Valerij Zaluzsnij szerint Kijev biztonságát a jövőben új európai és technológiai együttműködések garantálhatják. Szavai nem változtatják meg Ukrajna hivatalos külpolitikai irányát, de jelzik, mennyire meggyengült a bizalom a NATO-tagság belátható lehetőségében.  

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnoka, jelenleg Ukrajna londoni nagykövete augusztus 3-án, a Kijevben tartott nagyköveti értekezleten beszélt az ország euroatlanti jövőjéről. Eredetileg arról kérdezték, milyen szerepet kaphatna Ukrajna a brit vezetésű Joint Expeditionary Force, vagyis a Közös Expedíciós Erő együttműködésében, ő azonban először a NATO-tagság esélyeiről mondott ítéletet. Felidézte, hogy tizenkét éven keresztül dolgozott a NATO-szabványok átvételén, miközben újra és újra azt hallotta, hogy a csatlakozás már közel van. „Ne higgyenek a meséknek” figyelmeztetett, majd kijelentette, hogy Ukrajna szerinte soha nem lesz a szövetség tagja.

A tábornok véleménye nem azonos az ukrán állam hivatalos álláspontjával. Ukrajna alkotmánya 2019 óta stratégiai célként rögzíti az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való teljes jogú csatlakozást. A szövetség 2024-es washingtoni csúcstalálkozóján „visszafordíthatatlannak” nevezte Ukrajna euroatlanti útját, de a meghívást már akkor is a tagállamok egyetértéséhez és további feltételek teljesítéséhez kötötte. A NATO hivatalos tájékoztatása továbbra is azt állítja, hogy Ukrajna jövője a szövetségben van, konkrét menetrend azonban nincs.

Elavult szövetség vagy megváltozott hadviselés?

Zaluzsnij nem csupán a politikai akarat hiányát bírálta. Szerinte az ukrán haderő a háború során olyan gyorsan alakult át, hogy nehezen illeszthető egy még mindig második világháborús eredetű doktrínákból kiinduló szervezetbe. Úgy vélte, a NATO-nak akár további tizenkét évre lehet szüksége ahhoz, hogy alkalmazkodjon a modern hadviseléshez és megközelítse Oroszország képességeinek egy részét. A katonatiszt ugyanakkor elismerte, hogy Ukrajnának szüksége van a tagállamok ballisztikus rakéták elleni védelmére, űrtechnológiájára és más fejlett eszközeire.

A NATO elavultságáról szóló kijelentés szándékosan provokatív, de túlságosan általános. A szövetség lég- és rakétavédelmi rendszereket fejleszt, növeli kiber- és űrképességeit, valamint egyre nagyobb szerepet szán a drónoknak, az autonóm rendszereknek és a mesterséges intelligenciának. A 2026-os ankarai csúcstalálkozó idején a tagállamok több mint 40 milliárd dollár értékű beruházást jelentettek be drónelhárító képességekre és kapcsolódó kiképzési programokra. Mindez nem cáfolja, hogy a NATO döntéshozatala és beszerzési rendszere lassú lehet, azt azonban igen, hogy a szövetség változatlanul a múlt háborúira készülne.

Kapcsolódó

Súlyos válságban az ukrán hadvezetés – Menesztés, ellentétek és tüntetés 

A védelmi miniszter távozása azonnali láncreakciót indított el az ukrán hadsereg vezetésében. Lemondott a fegyveres erők légikerejének parancsnokhelyettese is.

Kijev Ukrajna Volodimir Zelenszkij orosz–ukrán háború

Ukrajna csatlakozásának legnagyobb akadálya valójában nem katonai-technikai, hanem politikai. Új tag felvételéhez valamennyi szövetséges beleegyezése szükséges, miközben a háborúban álló Ukrajna tagsága a NATO és Oroszország közvetlen összeütközésének veszélyét hordozná. A bizonytalanságot erősítette a nyáron tartott törökországi csúcstalálkozó is. A zárónyilatkozat 70 milliárd euró katonai felszerelést, kiképzést és támogatást ígért Ukrajnának 2026-ra, és legalább hasonló szintű segítséget helyezett kilátásba 2027-re. A dokumentumból ugyanakkor kimaradt a washingtoni nyilatkozat tagságra és „visszafordíthatatlan útra” vonatkozó megfogalmazása.

