Hétfőn kezdődik és két héten át tart majd az RMDSZ által tizedik alkalommal megszervezett Minden magyar gyermek számít elnevezésű beiskolázási kampány. Ennek célja, hogy a magyar szülőket arra biztassák, illetve hogy meggyőzzék a vegyes házasságban élőket, írassák anyanyelvű iskolákba gyermekeiket – közölte csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján Magyar Tivadar, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke és Szabó Ödön Bihar megyei parlamenti képviselő, az RMDSZ oktatási szakpolitikusa.

Magyari Tivadar közölte, szerte Erdélyben jelenleg zajlik az elemi oktatásban induló osztályok ismertetése, és várhatóan március közepén kezdődik a beiratkozási időszak az elemi oktatásba. Az oktatási ügyvezető elnök közölte: a Minden magyar gyermek számít kampánnyal az RMDSZ-nek az a célja, hogy a következő két hétben minél több szülőhöz eljuttassák az üzeneteiket és felhívják arra a figyelmet, milyen előnyökkel jár az anyanyelvi oktatás a gyermekek számára. Felelevenítette, az első ilyen kampányt 2012-ben szervezték meg, és a tájékoztatási akcióknak immár meglátszik az eredménye.

Hozzátette, a kampány elsősorban az elemi oktatásra fókuszál a két hét során, azonban ez korántsem jelenti azt, hogy csak ekkor figyelnének a magyar oktatásra. Az tájékoztatási akció tulajdonképpen ráerősít arra, amit az RMDSZ az év minden napján képvisel – nyomatékosította az ügyvezető alelnök. Szerinte olyan hangulatot kell teremteniük és nemcsak az iskolákban, hanem a kisebb és nagyobb közösségekben, a templomokban, óvodákban, „amikor a csapból is ez a téma folyik”. Videoüzenetekkel, képüzenetekkel és a sajtó segítségével igyekeznek eljutni azokhoz a szülőkhöz, akiknek iskolakezdő gyermekük van. Mindemellett az RMDSZ levélben kereste meg a történelmi magyar egyházakat, a pedagógusszövetséget és a sajtóorgánumokat, hogy segítsék a tájékoztatási kampányt.

„A Szövetség kiemelt feladata a magyar oktatás fontosságának tudatosítása. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy magyarul tanulni nem hátrány, hisz a magyar nyelvű oktatást számos alapítvány, anyaországi közintézmény támogatja a délutáni oktatás, a tehetségápolás vagy felzárkóztatás számos formájában” − hangsúlyozta Magyari Tivadar. Hozzátette, a beiskolázási kampány és az RMDSZ törekvéseinek köszönhetően, az országos népességcsökkenés ellenére, stabilizálódott a magyar elemi iskolákba beiratkozó gyermekek száma, amely 9 500–10 000 diák között mozog, emellett pedig sikerült megtartani a magyar iskolák struktúráját is.

Szabó Ödön kiemelte, „ma már minden szinten lehetőség van az anyanyelvi oktatásra, ami nagyon fontos, mert nem volt mindig ez így”, a rendszerváltozás után folyamatosan lépkedtek előre az intézményteremtés és -erősítés vonatkozásában.

A politikus hangsúlyozta, „a magyar oktatási hálózat eszközparkja nagyon sok helyen megújult és pozitív irányba fordultak a folyamatok. Sok helyen a magyar iskolák mostohagyermekként voltak kezelve az önkormányzatok által, azonban az utóbbi években az uniós, a kormányzati és az anyaországi források nagymértékben hozzájárultak a fejlődéshez. Ma már sok esetben sokkal jobb helyzetben vannak a magyar iskolák, mint a többségi tanintézmények” – fogalmazott.

Szabó Ödön hozzátette, ott, hogy sem uniós, sem kormányzati forrásból nem tudtak finanszírozást biztosítani, „oda megérkezett kiegészítő forrásként az anyaországi támogatás”.

Szabó Ödön emlékeztetett, elmúlt időszakban indult el az a pályázat, amelynek keretében 9 millió eurót fordítanak arra, hogy a teljes elemi anyanyelvi oktatásban összesen 6190 olyan pedagógust képeznek ki, akik román nyelv és irodalom oktatásával foglalkoznak, de ebbe beletartoznak az óvodapedagógusok is. Oktatási módszertani tanulmányokat állítanak össze és román nyelvű, játékos kompetenciafejlesztő applikációk létrehozása is szerepel a célok között. A programot összesen 370 diák bevonásával tesztelik.
Az oktatáspolitikus szerint rég várt projekt ez, miután az új, 2011-ben elfogadott oktatási törvény lehetővé teszi, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok idegen nyelvként tanulhassák a román nyelvet. Bár a törvény szerint megadatott a lehetőség az újfajta nyelvoktatási módszerekre, ezeknek a kifejlesztése és alkalmazása sok akadályba ütközött – világított rá Szabó Ödön.

