Bár a romániai elnökválasztási kampányokból szinte teljesen hiányoznak a külpolitikai témák, a jelenlegi, háborúk által meghatározott nemzetközi helyzetben cseppet sem mellékes, milyen biztonságpolitikát, diplomáciai irányvonalat képvisel majd az új államfő. Elemzőt kérdeztünk arról a négy jelöltről, akiknek esélyük van a Cotroceni-palota bevételére az év végi választáson.

Barabás T. János, a budapesti Magyar Külügyi Intézet (MKI) kolozsvári származású vezető elemzője a Maszol megkeresésére arról beszélt, hogy ugyan látszólag jelentős különbség van Románia és Magyarország között, sokszor a két ország hasonló válaszokat ad az azonos kihívásokra. 

„Így az Európai Unió, és főleg Németország gazdasági stagnálása globális nyitásra késztette Romániát, de Magyarországot is, például Törökország, Azerbajdzsán, Dél-Korea, Japán, az Arab-öböl felé. Az ukrajnai háború, a Nyugat-Balkán válságai és a migráció újjáalakította a biztonságpolitikákat, mindkét fél igyekszik fejleszteni hadiiparát német, amerikai és dél-koreai partnerséggel. Egyre fontosabb összekötni az energiavezetékeket, az infrastruktúrákat” – fogalmazott a szakértő. 

Mint mondta, mindkét ország belátja, nincs alternatívája az atlantista szövetségi rendszereknek, de szeretnének ezeken belül jobban érvényesülni. A közös érdekekkel kapcsolatban Barabás T. János megemlítette Klaus Iohannis NATO-főtitkári jelöltségének, Románia teljes jogú schengeni tagságának, illetve a román OECD-csatlakozás magyar támogatását. Hozzátette: a politikai szereplők árnyalják ezt a képet, felfogásuk és érdekeik szerint.  

Valószínűtlen a lényegi változás

Mit várhatunk Marcel Ciolacu megválasztása esetében? – kérdeztük a Románia-szakértőt. „A Szociáldemokrata Párt (PSD) programjában a külföldi befektetések ösztönzésével egyenértékű a román állami gazdaság fejlesztése. A jobboldali jelöltek, Nicolae Ciucă, Elena Lasconi és Mircea Geoană inkább a külföldi tőkére fogadnak. Szerintem a szükség írja a forgatókönyvet, így a hadiipari befektetések német, dél-koreai, amerikai együttműködésben történnek, hiszen sem tőke, sem know how, sem menedzsmenti képesség nincs jelen hazai szinten” – mondta a politikai elemző.

Barabás T. János szerint a külpolitikai alapelveket illetően a PSD óvatosabban fogalmaz. „Ciolacu az amerikai és NATO-partnerséget az ország egyik fontos külpolitikai pillérének nevezte. Ha ő lesz a befutó, akkor óvatosabb külpolitikára számíthatunk, kevesebb harcias nyilatkozatra. Marcel Ciolacunak jó viszonya van az RMDSZ-szel, ami jótékonyan hathat a magyar–román kétoldalú kapcsolatokra is. Ciolacu javítani szeretné kapcsolatait fő EU-s partnereivel is, de a szocialisták gyengélkednek Németországban és Franciaországban. Nem hiszem, hogy lényegi változás lenne a jelenlegihez képest a román külpolitikában, ha Ciolacu győz” – hangsúlyozta az MKI vezető elemzője.   

Ami Nicolae Ciucă várható elnöki irányvonalát illeti, Barabás T. János azt emelte ki, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje a NATO-tagságot a külpolitika „legfontosabb” pillérének nevezi. „A modernizációt az Egyesült Államok támogatásával igyekszik megszervezni, Romániát regionális hatalommá, IT-, energia- és hadiipari központtá tenné, amire egyelőre nincs meg a fedezet sem pénzben, sem képességekben, de az amerikai politikai akaratban sem. Washington mintha inkább Lengyelországra figyelne. Magyar ügyekben nem várható előrelépés, ha hatalomra kerül, hiszen a PNL Erdélyben, fő szavazói bázisában nacionalista hangot üt meg. De drámai visszalépésre sem lehet számítani” – fogalmazott a szakértő. 

Titkosszolgálatok erőteljes irányítása?

Mire számíthatunk Mircea Geoană győzelme esetén? „Geoană volt NATO főtitkár-helyettesként Ciucához áll közel alapelvekben, elkötelezett atlantista. Emmanuel Macron francia elnök ihlette államreformot akar az adminisztráció átalakításával, új típusú gazdaságot szeretne, ami az IT-n alapszik. Céljaiból az tűnik ki, hogy összetettebb, szélesebb horizontú külpolitikája lenne, mint Ciucának. Helyzetéből fakadóan, vagyis komoly pártgépezet nélkül, vélhetően keresné az együttműködést minden politikai szereplővel, az RMDSZ-szel is. Ha elnök lenne, erőteljesen a titkosszolgálatok irányítanák” – véli Barabás T. János. 

Az elemző Elena Lasconival kapcsolatban azt emelte ki, hogy hatalomra kerülésével a magyar–román kétoldalú kapcsolatok romlására lehet számítani. „Nemrég kifejtette, persona non gratának minősítené Orbán Viktort. Pártjának, a Mentsétek meg Romániát Szövetségnek zavaros a külpolitikai programja, egyszerre progresszista és nacionalista. Lasconi külpolitikai gondolatai még zavarosabbak, mint pártjáé. Imázsépítésén fel lehet fedezni Kamala Harris amerikai alelnök hatását” – mondta Barabás T. János.