Ha a továbbra is az RMDSZ vezeti a környezetvédelmi minisztériumot, száz százalékos az esélye annak, hogy visszaállítják a megelőzési kvótát a medvepopulációra – szögezte le a Maszolnak Tánczos Barna miniszter.

Az ujjuk mögé bújnak a koalíciós partnerek

Az RMDSZ-es tárcavezető felidézte, hogy két és fél évvel ezelőtt, a mandátuma kezdetén a medvetámadások visszaszorítása volt az egyik legsürgősebb, ugyanakkor legnehezebben kezelhető probléma. „Az RMDSZ-en kívül egyetlen párt sem vállalta, hogy ezt a kérdést megoldja, a kormánykoalíciós partnereink akkor is és most is többnyire azt a taktikát választják, hogy az ujjuk mögé bújnak. Mi azt mondtuk, tudományos alapokra helyezve, határozott és racionális döntéseket kell meghozni” – mondta Tánczos Barna.

Mandátuma első évében „teljes ellenszélben, támadásoknak kitéve” hozták meg a döntést, fogadták el a 81-es sürgősségi kormányrendeletet, melynek eredményeként azonnal be lehet avatkozni medvetámadás esetén. „Ezt sem tartották jónak a környezetvédők, ádáz harcot folytattak a javaslatunk ellen, most, két év után azt mondják, mindenképpen meg kell tartani, mert egy jó döntés volt” – emlékeztetett a miniszter. Továbblépve, tavaly már kiadtak egy prevenciós kvótát, 140 egyed kilövésére, bár akkor még nem létezett a tudományos felmérés. „Akkor is követelték, hogy vonjuk vissza a rendeletet, nem tettük meg, és több mint száz medvét kilőttek a vadásztársulatok, melyek szerződés viszonyban álltak az önkormányzatokkal” – taglalta Tánczos Barna.

Ne a pénzszerzés legyen a kizárólagos cél

Most előkészítették a harmadik lépést, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy visszatérnek a 2016 előtti megelőzési módszerhez, kijavítva azokat a hibákat, melyek miatt elmérgesedett a vita a környezetvédők és a vadásztársaságok között. A múlt héten lezajlott a miniszteri rendelet közvitája, amely alapján a vadásztársaságok kilőhetnek egy megadott számú medvét, hogy ezzel csökkentsék az emberek, haszonállatok, családi porták elleni támadásokat.

„A megelőzési kvótát 426 egyedre javasoltuk, ezen kívül további 60 medvére a kárfelmérési dossziék alapján lehet kiadni a kilövési engedélyt. Ez összesen 486 egyedet jelent. Ezzel párhuzamosan továbbra is érvényben marad a 81-es sürgősségi rendelet, amely lehetővé teszi az azonnali beavatkozást. A két intézkedés egymástól elkülönülve fog működni” – mutatott rá Tánczos Barna.

Mint mondta, abban egyetért a környezetvédő egyesületekkel, hogy a kvótát úgy kell alkalmazni, hogy ne kizárólag a pénzszerzést szolgálja, hanem a támadások visszaszorítását. „Ez csak úgy valósulhat meg, ha közép- és hosszútávra tervezünk, ha idén kiadjuk a megelőzési kvótát, és jövőben nem, a vadásztársulatok kizárólag a pénzszerzésre összpontosítanak. De ha van egy koncepció arra vonatkozóan, hogy ezeket az elemeket miként lehet beépíteni a medvepopuláció menedzsmentjébe, akkor négy-öt év alatt a probléma kezelhetővé válik” – részletezte a miniszter.

Hangsúlyozta, szükség van a villanypásztorokra is, erre a célra 70 millió lejes költségvetést biztosítottak, eddig közel háromezer gazda pályázott, legtöbben a három székely megyéből.

A 6 százalék „csalóka”

Kérdésünkre, hogy a felmérés alapján a jelenlegi medvepopuláció számához mérten 6 százalékos megelőzési kvóta sok vagy kevés, Tánczos Barna kifejtette, a százalékos megközelítés „csalóka” lehet. „Ha összevetjük azzal, hogy Finnországban, Svédországban, más uniós tagállamban is 12-16 százalékos a kilövési kvóta, akkor kevés. De ha a nullához hasonlítjuk, amit a medvevédők szeretnének, nagyon sok” – válaszolta a tárcavezető.

Arra is kitért, a kvótát nem egységesen osztják el a megyék és a vadásztársaságok között; első alkalommal több kilövést engedélyeznek ott, ahol több a támadás, és kevesebbet ott, ahol a medvepopuláció nem nőtte túl az életterét. Ez a nagy különbség a korábbi kvótákhoz képest – most túlnyomórészt a támadások által sújtott települések környékére összpontosítanak, Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyékben több kilövést engedélyeznek, mint bárhol máshol az országban.

Az intézkedésnek két fontos célja van, egyrészt hogy a megelőzéssel foglalkozzanak, ne a tűzoltással, amikor már megtörtént a baj, másrészt, hogy visszaállítsák a vadászegyesületek szerepét a medvepopuláció kezelésében, mert őket szorították ki a partszélre, amikor 2018-ban megszüntették a megelőzési kvótát.

Forduljanak a miniszterhez, ha késik a kártérítés!

Kérdésünkre Tánczos Barna elmondta, folyamatosan összesítik a támadásokat, a károkat, ezek az adatok szerepelnek abban a képletben, amely alapján megállapítják a megelőzési kvóta elosztását. A kárpótlásokat igyekeznek naprakészen fizetni, de nem telik el hét, hogy ne legyen egy-két iratcsomó, amelyik egy irodában „elakad”. Ezért Tánczos Barna azt javasolja a kárvallottaknak, forduljanak közvetlenül hozzá, vagy a kabinetjéhez, ha hosszabb ideje nem kaptak választ a kárigénylésre. Mint mondta, általában három-négy hónapot tart, amíg a kérések átfutnak a rendszeren, és megtörténik a kifizetés.

A környezetvédelmi minisztérium adatai szerint 2016 és 2021 között a medvék 14 embert öltek meg, és 158 áldozatot megsebesítettek. Ugyanakkor 2012 és 2021 között összesen 3000 esetben háziállatokra támadtak a medvék. Az elmúlt tíz évben a bejelentések nyomán 1751 veszélyes medvét lőttek ki.