Továbbra is tárgyalnak a koalíciós pártok a közigazgatási „reformcsomagról”. Az elemző szerint Romániát egy minimális állammal rendelkező országgá alakítják, amely inkább a rendőrségbe, a titkosszolgálatokba és a hadseregbe fektet, mint az oktatásba, egészségügybe és a minőségi közszolgáltatásokba. 

A kormány által bemutatott dokumentum szerint a helyi közigazgatás jelenleg 189 777 alkalmazottat számlál. Az Ilie Bolojan által tervezett leépítések után a dolgozók száma 126 862-re csökkenne.

Cristian Pîrvulescu a Ziare.com portálnak nyilatkozva nehezményezte, hogy a kormányfő reformnak nevezi ezeket az elbocsátásokat. A politológus szerint egy valódi reform Románia közigazgatási-területi térképének újrarajzolását jelentené. „Amit Bolojan miniszterelnök tesz, az nem reform. Ő annak nevezi, de ezek egyszerű leépítések. Ráadásul ezeket a személyzeti csökkentéseket a lehető legbrutálisabb módon jelentik be, pusztán a költségek csökkentése érdekében” – mondta az elemző.  

Szerinte egy másfajta fiskális vízióra van szükség, amelyet Bolojan jelenleg kategorikusan elutasít, és ezzel válságba sodorja Romániát. Úgy véli, egy valódi közigazgatási reformnak nem a köztisztviselői állások leépítését kellene céloznia, hanem a romániai települések számának csökkentését, illetve a megyék régiókká történő összevonását. Cristian Pîrvulescu elmondta: a miniszterelnök döntései Romániát egy minimális állammal rendelkező országgá alakítják, amely inkább a rendőrségbe, a titkosszolgálatokba és a hadseregbe fektet, mint az oktatásba, egészségügybe és a minőségi közszolgáltatásokba. 

Kapcsolódó

Tánczos Barna: Politikai stabilitás kell, fennáll Bolojan lemondásának veszélye 

Tánczos Barna elmondta, az átlagembert érintő intézkedés a helyi adók és az autóadó emelése, amelyek elkerülhetetlenek voltak.

megszorítások deficit Bolojan-kormány Ilie Bolojan

„Úgy tűnik, hogy Bolojan úr számára az a legfontosabb, hogy az állam minél inkább minimalista legyen. Ez azt jelenti, hogy le kell mondanunk az oktatásról, az egészségügyről, a közszolgáltatásokról. Mindenhol csökkentjük a létszámot, kivéve a rendőrségnél és a titkosszolgálatoknál. Eljutottunk oda, hogy egy minimális, biztonsági államunk van, amely a hadsereget részesíti előnyben. A hadsereg költségvetése szinte az egyetlen, amely nő – fogalmazott a politológus.

A védelmi minisztérium hivatalos tájékoztatása szerint 2024 elejétől 2025. július 29-ig a tárca 41,22 milliárd lejt (áfa nélkül) kötött le katonai felszerelések beszerzésére. Ez az összeg mintegy 8,3 milliárd eurónak felel meg. Mindezt úgy, hogy a védelmi minisztérium teljes tavalyi költségvetése mintegy nyolc milliárd euró volt, amelyből katonai felszerelések beszerzésére három milliárd eurót fordítottak. A 2024-es költségvetés szerint eredetileg 71 milliárd lej (kb. 14 milliárd euró) irányoztak elő katonai eszközök beszerzésére, de ebből csak 16 milliárd lejt (három milliárd eurót) fizettek ki ténylegesen 2024-ben; a fennmaradó összeg későbbi kifizetésekre maradt.

A hírszerzésre jóval több pénz jut, mint tavaly

A védelmi minisztérium hivatalos adatai szerint a „tárgyi eszközök és katonai felszerelések” kategóriában Románia körülbelül 2,6 milliárd eurót fizetett katonai technika beszerzésére, ami az ország GDP-jének kevesebb mint 1 százaléka. Ez azt jelentené, hogy az idei évben a minisztérium körülbelül 5,7 milliárd eurót fordított katonai felszerelések beszerzésére. A minisztérium nem részletezi pontosan, mely szerződésekről van szó, de a tárca tavaly aláírt legnagyobb ügyletei között szerepel 54 darab K9 Tunet önjáró löveg és a hozzá tartozó felszerelések beszerzése Dél-Koreából, részben romániai gyártással. A szerződést 2024 június–júliusában írták alá, értéke 920 millió dollár. Valószínűleg a legnagyobb szerződés az ország történetében a 32 darab F-35-ös harci repülőgép beszerzése, amelynek értéke 6,5 milliárd dollár. A védelmi minisztérium közölte: 2024 eleje óta a tárca 47 szerződést és keretmegállapodást kötött katonai technika beszerzésére.

A titkosszolgálatok idén sokkal több pénzt költhetnek, mint tavaly. Pontosabban, 2025-ben 20 százalékkal nagyobb költségvetéssel rendelkeznek majd, mint 2024-ben. A román titkosszolgálatok idén több mint nyolc milliárd lejből (1,62 milliárd euróból) gazdálkodhatnak – írta korábban az Europa Liberă. Az egyes szolgálatok költségvetési növekedése eltér egymástól. A legnagyobb emelés a Speciális Távközlési Szolgálatnál (STS) van: több mint 50 százalék. A román titkosszolgálatok 2025-ös költségvetése: Román Hírszerző Szolgálat (SRI): 4,4 milliárd lej, Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE): 811 millió lej, STS: 2,4 milliárd lej, román állami testőrszolgálat (SPP): 443 millió lej.