„Egyrész fókuszálnunk kell arra, hogy a legszélesebb spektrumban meg tudjuk tartani a gyermekeinket, és tudni kell azt, hogy alsó tagozaton tanulnak a legtöbben magyarul. A cél, hogy meggyőzzük a szülőket, írassák anyanyelvi oktatásba a gyermeküket, de ugyanakkor van 8–10 százaléknyi olyan diák, aki nem az anyanyelvén tanul, ennek az az oka, hogy vagy nem elérhető a településén az anyanyelvi oktatás, vagy mert a vegyes házasságban más döntés született” – magyarázta Szabó Ödön.

Újságírói kérdésre Szabó Ödön elmondta, Bihar megyében – noha általában véve csökken a diáklétszám – -a rendszeres kampányoknak és annak köszönhetően, hogy elkészültek az oktatási stratégiák, sikerült diverzifikálni az iskolai ajánlatot, ezáltal pedig stabilizálták az anyanyelvi oktatást intézményi szinten. Ez azt jelenti, hogy bár a gyermeklétszám csökken, a magyar nyelvű osztályokba íratott gyermek aránya nem változik számottevően.

Magyari Tivadar szerint országos szinten is stabilizálódott az elemi oktatásban részvevő diáklétszám – bár a korábbi 10–12 ezerről lecsökkent ugyan 9500 környékére az iskolakezdő magyar diákok száma, de hat-hét éve ez stabilizálódott, miközben a statisztikusok a tavalyi esztendőre 8 ezer körülire becsülték a lehetséges diáklétászámot. Az oktatási ügyvezető alelnök szerint pedig immár megfigyelhető az is, hogy ma már nagyobb arányban íratják a vegyesházasságban élők is magyar tannyelvű intézetbe a gyermekeiket.

Magyar Tivadar közölte, az Iskola Alapítvány révén Erdély-szerte és főleg a szórványmagyar régiókban mintegy 2500 diák részesül ingyenes ebédben és délutáni oktatásban. Ez a program három éve működik a magyar kormány támogatásával és kétségkívül hozzájárul ahhoz, hogy a diákok hatékonyabban elsajátíthassák a magyar nyelvet és kultúrát, majd pedig jobban beilleszkedjenek az anyanyelvi oktatási környezetbe. Mivel folyamatosan csökken az iskolás korú népesség, de nem csökken számottevően a magyar iskolába iratkozók aránya, ez is ennek lehet az egyik hozadéka.

Jelenleg Romániában 926 iskolában és több mint 1200 helyszínen tanítanak magyar nyelven. Ennek mintegy 60 százaléka magyar iskola – közölte Magyari Tivadar. Ugyanakkor hozzátette, az elemisták mintegy 10 százaléka roma nemzetiségű, de magyar anyanyelvű – „és el kell mondani, hogy nagyon sok helyen ők tartják meg a magyar osztályt, mert sok helyen, ha ők nem lennének, nem tudna elindulni a magyar osztály a meglévő két-három gyerekkel”.

Máskor azonban éppen a roma gyermekek jelenléte tartja vissza a magyar szülőket attól, hogy oda írassák gyermeküket és inkább román osztályt választanak. Maros, Bihar és Szatmár megyében a helyi, megyei fejlesztési stratégiába is belefoglalták, hogy azt tudatosítsák: ne ez számítson, legyen egy csomó egyéb vonzó tényező, ami motiválja a szülőket arra, hogy magyar tagozatra írassák gyermeküket.

Szabó Ödön hozzátette: hátrányos körülmények között élő roma gyermekek sokszor „teljesen más szinttel érkeztek az elemi oktatásba”, de mióta Romániában kötelező vált az óvodai képzés (ezen belül a nagycsoport), már tapasztalható ennek a hatása: az óvodában nagyon sok hátrányt le tudnak dolgozni és amikor az előkészítő osztályba kerülnek, érezhetően kisebb a hátrányuk a többiekhez képest.