állítása szerint „szemtanúja volt egy különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságnak” egy, az intenzív osztályon elhunyt beteg esetében. A bíróság azonban rámutat, hogy az ápolónő „nem szólt senkinek, nem írta fel a dátumot, a beteg nevét, még a kórtermet vagy az ágyat sem”, és hogy „ez egy bizonyíték nélküli vádaskodás, egy olyan vádaskodás, amelyet sajnos az előzetes letartóztatásra vonatkozó javaslat jelentésébe vettek fel, lenyűgözve a közvélemény fantáziáját”. A két orvosnő elleni súlyos emberölés vádjával kapcsolatban a bírák ismét megjegyzik, hogy arra „nincs bizonyíték”, és arra is rámutatnak, hogy „egy esetleges élet elleni bűncselekményt semmiképpen sem szándékosan követtek el” az eddig összegyűjtött bizonyítékok fényében. 

Azt is írják, „ha bebizonyosodna a vádlott bűnössége, a vád csak gondatlanságból elkövetett emberölési kísérlet lehetne, ami a román büntetőjog szerint nem büntethető”. Ami a „hiányosnak” nevezett szakértői jelentést illeti, a bírák arra kérték az ügyészeket, hogy térjenek vissza további részletekkel. „A következő lépés, hogy a nyomozó szervek azt is megállapítsák, hogy létezett-e valamilyen orvosi protokoll az intenzív osztályra felvett betegek kezelésére vonatkozóan, és azt az orvos döntése megszegte-e vagy sem” – tették hozzá a fellebbviteli bíróság bírái.