Ilie Bolojan tavaly júniusban, röviddel miniszterelnöki hivatalba lépése után, bejelentette első megszorító intézkedéseit. A kormány több adót emelt, illetve új adóterheket vezetett be annak érdekében, hogy csökkentse a kilenc százalék fölé emelkedett költségvetési hiányt. Milyen eredményeket hozott, s milyen következményekkel járt a kabinet fiskális politikája?

A kormány azzal indokolta intézkedéseit, hogy Románia pénzügyi egyensúlyának helyreállítása elengedhetetlen az ország hitelességének megőrzéséhez. Egy évvel később a megtett lépések gazdasági eredményekről megoszlanak a vélemények: miközben a költségvetési hiány mérséklődött, többi mutató romlást jelez. A Pénzügyminisztérium  június végi adatai szerint Románia költségvetési hiánya a GDP 2 százalékára csökkent. Javult a folyó fizetési mérleg és a külkereskedelmi mérleg helyzete is, azonban elemzők szerint ezek a változások nagyrészt a lakossági fogyasztás visszaesésének következményei voltak.

A megszorító politika komoly gazdasági következményekkel járt. Románia technikai recesszióba került, miután az idei év első negyedévében a GDP 1,2 százalékkal csökkent. A fizetésképtelenségi eljárások száma 43 százalékkal nőtt, miközben a kiskereskedelmi forgalom több mint 6 százalékkal esett vissza a vásárlóerő romlása miatt. Az infláció kétszámjegyű maradt, és hónapról hónapra az Európai Unió legmagasabb értékei között szerepelt. A drágulás üteme mintegy kétszerese volt az európai átlagnak. A turizmusban is érezhetővé vált a visszaesés: a román tengerparton a rövid távú, turisztikai célú szállásként kiadott ingatlanok száma mintegy 50 százalékkal csökkent. Egyes vélemények szerint ez azt jelezheti, hogy bizonyos vállalkozók a szürke- vagy feketegazdaság felé mozdultak el, míg mások kénytelenek voltak felhagyni tevékenységükkel - írta a Ziare.com.

„Mély recesszió és az elmúlt három év legmagasabb, csaknem 11 százalékos inflációja mellett Románia gazdasága a stagfláció állapotába került. Olyanok juttatták ide, akiket propagandisztikusan szakértőnek állítanak be, én azonban felelőtlennek tartom őket. Pontosan ez a stagfláció: a gazdaság zsugorodik, miközben az árak meredeken emelkednek” – írta Radu Soviani közgazdász Facebook-bejegyzésében. 

Kapcsolódó

Bolojan: az irány helyes, a gazdaság stabilizálódik

A gazdaság stabilizálódik, anélkül, hogy nyomást helyeznénk a jövő generációira. Kár lenne visszatérni oda, ahonnan elindultunk, fogalmazott a kormányfő.

deficit hiánycél kamat megszorítások Ilie Bolojan koalíciós válság kormány

Kritikus hangnemben jellemezte a pénzügyi polititkát Radu Nechita közgazdász is. „Adót emelni bárki tud. Én azt szerettem volna látni, hogy csökkentik a felesleges, szükségtelen kiadásokat, hogy valódi közigazgatási reform történik, hogy betömik azokat a lyukakat – azt is meg kellene nézni, hová folyik el a pénz –, valamint hogy privatizálják azokat a vállalatokat, amelyek veszteséget termelnek az állami költségvetés számára” – nyilatkozta a Ziare.com portálnak Nechita. Szerinte a reform lényege az lenne, hogy lebontsák a vállalkozások és az egyéni kezdeményezések előtt álló akadályokat.

Bogdan Glăvan közgazdász úgy látja, Románia gazdasági problémáira nem a megszorítások és az adóterhek folyamatos növelése jelentik a fenntartható megoldást. A professzor úgy véli, hogy az államnak újra kellene gondolnia saját szerepét, és olyan gazdasági környezetet kellene kialakítania, amely ösztönzi a munkát, a termelést és a beruházásokat. A szakértő az Adevărulnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy az állam csak akkor teremthet új forrásokat, ha újradefiniálja saját szerepét, és megszünteti azokat a terheket, amelyek akadályozzák a gazdaság versenyképességét.

„Ösztönözni kell a munkát, a termelést, a tőkefelhalmozást”

„Az állam csak úgy teremthet új forrásokat, ha újradefiniálja saját szerepét, ha megszabadítja a gazdaságot a nem adójellegű terhektől és azoktól az adóktól, amelyek versenyképtelenné teszik az adórendszert. Ehhez ösztönözni kell a munkát, a termelést, a tőkefelhalmozást és a meritokráciát” – jelentette ki Bogdan Glăvan. A közgazdász korábban arról beszélt, hogy a költségvetési hiány csökkentése önmagában nem lehet gazdaságpolitikai cél. Szerinte a tartós megoldás nem a lakosság és a vállalkozások további megterhelése, hanem az adóalap bővítése, az adóbehajtás hatékonyabbá tétele és a gazdasági teljesítmény növelése.

Glăvan bírálta a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseit is, amelyek szerinte rövid távon javíthatják a költségvetési mutatókat, de hosszabb távon kedvezőtlen hatással lehetnek a gazdaságra. Véleménye szerint az adóemelésekre és az inflációra épülő hiánycsökkentés nem fenntartható, mert csökkenti a lakosság vásárlóerejét, visszafogja a fogyasztást és megnehezíti a vállalkozások működését. A professzor szerint Romániának olyan modellt kellene követnie, amely nem a társadalomból történő erőforrás-kivonásra, hanem a termelés, a beruházások és a gazdasági teljesítmény növelésére épül.

Adrian Mitroi pénzügyi professzor szerint a kormány megszorító intézkedései ugyan látható eredményt hoztak a költségvetési hiány csökkentésében, azonban nem oldották meg az ország gazdaságának alapvető problémáit. A közgazdász úgy véli, hogy a javulás elsősorban átmeneti jellegű, mivel a költségvetési konszolidáció nem valódi állami reformokra, hanem főként adóemelésekre és támogatáscsökkentésekre épült. Mitroi a Digi24-nek hangsúlyozta, hogy a deficit mérséklődése inkább a pillanatnyi körülményeknek köszönhető, mintsem a gazdaság szerkezeti átalakításának.

A pénzügyi szakértő.szerint nem meglepő, hogy a megszorító intézkedések erős reakciókat váltottak ki a gazdaságban. „Természetes, hogy a gazdaság ilyen erősen reagált ezekre az intézkedésekre. Ezeknek együtt kellett volna járniuk a gazdaság szerkezeti átalakítását és újraszervezését célzó lépésekkel, azonban ezek nagyrészt elmaradtak” – mondta. A professzor szerint a kormány által ígért második reformcsomag, amelynek az állami kiadások csökkentését és a közigazgatás átszervezését kellett volna céloznia, végül nem valósult meg az eredeti tervek szerint. 

Adrian Mitroi szerint a megszorító intézkedések rövid távon elegendőek lehetnek ahhoz, hogy Románia megőrizze állami hitelminősítését, és elkerülje a nemzetközi hitelminősítő intézetek esetleges visszasorolását. „Valószínűleg sikerül megőriznünk a hitelminősítésünket. Újabb hat hónapot, talán egy évet nyerünk arra, hogy végrehajtsuk ezt a reformot” – mondta. A közgazdász azonban arra figyelmeztetett, hogy ezt az időt nem szabad újabb halogatásra fordítani. Szerinte, ha Románia ismét elodázza a szükséges reformokat, a problémák később még nagyobb költségekkel térnek vissza.