Elárasztották panaszokkal az Országos Energiaszabályozó Hatóságot (ANRE) az energiacégek számlázási gyakorlatával elégedetlen fogyasztók. A felháborodás mögött gyakran az – egyébként sűrűn változó – szabályok meg nem értése áll.

„Csak hogy értsem: idén költöztem; annak függvényében fizetek majd áramot, hogy mennyit fogyasztottak az előttem lévő bérlők tavaly?” A dilemmát Iulia Popovici színikritikus, volt USR-s művelődési államtitkár fogalmazta meg a közösségi oldalán, de a kérdés sokakat foglalkoztat, mióta a kormány módosította az energiaár-támogatási rendeletét.

A szeptember elsején elfogadott sürgősségi rendelet (2022/119.) értelmében a 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. közötti időszakban a földgáz legtöbb 0,31 lej/kWh-os áron számlázható ki a háztartási fogyasztóknak, függetlenül az elfogyasztott mennyiségtől. Ez tiszta és világos, mindenki érti, bonyodalmat a villanyáram számlázására vonatkozó rendelkezések okoztak. „Ugyanakkor senkinek nem kell a tavalyi fogyasztás szerint fizetnie” – mutatott rá a Maszol portálnak nyilatkozva Nagy-Bege Zoltán, az ANRE alelnöke.

4 fogyasztási sáv, 3 támogatási kategória

Az elektromos energia esetében a rendelet három támogatási kategóriát állapít meg:

1. Akik havonta legtöbb 100 kilowattot fogyasztanak, azoknak 0,68 lej/kWh-os áron számláznak.
2. 0,80 lej/kWh az ár azoknak, akik havonta maximum 255 kWh áramot használnak.
3. Akiknek a fogyasztása 255 és 300 kWh közötti, azok 80 banis áron fizetnek 255 kWh-t, és piaci áron – a szolgáltatóval kötött szerződésnek megfelelően –, ami azon felül van.
4. A negyedik fogyasztási sávba azok tartoznak, akik havonta 300 kWh-nál több villamos energiát használnak – ők semmiféle támogatásban nem részesülnek.

Magyarán: valóban figyelembe veszik a 2021-es fogyasztást – a jogosultság és a támogatás mértékének megállapításához –, viszont számlázni az adott hónapban elfogyasztott energiamennyiség alapján számláznak. Ez azonban természetes, hiszen évszaktól függően eltérhet egy-egy lakás fogyasztása.

A melegebb éghajlatú déli megyékben például a július-augusztusi forróságban lehetetlen meglenni légkondicionáló nélkül, így nyaranta jelentősen megugorhat a lakások villanyfelhasználása. Az ország más térségeiben előfordulhat, hogy a hidegebb téli napokon kell rásegíteni a fűtésre egy olajradiátorral vagy konvektorral. Ugyanakkor alapvető logika, hogy havi átlagfogyasztást csakis egy korábbi időszakban – jelen helyzetben az előző évben – rögzített adatok alapján lehet számolni.

„Tehát veszik a teljes éves fogyasztást, és elosztják tizenkettővel, az adja a havi átlagfogyasztást. Aki ennek alapján beleesik mondjuk a nulla és 100 kWh közötti sávba, az részesül a 68 banis ársapkában függetlenül attól, hogy idén mennyit fogyaszt. Akinek pedig sikerül az év végéig lemenni egy másik sávba, mondjuk 100 kWh alá, az szintén részesül a maximális támogatásban, annyi csupán, hogy az árkülönbséget februárban kapja vissza” – magyarázta az ANRE alelnöke. Nagy-Bege hangsúlyozta: lehet vitatni ennek az elszámolási rendszernek az előnyeit, viszont az alternatíva az lenne, hogy minden háztartás az adott hónapban elért tényleges fogyasztása szerint kap vagy nem kap támogatást. „A jelenlegi rendszer nagy előnye, hogy minden egyes fogyasztó tudja, hogy a 2021-es fogyasztása alapján milyen támogatásban részesül jövő év szeptemberéig” – mondta, hozzátéve, hogy általában a lakossági fogyasztóknál nincsenek óriási ingások egyik hónapról a másikra. Nagyjából 3,5 millió háztartás havonta 300 kWh alatt fogyaszt, másik 4,9 millió pedig 100 kWh-nál kevesebbet.

Az árkompenzációs rendszer fenntarthatóságára vonatkozó kérdésre válaszolva a szakember kiemelte, hogy a szeptember elsején végrehajtott módosításokkal – amelyek törlik a kedvezményezettek köréből a nagy ipari fogyasztókat – jelentősen csökkent a költségvetésre nehezedő teher. Ugyanakkor nő a piaci szereplők adóterhe, magyarán „ebből az államnak nagyon komoly bevételei vannak”. Emellett Romániában a villamos energia nagyjából 70 százalékát állami cégek állítják elő, és ezektől szintén jelentős források folynak be, a járulékok és egyéb források mellett. „Úgyhogy anélkül, hogy százszázalékos rálátásom lenne, valószínűnek tartom, hogy lesz erre forrás. Amire egyébként nagy szükség is lesz, mert a nagykereskedelmi piacok egyelőre egyáltalán nem mutatják a megnyugvás jeleit” – fűzte hozzá.