Alapjaiból kellene megreformálni az egészségügyi rendszert, egyértelmű, átlátható szabályozásokra lenne szükség, amelyek védik a beteget és a szakembereket egyaránt, véli Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet jogász végzettségű Kovászna megyei elnöke.

A Maszol megkeresésére hangsúlyozta, a hazai egészségügy minden botránya – a Szent Pantelimon kórházban történtek, a botoşani-i várandós kismama halála – mind hozzájárul, hogy csökken az emberek bizalma a közegészségügyi ellátásban, holott a magánszférában a legtöbb esetben csak rengeteg pénzért hozzáférhető az ellátás.A Szent Pantelimon kórházban történtek rejtélyesek, a megoldást az igazságszolgáltatás kell kibogozza, egészségügyi szakemberek bevonásával, mondta Neagovici. Hangsúlyozta, aggasztóan csökken nemcsak az egészségügybe vetett bizalom, hanem az oktatásban, az igazságszolgáltatásban, az állami intézményekben általában egyre kevesebben bíznak.

Meglátása szerint, nem kellene kitalálni spanyolviaszt, hogy a helyzet valamelyest javuljon: Európában jól működő modellek vannak, amiket át lehet ültetni a hazai jogrendszerbe, biztosítva az átlátható, kiegyensúlyozott ellátást. Románia átveszi ugyan a kötelező európai irányelveket, de ezeket soha nem maradéktalanul, csak 50 -70 százalékban, majd az alkalmazás is esetleges, minden intézmény szintjén a rendelkezésre álló erőforrásoktól függ: hiába van szabályozás, ha nincs elég orvos, asszisztens, gyógyszer vagy fogyóanyag.Neagovici hangsúlyozta, az alkalmazandó protokollokat az egészségügyi intézmények többsége kidolgozta, elfogadta, hiszen ez az akkreditációs folyamat egyik feltétele, de ezeket is időközönként újra kellene gondolni. Minden orvos, asszisztens tudomásul veszi, hogy mi szerepel a munkaköri leírásában, de ezek sem egyértelműek, átláthatóak, és sok esetben nem marad idő a pontos betartásukra.

A szakszervezeti bizalmi arra is felhívta a figyelmet, hogy az egészségügyben dolgozókat megfojtja a bürokrácia, minden procedúra előtt és után, dokumentumok tucatjait kell kitölteni, aláíratni. Ez rengeteg időt vesz el, amit a szakemberek a páciensekre kellene fordítsanak: diagnosztizálásra, kezelésre, ápolásra. Az elmúlt tizenöt év alatt rengeteg bürokratikus elem került be az egészségügybe, közben a személyzet száma alig növekedett, tette hozzá.Abban bíznak, ha az ország átvesz egy valóban működő, hatékony európai modellt, végrehajtja a rendszer valós digitalizálását, csökken a bürokrácia, az egészségügyi dolgozókon a nyomás, nem papírokkal töltik az időt, hanem a betegekkel tudnak foglalkozni.

A kórházakban, a sürgősségeken azért is túlterheltek a szakemberek, mert az országszinten hiányos az egészségügyi ellátás, megelőzés alig van, délután, éjszaka pedig már csak a sürgősségekre lehet számítani, egy banális fogfájással, vagy gyomorrontással is az ott szolgálatot teljesítő szakemberekhez kell rohanni.

Új szabályozásra, több pénzre, több orvosra, asszisztensre van szükség, az egészségügy rendszert alapjaiban kellene megreformálni. Felidézte: a szakszervezet többször kezdeményezte többek között a műhibák rendszerének átgondolását, dokumentumok tucatjait nyújtották be, ám ezek mind elkallódtak a minisztérium valamelyik irodájában. Minisztériumi szinten is rengeteg stratégia készült, de ezeket soha nem sikerült megvalósítani, amint kineveztek egy új tárcavezetőt, a meglevő dokumentumot sutba dobta, és kezdődött minden elölről. Nincs folytonosság, így a helyzet évről-évre csak romlik, összegezte Vasile Neagovici.

A protokoll szükséges, de a kezeléseket személyre kell szabni

Az orvoslás soha nem úgy működik, hogy egy meg egy az kettő: a protokollok csak irányelvek, az orvos személyre kell szabja a kezelési sémát ezek alapján, szögezte le a Maszol megkeresésére András-Nagy Róbert. A sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója példaként említette, hogy a sebészeti eljárás előírhatja, hogy két centiméteres vágást kell ejteni, de adott helyzetben az orvos kell megítélje, hogy miként tudja elvégezni a műtétet, hogy az a beteg érdekét szolgálja.

„Nem lehet egy kaptafára húzni a kezeléseket, vannak statisztikával alátámasztható útmutatók, de mindig figyelembe kell venni, hogy nincs két egyforma eset, függetlenül attól hogy banális vakbélműtétről, vagy komplikált beavatkozásról van szó. Az útmutatók nagy vonalakban meghatározzák az eljárást, de ezekhez nem szabad foggal-körömmel minden betegnél ragaszkodni, ez nem is nem lehetséges. Abból kell kiindulni, hogy egy orvos sem akar ártani a betegnek, az a célja, a hivatása, hogy meggyógyítson” – szögezte le az igazgató.

Mint megírtuk, az egészségügyi rendszer sürgős reformját követeli az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSRR) is. Érvelésük szerint, a bukaresti Szent Pantelimon kórházban kialakult helyzet „a rendszerszintű hibák kockázatára és a műhibamodell elégtelenségére világít rá". „Függetlenül attól, hogy a bíróság milyen végleges döntést hoz a két gyanúsított orvossal kapcsolatban, nyilvánvaló, hogy a bizalom helyreállítása az állami egészségügyi rendszerbe annak újragondolását igényli" – közölték hétfőn a szakszervezeti szövetség képviselői.

Mint ismeretes, a fővárosi törvényszék vizsgálati fogságba helyezte a bukaresti kórház két orvosnőjét, akiket minősített emberöléssel gyanúsítanak. Egy aneszteziológusról és egy intenzív terápiás szakorvosról van szó, akik a hatóságok szerint a noradrenalin dózisának szándékos csökkentésével előidézték az intenzív osztályos levő egyik beteg halálát.  A bukaresti Szent Pantelimon kórházban történt további öt gyanús haláleset ügyében korábban elvégzett boncolások eredményeit vizsgálja az ügyészség. 

Közben egyre több beteg utasítja vissza a Pantelimon kórházba való beutalást. Az intézmény orvosai pedig arra panaszkodnak, a betegek és hozzátartozóik szidalmazzák, sértegetik őket, és gyilkosoknak nevezik őket. Egy átlagos napon, a botrány kirobbanása előtt a fővárosi Szent Pantelimon kórházban 250-300 beteget fogadtak, de most ez a szám a felére csökkent.