Hargita megyében tizenegy olyan település van, ahol mindenképp szükség lenne új családorvosi rendelőre. A pályakezdőknek nem könnyű a dolguk, ha nincs jó előre kialakított kapcsolati hálójuk, esetleg nem egyeznek meg egy nyugdíjba készülő kollégával, hogy átvennék a praxisát, akkor nem sok eséllyel tudnak elindulni a nulláról. Pedig idén január elsejétől változott a családorvosok jövedelmének kiszámítási módja, és az év első felének tapasztalatai szerint kedvező irányba, ugyanis a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár jóval magasabb összeget folyósított nekik.

A Hargita megyei háziorvosi hálózat jelenlegi állapotáról Karda István, az egészségbiztosítási pénztár ügyvivő igazgatója számolt be részletesen a Maszolnak. Amint tőle megtudtuk, bár egyértelmű családorvoshiányról nem beszélhetünk, vannak olyan települések, ahol még elférne egy-egy rendelő, illetve sok a nyugdíjas korú szakember is.

Az elmúlt év folyamán egyébként négy új családorvos érkezett Hargita megyébe: Tusnádfürdőre, Csíkcsicsóba (itt korábban nem is rendelt háziorvos), Felsőboldogfalvára és Székelyudvarhelyre – de ezek közül csak a csíkcsicsói és a tusnádfürdői rendelő teljesen új, a két udvarhelyszéki új orvos nyugdíjba vonult kollégáik praxisát vette át.

Új jogszabály lépett életbe január elsejétől

Mint Karda István tájékoztatott, ettől az évtől kezdőden más pontértékek alapján számolják ki a családorvosok jövedelmét. Mint ismert, páciensenként és a nyújtott szolgáltatások száma alapján számolják ki a juttatásukat: tavaly decemberig havi 12 lej járt átlagban minden egyes páciens után, januártól viszont ez az összeg 8,20 lejre csökkent, a szolgáltatások értéke pedig a tavaly év végéig 8 lej volt, idéntől viszont 10,30 lej lett.

„Ezzel az volt az elképzelés, hogy azok az orvosok, akik többet foglalkoznak az egyes betegekkel, több jövedelmet is valósítsanak meg. Az összköltségvetés szempontjából ennek eredménye az lett, hogy míg tavaly havi átlagban összesen 5,9 millió lejt fizettünk ki a családorvosoknak, addig idén januárban már 6,7 millió lejt utaltunk át – ezt eredményezte a pontértékváltozás” – mondta.

Karda István megjegyezte, hogy az új számítási rendszer azért jobb, mert jobban tükrözi az orvosok által elvégzett munka mennyiségét. „Bebizonyosodott, hogy a páciensek száma alapján járó összeg nem minden, a családorvosok alaposan el is látják őket, és az új számítás bevezetése óta hatékonyabban dolgoznak” – tette hozzá.

Tavaly egyébként a páciensek után egy hónapban átlagosan 2,4 millió lejt, januárban csak 1,7 millió lejt utaltunk, miközben tavaly a szolgáltatások esetében 3,5 millió lejt, addig idén januárban már több mint 5 millió lejt fizetett az egészségbiztosítási pénztár.

„Amíg a tavaly egy családorvos havi átlagjövedelme 46 500 lej volt, addig januárban már 53 200 lej. Ez az az összeg, amit a mi intézményünktől kaptak, és ezt használják fel a kabinet fenntartására, az asszisztens bérére, az eszközök beszerzésére stb.” – részletezte Karda István. 

Nehéz a nulláról indulni

Teljesen új háziorvosi rendelőt nyitni nagy kihívás, éppen ezért az a bevett szokás, hogy a fiatal szakemberek nyugdíjas kollégáik praxisát veszik át, ehhez viszont időben ki kell alakítaniuk a kapcsolati hálójukat – tudtuk meg.

„Vannak természetesen olyan frissen végzett háziorvosok, akik megkeresnek minket, hogy teljesen új rendelőt nyitnának, ekkor mi átadjuk nekik a listánkat, amelyről tájékozódhatnak a lehetőségeikről” – ismertette az indulás körülményeit Karda István.

Hargita megyében egyébként jelenleg 133 családorvos dolgozik, közülük 13-an 70 évesnél idősebbek, hárman közülük pedig 74 év fölöttiek. „Nem tudjuk, hogy ők meddig folytatják a munkát, vagy hogy hajlandók lennének-e átadni a praxisukat” – jegyezte meg az intézményvezető, hozzátéve, hogy megyeszinten 23 családorvos 65 és 70 év közötti, és a többségük 67 évnél idősebb. A megyében pedig összesen 25 családorvos fiatalabb 45 évesnél.

Mint Karda Istvántól megtudtuk, egy családorvosi rendelő optimális működtetéséhez mintegy 1800 páciensre van szükség. A megyében összesen tizenegy település van, ahol még egy-egy családorvos ki tudna alakítani önálló praxist, ezeken a településeken ugyanis vannak olyan családorvosok is, akiknek 3500 páciensük van. Kiemelten szükség lenne még egy-egy családorvosra Szentegyházán, Csíkrákoson, Balánbányán, Székelykeresztúron, Székelyudvarhelyen, valamint Kányádon és Székelyderzsen. 

„Viszont ahhoz, hogy egy új családorvos megkapaszkodjon falun, az önkormányzatnak is támogatnia kell őt, az orvosnak össze kell írnia a hozzá feliratkozók listáját, és az alapján kötjük meg vele a szerződést. Az önkormányzatok egyébként rendszerint támogatják is az újonnan érkezőket” – mondta az igazgató, hozzátéve, hogy teljesen nulláról indulva jó eséllyel falun nyithat praxist egy új családorvos, bár a legtöbben természetesen Csíkszeredába mennének.

„Mi azt javasoljuk a pályakezdőknek, hogy jöjjenek be hozzánk, és mi szívesen útba igazítjuk, hogy merre tapogatózzanak, vannak-e olyanok, akik esetleg átadhatják nekik a praxisukat” – zárta az ügyvivő igazgató.