Jövőt fenyegető legionárius örökség? – Választások a Vasgárda árnyékában

A neolegionárius mozgalom egyik élharcosával érkezett szerdán egy interjúra Călin Georgescu, de az államfőválasztás első fordulójának meglepetésgyőztese továbbra is tagadja, hogy bármilyen köze lenne a legionáriusokhoz. De kicsoda Eugen Sechila, aki a független jelöltet elkísérte és mit is jelent a legionárius mozgalom?

A Hotnews.ro kiemelte, hogy a Marius Tucă Show meghívottjaként Călin Georgescu szerdán újfent megismételte azt a tézist, amely szerint nincs kapcsolata szélsőséges mozgalmakkal. Mondta ezt, miközben Eugen Sechilával érkezett a Gândul.ro online csatornáján közölt interjúra és a felvételeken is látszik, amint a beszélgetés előtt egy asztalnál ülnek egy irodában. Tucă azt mondta, hogy nem ismeri Sechilát, Georgescu egyelőre nem reagált a Gogu Puiu Egyesület paramilitáris táborait szervező, egykori francia légióssal való kapcsolatát firtató kérdésekre.

Călin Georgescut már korábban is népszerűsítette az neolegionáriusnak tartott egyesület | Fotó: a Gogu Puiu és Haiducii Dobrogei Egyesület Facebook-oldala

De kicsoda Eugen Sechila?

Eugen Sechila bevallottan a legionarizmus csodálója. Egy hat éve készült riport alapján nem a francia légióra kell gondolnunk, ahol éveken át harcolt, hanem a két világháború közötti Romániában létezett, Codreanu-féle szélsőjobboldali mozgalom ideológiájára.

Tagja annak a neolegionáriusként megbélyegzett Gogu Puiu és a Dobrudzsai Hajdúk Egyesületnek (Gogu Puiu și Haiducii Dobrogei), amely egyebek mellett olyan vallásos elemekkel átitatott paramilitáris stílusú túlélőtáborokat szervez, amely a már említett riport szerint a legionárius doktrínák éltetését is célozza.

A legionarizmus a két világháború közötti Romániában kialakult szélsőjobboldali, nacionalista és vallásos mozgalom ideológiája, amelynek katonai ágát a Vasgárda nevű szervezet képviselte. Corneliu Zelea Codreanu alapította 1927-ben. Ultranacionalizmus, ortodox vallásosság, antiszemitizmus, antikommunizmus és antidemokratizmus jellemezte. A fasizmushoz hasonlóan a vezetők kultuszát és a katonás fegyelmet népszerűsítette. A Ion Antonescu vezette kormány idején a 40-es években rövid időre még hatalomra is kerültek.

Persze nem hivatalosan, hiszen a törvény tiltja az antiszemita, xenofób ideológiák népszerűsítését. Az egyesület saját megfogalmazása szerint „a román nép hőseinek és mártírjainak” emlékét akarja ápolni kulturális, sport és oktató jellegű eseményekkel.

Az 1948-ban harmincéves korában meghalt Gogu Puiu legionárius volt. Unokája Elena Puiu – aki az egyesület elnöke – Eugen Sechila felesége.

Eugen Sechila, Călin Georgescu és Elena Puiu 2021-ben | Fotó: A Gogu Puiu és Haiducii Dobrogei Egyesület Facebook-oldala

Az egyesület szoros kapcsolata Georgescuval nem újkeletű, Facebook-oldalukon több mint nyolc évvel ezelőttről is találunk a jelenlegi államfőjelölthöz kapcsolódó bejegyzéseket. A házaspár még egy Georgescuval közös fényképet is megosztott 2011-ben, amelyen Eugen Sechila egy vasgárdista kitűzőt visel.

A G4Media alapján Sechila segédkezett összegyűjteni az aláírásokat Georgescu jelöltségéhez, a Georgescu család gyermekei pedig részt vettek a Gogu Puiu Egyesület által szervezett „hajdútáborokban”, ahol  az erőnléti felkészülést a szélsőjobbos ideológiákkal elegyítik. Az Elie Wiesel Intézet egy jelentése is kapcsolatot vont az egyesület és a legionárius mozgalom között.

Emlékezetes, hogy Călin Georgescu korábban a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) társelnöke volt, de a párt két évvel ezelőtt elhatárolódott tőle, épp amiatt, mert többek között Ion Antonescut és Corneliu Zelea Codreanut dicsérte, szerinte „jó dolgokat is tettek”, mártíroknak tekinti őket.

