Nálunk kevés nyugdíjas vállal munkát
Az Európai Unióban tavaly nyugdíjba vonult személyek 13 százaléka dolgozott tovább, míg a lista végén álló Romániában mindössze 1,7 százalékuk vállalt munkát – derül ki az Eurostat munkaerő-felmérésének hétfőn közzétett adataiból.
Ezek szerint a balti országok közül Észtországban (54,9 százalék) a legmagasabb azoknak az aránya, akik az első öregségi nyugdíj folyósítása után tovább dolgoznak, majd Lettország (44,2) és Litvánia (43,7) következik, a legalacsonyabb az arány Spanyolországban (4,9), Görögországban (4,2) és Romániában (1,7).A felmérés szerint a nyugdíjasok elsősorban azért vállalnak munkát, mert szeretnek dolgozni és produktívak akarnak maradni (36,3 százalékuk nyilatkozta ezt), illetve szükségük van pénzre (28,6 százalék).
Dániában (61 százalék), Hollandiában (59,6) és Olaszországban (51,7) a legmagasabb azok aránya, akik azért vállalnak munkát a nyugdíjba vonulás után, mert szeretnek dolgozni. Másfelől Cipruson (68,6 százalék), Romániában (54,3) és Bulgáriában (53,6) elsősorban anyagi okokból dolgoznak tovább a nyugdíjasok, idézi az adatokat az Agerpres hírügynökség.
Dániában, Hollandiában és Svédországban az átlagos nyugdíjkorhatár meghaladja a 64 évet. A legalacsonyabb, 60 év alatti a nyugdíjkorhatár Szlovéniában, Görögországban, Romániában (59,5 év) és Ausztriában.
Mint megírtuk, jövő évtől 2030-ig, Romániában naponta több mint 600-an töltik be a 65. életévet, azaz a nyugdíjkorhatárt. Ez minden második percben egy romániai polgárt jelent.
Az átlagos nyugdíjba vonulási életkor tavaly 59,5 év volt, 0,8 évvel több a férfiaknál, mint a nőknél, és 0,5 évvel nagyobb vidéken, mint a városokban.
A nők 2023-ban többen mentek előrehozott nyugdíjba, mint a férfiak: körülbelül minden ötödik nő, szemben minden hetedik férfival. Mintegy 20 600-an dolgoztak tovább a nyugdíjazás utáni 6 hónapban, és több mint 25 000 más nyugdíjas részmunkaidőben dolgozott tovább.
CSAK SAJÁT