Nagy szükség van a családorvosi ügyeleti központok működésére, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a Hargita megyében működő öt ügyeleti központ forgalma tartósan magas, évente több ezren keresik fel ezeket. A Parajdon, Gyergyóremetén, Székelykeresztúron, Gyimesfelsőlokon és Szentegyházán található permanenciaközpontok egész térségeket szolgálnak ki, éppen ezért fájó, hogy a megye három legnagyobb városának egyikében sincs ilyen ügyeleti rendszer. A csíkszeredai és a székelyudvarhelyi rendelő is évekkel ezelőtt bezárt.

A Maszol annak járt utána, hogy a Hargita megyében jelenleg is működő családorvosi ügyeleti központok hogyan működnek, átlagosan hány pácinest fogadnak, és milyen ellátást biztosítanak ezeken a helyeken. Az információkat Karda István, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója osztotta meg velünk.

Mint ismert, a családorvosi ügyeleti központokat azért hozták létre, hogy a páciensek akkor is részesülhessenek orvosi ellátásban, ha a háziorvosuk rendelési ideje lejárt, és állapotuk nem feltétlenül indokolja a kórházi sürgősségi ellátást, ezzel is tehermentesítve a kórházakat. A rendelők akkor nyitnak meg, amikor az adott településen minden családorvos munkaideje lejárt, és fogadják a betegeket éjszaka, hétvégenként és ünnepnapokon.

A csíkszeredai Temesvári sugárúton található permanenciaközpont éppen három évvel ezelőtt, 2023 júniusában zárt be, míg a székelyudvarhelyi Templom utcában működő központ 2024 márciusában. Ezeknek oka, hogy a háziorvosok eleve túlterheltek, emiatt kevesen vállalták volna azt, hogy munkaidejükön kívül, éjszaka és ünnepnapokon is ügyeletben legyenek.  

Jelenleg Parajdon működik permanenciaközpont öt orvossal, Gyergyóremetén hat orvossal, Székelykeresztúron öt orvossal, Gyimesfelsőlokon hét orvossal és Szentegyházán szintén öt orvossal.

Mint az egészségbiztosítási pénztár igazgatója tájékoztatott, ezeket a központokat nemcsak az adott településen élők, hanem a környező községek lakói is felkereshetik. Székelykeresztúrra Újszékelyről, Székelyandrásfalváról, Szentábrahámról, Siménfalváról és Nagygalambfalváról, valamint a hozzájuk tartozó településekről is érkeznek betegek, Parajdra Korondról és Etédről is. Szentegyházán a lövétei, kápolnásfalusi, homoródalmási és az oklándi betegeket is fogadják. Gyergyóremetén a gyergyóditrói, a gyergyószárhegyi és a salamási betegek is megfordulnak, míg a gyimesfelsőloki ügyeleti központba Gyimesközéplokról, Gyimesbükkről, sőt még Palánkáról is érkeznek páciensek.

Az egészségbiztosítási pénztár adatai szerint 2025-ben a székelykeresztúri ügyeleti központban 1172 felnőtt és 1363 gyermek pácienst láttak el, 384 esetben olyan problémával fordultak az orvosokhoz, amelyek nem igényeltek sürgősségi ellátást, egy esetben azonban mentőt kellett hívniuk a beteghez. A szentegyházi központban tavaly 1309 felnőtt és 1492 kiskorú beteget láttak el, 90 esetben a mentőszolgálatot is értesítették, 73 esetben viszont nem feltétlenül volt indokolt a rendelő felkeresése. A gyergyóremetei rendelőben 1829 felnőttet és 1029 gyermeket fogadtak, ezek közül 1000 eset nem sürgősségi volt, míg 25 alkalommal értesítették a mentőket. A parajdi ügyeleti központban 1848 felnőtt és 1355 kiskorú beteget láttak el, 764 esetben a páciens állapota nem kívánta meg a sürgősségi ellátást, 62 alkalommal azonban kihívták a mentőket. A gyimesfelsőloki permanenciaközpont volt a legforgalmasabb tavaly: 2894 felnőtt és 1319 kiskorú pácienst láttak el, 49 esetben nem volt indokolt a sürgősségi ellátás, 183 beteghez viszont mentőt kellett hívniuk az ügyeletben lévő orvosoknak.

Karda István azt is közölte, hogy a permanenciaközpontok működését nem keretszerződés alapján finanszírozzák, hanem minden hónapban elszámolják az előző havi tevékenységet. Ahhoz, hogy valamelyik településen ügyeleti központot nyissanak szükség van egy rendelőre. A Hargita megyei egységek többsége valamelyik családorvosi rendelőben működik, csupán Szentegyházán biztosítja a helyi önkormányzat a helyiséget. Ezekben a rendelőkben kötelezően lennie kell legalább egy vizsgálóágynak, vérnyomásmérőnek, lázmérőnek, EKG-nak, defibrillátornak és oxigénnek.

A permanenciaközpontokban ügyeletet vállaló családorvosok 40 lejes órabérrel dolgoznak, ha saját rendelőjükben működik a központ, akkor erre további 50 százalékos pótlékot kapnak. Mindegyik ügyeleti központnak az egyik orvos a koordinátora, aki további plusz 15 százalékos pótlékra jogosult. Az ügyeletben az orvos mellett mindig jelen kell lennie egy asszisztensnek is, akinek az órabére 20-22,5 lej. A permanenciaközpontok fenntartása az egészségbiztosítási pénztárnak átlagban havi 200 ezer lejbe kerül.

Mint arról korábban beszámoltunk, a székelyudvarhelyi ügyeleti központ újranyitására tettek korábban kísérleteket, ugyanis a permanenciaközpont bezárása óta 5000 beteggel többet látott el a városi kórház sürgősségi részlege, mint az előző évben – ezeknek a betegeknek pedig 75 százaléka nem is szorult komolyabb sürgősségi ellátásra. Korábban a permanenciaközpont évente átlagosan 4700 beteget fogadott. Ez a szám is azt mutatja, hogy égető szükség van az ilyen központokra.

Bihar megyében például több mint harminc permanenciaközpont fogad pácienseket, csak Nagyváradon hét rendelő működik. Brassó megyében 11 központ van, míg a megyeszékelyen hat rendelő. Ezekre az lehet a magyarázat, hogy nagyvárosokban több az orvos, nem mindenkinek van saját praxisa, így rugalmasabban vállalnak ilyen szolgálatokat.