A hazai neolegionárius mozgalmak évek óta ki is tartanak mellette, a context.ro beszámolója alapján Adina Marincea, az Elie Wiesel Intézet kutatója feltérképezte azokat a csoportosulásokat, amelyek Georgescut támogatják. Közülük kiemelkedik a már mert említett Gogu Puiu Egyesület, valamint az Ortodox Testvériség, de számos más szélsőjobboldali szervezet is „vezérként” tekint rá.

Az európai fasizmusok sajátos romániai változata

Fodor János történész a Maszol kérésére felidézte, hogy az 1927-ben alakult Codreanu-féle legionárius mozgalom – amelynek paramilitáris szervezete lett a Vasgárda – a 30-as években még viszonylag kevés népszerűségnek örvendett, de támogatottságuk a gazdasági válság és egyéb tényezőknek köszönhetően növekedni kezdett.

Ez nem csupán egy hagyományos pártszerű mozgalom, nagyon sokat jelent számára a misztikusság és az európai fasizmusok mintájára a közösségépítés. Előbbit olyan nehezen megfogható alapelemekre építi, mint a paraszti lét, a paraszti gondolkodásmód és az egyházi elemek. „És hát tulajdonképpen ennek a meglovagolása az antiszemitizmussal, illetve kisebbségellenességgel keveredett, egyfajta ideológia jelenti magát a legionárius tudatot, de mindenképp az európai fasizmusok közül ez a sajátos romániai változat” – mondta.

Zelea Codreanu 1938-ig vezeti magát a szervezetet egyszemélyben, azt követően II. Károly leszámolása árán, börtönbe való átszállításakor meggyilkolják, aminek szintén előzményei voltak abból a szempontból, hogy maga a mozgalom soha nem rettent el az erőszak alkalmazásától.

Antonescu és Codreanu 1935-ben | Fotó: Wikipedia

A történész rámutatott, hogy ez jelentett pogromszerű megnyilvánulásokat – például 1927-ben Nagyváradon, később Jászvásáron –, de tömegdemonstrációkat is. „Ugye említettem a Vasgárdát, amelynek a német mintára egyenruhája, sajátos karlendítése és szimbolisztikája volt. Demonstratív fellépései nyomán főleg a diákságot igyekeztek megnyerni maguknak, általában sikeresen” – magyarázta. Hozzátette: gyakorlatilag a kisebbségek, illetve a „nem igaz románok” megfélemlítését célozták meg, és tagtoborzással nőtt a mozgalom.

Fodor ugyanakkor aláhúzta: ez az erőszakhullám nemcsak az egyszerű civileket, a vélt vagy valós kisebbségeket érintette, hanem „azért gondoljunk bele, hogy legalább három romániai kormányfőt is meggyilkoltak” abban az időben. Végül ki is váltották II. Károly király dühét, aki „megpróbálta lefejezni magát a mozgalmat”.

Románia legionárius állam

Betiltotta a mozgalmat, hogy ne legyen hatalomátvétel, és ehelyett lett Romániában királyi diktatúra. „Ez nem volt egy szerencsés döntés, de arra jó volt, hogy legalább ideig-óráig megakadályozza a mozgalom hatalomra törését” – mondta a történész. Csakhogy ekkor már 1938-at írtunk, rá egy évre kitört a második világháború, a második bécsi döntés során pedig Romániát súlyos területveszteség érte.

„Egy ilyen országot érintő válság hatására gyakorlatilag a király eszköztelen lesz, és kénytelen volt kinevezni azt a katonai vezetőt, akit ugye Ion Antonescunak hívunk. Azért hangsúlyoznám, hogy Antonescu eleinte nem feltétlenül értett egyet a Codreanu féle Vasgárda, illetve a Legionárius Mozgalom minden egyes elemével, de azért szimpatizált ezzel, és így történhetett meg, hogy 1940 szeptemberétől egészen 1941 januárjáig gyakorlatilag Antonescu vezetésével ugyan, de legionárius állammá válik Románia” – mutatott rá.