Zaluzsnij nyilatkozatai jól mutatják, hogyan változott meg az elmúlt két évben a NATO-tagsághoz fűződő viszonya. Míg 2024 októberében még ezt tekintette Ukrajna egyetlen valóban hiteles hosszú távú biztonsági garanciájának, 2026 februárjában már úgy fogalmazott, hogy a jövő háborúiban a technológiai együttműködések fontosabbak lehetnek a szerződésekben rögzített kötelezettségeknél. Augusztusi kijelentése pedig már egyértelműen arra utalt, hogy a NATO-csatlakozás sürgetése helyett új, rugalmasabb európai biztonsági együttműködések kialakításában látja Ukrajna védelmének jövőjét.  

A JEF gyorsabb lehet, de nem helyettesíti a NATO-t

Az ukrán tábornok az egyik lehetséges alternatívaként a brit vezetésű Közös Expedíciós Erőt (Joint Expeditionary Force), rövidítve JEF-et említette, amely tíz észak-európai ország gyors katonai együttműködését biztosítja elsősorban a Balti-tenger, az Északi-sarkvidék, az Atlanti-óceán és Észak-Európa térségében. Olyan hibrid vagy korlátozott fenyegetésekre is reagálhat, amelyek még nem érik el a NATO 5. cikkének alkalmazási küszöbét.

Ukrajna 2025 novemberében megerősített partnerségi megállapodást kötött a Közös Expedíciós Erővel, amelynek keretében a felek a katonai kiképzésben, a víz alatti kritikus infrastruktúra védelmében, a dróntechnológia alkalmazásában, a harctéri egészségügyi ellátásban és a dezinformáció elleni fellépésben működnek együtt. A partnerség részeként ukrán katonai egységek 2026-ban a JEF LION elnevezésű gyakorlatsorozatba is bekapcsolódnak. Mindez szorosabb gyakorlati együttműködést jelent, de nem biztosít Ukrajnának tagsági jogokat, és nem jár a NATO 5. cikkéhez hasonló automatikus kölcsönös védelmi kötelezettséggel. A JEF ezért gyorsan mozgósítható és rugalmas katonai keretként fontos szerepet tölthet be Ukrajna támogatásában, jogi és stratégiai szempontból azonban nem helyettesítheti a NATO-tagságot.

Katonai vélemény, politikai következmények

Zaluzsnij szavai azért keltenek különös figyelmet, mert nem visszavonult szakértőként, hanem hivatalban lévő nagykövetként fogalmazott meg az alkotmányos külpolitikai céllal élesen szemben álló véleményt. A 2022-es orosz támadás visszaverésében játszott szerepe miatt továbbra is Ukrajna egyik legismertebb közéleti személyisége, akit rendszeresen Volodimir Zelenszkij lehetséges későbbi politikai vetélytársaként említenek. Zaluzsnij korábban azt mondta, saját politikai jövőjéről csak a háború és a hadiállapot megszűnése után lehet beszélni.

Zaluzsnij szavai mögött nem a Nyugattal való szakítás szándéka áll, hanem az a felismerés, hogy a NATO-tagság évek óta ismételt ígérete önmagában nem védi meg Ukrajnát. Az ország továbbra is nyugati fegyverekre, hírszerzési támogatásra és fejlett katonai technológiára szorul, a volt főparancsnok szerint azonban ennél kézzelfoghatóbb garanciákra lenne szükség. Ilyen lehet egy szorosabb európai katonai együttműködés, közös fegyverfejlesztés vagy olyan megállapodás, amely támadás esetén valódi segítséget biztosít. A NATO hivatalosan továbbra sem zárta be az ajtót Ukrajna előtt, arra azonban senki sem tud választ adni, mikor válhat a politikai ígéret tényleges tagsággá.