A sürgősségen begipszelik a törött karunkat, majd közlik, hogy két hét múlva felülvizsgálat. Igen ám, de a járóbeteg-rendelőben csak egy hónap múlva van szabad időpont, még örvendünk, ha ajánlják a magánklinikát. Szemműtét után az orvos kedvesen mondja, hogy egy hét után jelentkezzünk a magánrendelőjébe ellenőrzésre. Foglalunk egy időpontot a járóbeteg-rendelőbe, majd egyszer csak szól a telefon: az orvos megy szabadságra, de ha sürgős, megtaláljuk a magánpraxisban.

Ezek a helyzetek mindannyiunk számára ismerősek, a napokban egyik kereskedelmi csatornának nyilatkozva Alexandru Rafila egészségügyi miniszter is elismerte, hogy a jelenség létezik, vannak az állami egészségügyi rendszerben orvosok, akik átirányítják betegeiket a magánrendelőbe, magánklinikákra. András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója a Maszol megkeresésére leszögezte, nincsenek törvényes kapaszkodók, hogy ezt ellenőrizzék, megakadályozzák. Meglátása szerint politikai döntéssel lehetne egy huszárvágással szétválasztani a köz- és az magánszférát az egészségügyben, ennek minden elemét körültekintően leszabályozva.

Miniszter: írja alá az orvos, hogy nem irányítja át betegeit a magánpraxisba!

Nincsenek jogi kapaszkodók, melyek alapján meg lehetne tiltani egy orvosnak, hogy a köz- és a magánszférában is dolgozzon, viszont nem lehetnek átfedések a munkaprogramok között, mondta el az egészségügyi miniszter. Alexandru Rafila hozzátette, nem szabadna megtörténnie, hogy egy orvos megvizsgálja a beteget az állami kórházban, majd átirányítja a magánrendelőjébe. Meglátása szerint az állami egészségügyi intézmények vezetői aláírathatnak nyilatkozatot az orvosokkal, hogy nem irányítják át a beteget a saját vagy ismerőseik magánpraxisába. Ha egy beteget kivizsgálnak a közkórházban, majd a magánban kezelik, tulajdonképpen az állami intézmény erőforrásait a magánpraxisban kamatoztatják, érvelt a miniszter.

Igazgató: a nyilatkozat íratás kivitelezhetetlen és értelmetlen

A sepsiszentgyörgyi kórházban nincs tudomása hasonló átirányításokról, ám az biztos, hogy az orvos, ha akarja, megteheti, hogy nyíltan vagy burkoltan a magánpraxisba küldi a beteget, szögezte le András-Nagy Róbert igazgató. Meglátása szerint több szempontot figyelembe véve kellene ezt a kérdést szabályozni, ám azt kivitelezhetetlennek és értelmetlennek tartja, hogy nyilatkozatot írasson alá az orvosokkal.

Nincs semmilyen jogi alap, hogy erre kötelezni lehessen az orvosokat, ha akarja aláírja, ha visszautasítja, nem tehetnénk semmit, részletezte az igazgató. Arra is kitért, ha az orvos alá is írja ezt a vállalást, nincs rálátásuk arra, kik fordulnak meg a magánrendelőjében. Különben is úgy látja, az orvos, aki aláír egy ilyen papírt, biztosan eddig sem küldte a betegeit a közszférából a magánba.

Rövidebb várólista lehet a megoldás

Felvetésünkre, hogy ha a különböző vizsgálatokra nem kellene sokat várni a közszférában, akkor a betegek nem kényszerülnének arra, hogy a magánrendelőket válasszák, az igazgató rámutatott, ez egyrészt finanszírozáson, másrészt a lakosság egészségtudatosságán is múlik. Alapvetően több pénzzel lehetne rövidíteni a várakozást, ám annyi pénzt nem lehet belepumpálni a rendszerbe, hogy teljesen megszüntesse.

Kapcsolódó

Fehérköpenyes korrupció: amikor a beteget nem csak kezelik, hanem meg is kopasztják

Visszaélések forrása, ami a betegeknek pénzbe kerül, hogy az orvosok egyidejűleg az állami ellátórendszerben és a magánszektorban is dolgozhatnak.

egészségügy korrupció orvosok magánrendelő

András-Nagy Róbert rámutatott, a betegek azzal segítenek, ha nem halasztják utolsó pillanatra a kivizsgálásokat, időben orvoshoz fordulnak, így akár még valamennyi várakozás is belefér, amíg orvosolják a problémájukat. Ehhez arra is szükség van, hogy a szükséges betegutak zökkenőmentesen működjenek, például az onkológiai betegek egyáltalán ne kelljen várakozzanak.

Teljesítményalapú bérezés és szétválasztás

A közszférában az orvosok teljesítményalapú bérezése is sokat javítana a helyzeten, akkor arra törekednének, hogy a munkaidejükben minden beteget a lehető legjobban ellássanak. A sepsiszentgyörgyi kórházban működtetnek ugyan egy értékelő rendszert, ki hogyan teljesít önmagához és a többiekhez képest, de ennek elenyésző a hatása, mert nem tudják rávetíteni a javadalmazásra.

András-Nagy Róbert kifejtette, a közkórházakban az orvosok alapfizetése versenyképes, ám például az ügyeletekre az órabérük töredékét kapják. A közkórházban kötelező ügyeletet vállalni, ám olyan keveset fizetnek ezért, hogy az orvos a magánrendelőben sokkal rövidebb idő alatt a háromszorosát megkeresi.

Politikai döntés kellene legyen, hogy az egészségügyben szétválasszák az állami és a magánszférát, ám meg kell vizsgálni annak a lehetőségét is, hogy ha törvény kötelezné az orvosokat választásra, kiürülnek-e a közkórházak. András-Nagy Róbert szerint a sepsiszentgyörgyi kórházban nem állna fenn ennek a veszélye, a munkatársai többsége elkötelezetten, hivatástudatból végzi a munkáját.