Antonescu és Hitler 1941-ben | Fotó: Wikipedia

Az antiszemitizmus tetézéseként pogromok, leszámolások következtek. „Itt nyilván a zsidóságot célozták meg, és még egyszer mondom, a kisebbségeket. De emellett azért a mozgalmat korábban lefejező vagy egyébként veszélyeztető személyeket is üldözték, kivégezték. Igazából ez a leszámolás időszaka is volt, amíg aztán 1941 januárjában Antonescu végül magával a Vasgárdával is leszámol” – ecsetelte a történész. Megjegyezte, ehhez a német ráció is hozzájárult, hiszen bármennyire is szimpatikus volt Hitlernek a náci ideológiával rokonítható, de hatalommal bíró, anarchizmusba torkolló mozgalom, hogyha azt nem használhatta fel saját céljára.  

Táptalaj a neolegionárius mozgalomnak

A történész rámutatott, hogy az Antonescu-rezsim 1944. augusztus 23-ig fennmaradt és magatartásában nyilvánvaló a mozgalom iránt elkötelezett szimpátia. „Nehéz összefüggéseket húzni hosszú távon, de azért gondoljunk bele, hogy a háború végi atrocitásokat, például Csíkszentdomokoson, hasonló paramilitáris alakulatok, hasonló logikával követték el. Itt is vérbosszúról van szó, tulajdonképpen ez is jelentette a mozgalom továbbélését” – mutatott rá.

A kommunista rendszer ugyan elutasította és ellenséges elemként kezelte, de voltak, akik „átöltözve”, de túlélték a megtorlásokat. „Itt érdekesség Antonescu kérdése, aki nyilván a fasizmusért bőven vádolható, de a Ceaușescu-korszak történetírása érdekes megnyilvánulásaként azért felbukkan, mint egyfajta ellentmondásos nemzeti hős. És ennek a lecsapódása figyelhető meg gyakorlatilag a rendszerváltás után a kilencvenes években, amikor Antonescu prezentálása átalakul a kommunizmus áldozatává, hiszen '47-ben kivégzik őt, és így kap ideológiai táptalajt az a napjainkig neofasisztának nevezhető elemeket is magában foglaló neolegionárius mozgalom, annak mindenféle misztikumával és vezetőivel” – mutatott rá a történész, hozzátéve, az interneten könnyen megtalálhatók különböző források, legionárius nóták, ugyanazokkal a rigmusokkal, amelyek egykoron is elhangzottak. „Ezekben a csoportokban, ennek egyfajta lecsapódása figyelhető meg” – vélekedett meg.

Analógiák és veszélyek

Felmerül a kérdés, hogy a jelenlegi gazdasági és világpolitikai helyzet mutat-e hasonlóságokat a történelmi eseményekkel, amelyek annó a legionárius mozgalmat elindították és hatalomhoz juttatták. Fodor János ezzel kapcsolatban figyelmeztetett: a történelem nem egy varázsgömb, amit, ha kicsit megtöröljük, akkor látjuk a jövőt.

Analógiákat látunk, de téves állítás, hogy a történelem megismétli önmagát. Az elemek azok, amelyek átemelhetőek | Illusztráció: Pexels

„Analógiákat, azokat látunk. De szerintem az is téves állítás, hogy a történelem megismétli önmagát, hiszen nem reinkarnálódik mint olyan senki. Elemeket nyilván átemelhet és a történelem mint olyan felhasználható – és használják is, főleg a politikai erők, általában a saját preferenciájuknak megfelelően. Tehát itt nem a tények, hanem azok az elemek fontosak, amelyek szimpatikusak, átvehetőek. Azért hála istennek, nem történnek meg azok az események, mint akkoriban, viszont ezek éltetése vagy ezek dicsőítése, azt gondolom, hogy nagyon téves út, ez egy probléma” – mutatott rá, hangsúlyozva, ezek egy részét a törvény is tiltja.

Nagyon fontosnak tartja a megfelelő tájékozódást, mint ahogyan azt is, hogy amikor elhangzanak különböző bélyegek, azoknak a pontos tartalmával is tisztában kell lennünk. „És hát ugye ennek a hiánya is tapasztalható.

Megjegyezte azt is, hogy az olyan időszakok, amikor válságok vannak, táptalajt nyújtanak a különböző történelmi mítoszoknak és tévhiteknek, összeesküvés-elméleteknek, amelyek jelenkori vagy múltbeli alakok piedesztálra emeléséhez, vagy egy-egy korszaknak egyfajta aranykorszakként való beállításához vezetnek. „Ilyen időszakokban ezek hatása felerősödik. Erre is találunk példát a jelenlegi közhangulatban, ami egyébként problémát jelent” – vélekedett.

Amint fentebb írtuk, 2018-ban készült egy riport, amely bemutatja a Gogu Puiu Egyesület által szervezett táborokat.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?