Nemzetközi sajtó: az ország európai jövője múlik a vasárnapi államelnök-választásokon
Az Európa-párti út folytatása vagy ugrás az ismeretlenbe: Románia vasárnap megválaszthatja első szélsőjobboldali elnökét, ami döntő lehet az Ukrajnával szomszédos EU- és NATO-tagállam jövője szempontjából – írja az AFP.
Az elnökválasztás második fordulójában az Európa-barát Elena Lasconi és a szuverenista Călin Georgescu a jelöltek. A 62 éves nacionalista jelölt, Călin Georgescu, aki mindenkit meglepett azzal, hogy az államelnök-választás első fordulójában győzedelmeskedett, a nála tíz évvel fiatalabb Elena Lasconival, egy kisváros jobbközép polgármesterével áll szemben, idézi a hírügynökséget a News.ro.
Az újságíró-politikus a a választás tétjéről azt mondja, „egzisztenciális csata”: „Azok között, akik meg akarják őrizni az 1989-es forradalomból született fiatal romániai demokráciát, és azok között, akik vissza akarják helyezni az országot az orosz befolyási övezetbe”.
A kelet-európai ország viharos időszakon megy keresztül: egymást követik a választások, a szavazatok újraszámlálása, a szavazatok érvénytelenítésétől való félelem, az orosz beavatkozás vádja, valamint a gyanú, hogy Georgescu kedvenc hálózata, a TikTok nem kezeli kiegyensúlyozottan a jelölteket. A platformnak a kampányban játszott szerepére utaló dokumentumok szerdai feloldására reagálva Marcel Ciolacu a Szociáldemokrata Párt lemondott elnöke, még tisztségben levő miniszterelnök Elena Lasconit támogatja, miután a liberálisok már korábban kiálltak mellette.
Ez azonban nem elég. A bejelentés előtt végzett közvélemény-kutatások szerint Lasconi 42 százalékon állt, jóval lemaradva riválisa (58 százalék) mögött, de ezeket a becsléseket óvatosan kell olvasni. Az ellenzői által oroszbarátsággal vádolt Georgescur kitér a Vlagyimir Putyinról alkotott véleményére vonatkozó kérdések megválaszolása elől, de a múltban csodálatát fejezte ki az orosz elnök iránt. Az EU és a NATO bírálójaként azt mondja, hogy nem akar kilépni ezekből a szervezetekből, de „vissza akarja helyezni Romániát a világ térképére”, és ellenzi az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, és kijelentette, hogy példaképe, Donald Trump inspirálja.
Kapcsolódó
Az EU egyik legszegényebb országában misztikus nacionalista retorikája nagy visszhangot váltott ki a közösségi médiában, de aggodalmat kelt a kontinensen. A félelem: az ukrajnai háború kirobbanása óta stratégiai jelentőségűvé vált ország csatlakozhat a kemény jobboldali blokkhoz, és alááshatja az európai egységet Oroszországgal szemben. „A második fordulót az ország jövőbeli külpolitikai irányáról szóló népszavazásnak tekintik” - mondta Marius Ghincea, az ETH Zürich politológusa az AFP-nek.
A szavazást nagy figyelemmel kísérik Brüsszelben, de a szomszédos Moldovában is, ahol Maia Sandu, az ország román útlevéllel rendelkező vezetője videóüzenetben „erős, európai és szabad Romániát” követelt. Grúziában folytatódnak a tüntetések, és Szalome Zurabisvili nyugatbarát államfő Elena Lasconi győzelmében reménykedik. Románia elnöke jelentős erkölcsi tekintélyt és befolyást gyakorol a külpolitikában, kulcsszerepet játszik a kormányalakításban is, amelyet a múlt vasárnapi parlamenti választások után egyértelmű többség nélküli, széttagolt nemzetgyűlés bonyolít. Az ország megosztottnak tűnik.
A szociáldemokraták képviselik ugyan a legnagyobb erőt a parlamentben, de a szélsőjobboldal a szavazatok egyharmadát szerezte meg. A kommunizmus bukása óta Románia nem látott ekkora fejlődést, ám a 19 millió lakos a gazdasági nehézségek, a határ túloldalán zajló háború és az elavulnak tekintett hagyományos politikai arroganciája miatt dühös.
Szerda este közös felhívásban négy, abszolút parlamenti többséggel rendelkező Európa-párti párt megállapodást írt alá egy jövőbeli egységkormány megalakításáról, és felszólította a polgárokat, hogy vasárnap utasítsák el „az elszigetelődést, a szélsőségességet és a populizmust”, összegez az AFP.
CSAK SAJÁT
