Marcel Ciolacu miniszterelnök és államfőjelölt a „Iohannis-törvény” elutasításával kényelmetlen helyzetbe hozza a Nemzeti Liberális Pártot (PNL), ráadásul a törvényesség és a józan ész őrzőjének tűnik e lépéssel – mondta a koalíciós válságot okozó ellentétről a Maszolnak nyilatkozó politikai elemző. 

Miért mondott nemet a Szociáldemokrata Párt (PSD) a tervezet megszavazására? – kérdeztük Pászkán Zsoltot, a budapesti Magyar Külügyi Intézet nagybányai származású Románia-szakértőjét. Mint mondta, két fő okot lát arra, hogy a PSD vezetői egy kezdeti bizonytalanság után végül egyértelművé tették, nem szavazzák meg ezt a liberális törvényjavaslatot. 

„Az első és talán a legfontosabb ok: Ciolacu kényelmetlen helyzetbe hozza a parlamenti választáson ellenfélnek számító PNL-t. Egy koalíciós pártok közötti együttműködéssel megszavazott javaslat mentesítette volna a PNL-t azon vád alól, hogy önös érdekből, egyetlen személy kedvéért nyúl bele a választási törvénybe. Ez – valószínűleg – még a politikai szappanoperákon felnőtt romániai közvélemény számára is túl sok lett volna. Így viszont minél jobban erőlteti a dolgot a PNL, a PSD annál inkább tűnik a törvényesség és a józan ész őrzőjének” – fogalmazott Pászkán Zsolt. 

A politikai elemző a második okként azt említette, hogy a PSD így közvetve állhat bosszút azon a Klaus Iohannison, aki egészen a szociáldemokratákkal létrejött kényszerházasságig az egyik legalpáribb („ionapotchivanocpészédé”) és leginkább véresszájú („vörös pestis”) ellensége volt a PSD-nek.

Mennyire egységes a PNL a Iohannis-törvény támogatása ügyében? – kérdeztük a szakértőtől. „Az ügylet olyan zavarosan bukkant fel, hogy még nagyon nehéz szétszálazni, pontosan miről volt és van szó. Elképzelhető, hogy mindazok, akiknek a PNL-n belüli helyzete attól függ, Iohannis megtarthatja-e befolyását a pártban, ettől a lépéstől remélték, hogy a távozó államfő megőrizheti a belpolitikai és ezáltal a pártbeli befolyását. Márpedig az amúgy is gyenge szervezőképességű, nulla karizmájú, a nemzetközi szépségválasztásokon sorra elhasaló, lajhárnak nevezhető Iohannis hívei csak akkor reménykedhetnek abban, hogy ez utóbbi visszatérhet a PNL élére és tarthatja meg őket is a mostani pozícióikban, ha legalább a román parlamentbe bejut, és akkor a szenátus elnökeként túlélhetne egy párton belüli hatalmi harcot” – mondta Pászkán Zsolt. 

A távozó államfő mentelmi joga is fontos lehet 

Hozzátette: Nicolae Ciucă esetleges elnökké választása ezt lehetővé tenné egy belső hatalmi harc kirobbanása nélkül is, de ennek valószínűsége nem túl nagy. Ellenkező esetben Ciucă lemondása a párt éléről inkább csak a háborút nyitná meg a PNL-n belül és nem Iohannis útját a pártelnökség felé.

„Azt sem lehet kizárni, hogy maga Iohannis adta utasításba a PNL hozzá (még) hű vezetőinek, hogy találjanak valamilyen megoldást a mentelmi joga megmaradására” – véli az elemző. Szerinte ezt a hipotézist erősíti, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogerős döntésével a Iohannis-család elveszített még egy házat azok közül, amelyeket még polgármesterként szerzett meg olyan eladótól, aki csalárd módon jutott azokhoz és az elnöknek vissza kell fizetnie azt a 260 ezer eurót, amit egy nemzetközi  banktól kapott bérleti díjként. 

„Nem nehéz elképzelni egy olyan helyzetet, amikor a mentelmi joggal nem rendelkező Iohannisnak számot kellene adnia, hogy miként jutott ezekhez az ingatlanokhoz, jóhiszemű vásárló volt-e és az osztrák bank nem bérleti díjnak álcázott-e egy korrupciós ügyletet. Ha ez utóbbi a megoldás, akkor Iohannis mostani elhatárolódása a neki szánt törvénytől csak egy újabb elemmel egészíti ki a rá nézve egyáltalán nem hízelgő összképet” – hangsúlyozta a szakértő. 

Pászkán Zsolt szerint ugyanakkor azt most nem lehet biztonsággal megállapítani, hogy mekkora maradt Iohannis „csapata”, hiszen a „szakadárok” nem elég bátrak kiállni a napfényre, inkább az árnyékban lapítva próbálják kitalálni, mikor jött el az idő egy román politikai életben egyáltalán nem egyedülálló „augusztus 23-hoz”.

Hogyan alakulnak a PNL-n belüli erőviszonyok?

Azon kérdésünkre, hogy szakadhat-e a koalíció a választásokig, a politikai elemző azt mondta, ez szintén a PNL-n belüli, még nem kellően körvonalazódott erőviszonyok alakulásától függ, „mert a PSD-nek a mostani helyzet nagyon is kellemes”. Úgy véli, a PNL-ben még mindig nem látszanak többséget szerezni azok, akik hajlandóak lennének végrehajtani egy védőháló nélküli halálugrást, hiszen a választásokig hátralévő néhány hónap alatt még hozzáférhetnek olyan forrásokhoz, amelyekhez nemcsak akkor nem férhetnének hozzá, ha ellenzékbe kerülnek, de akkor sem, ha valamilyen formában 2025-től kormányon maradnának, hiszen úgy néz ki, számos területen fájdalmas megszorításokat kell majd végrehajtani. 

A Iohannis politikai jövőjére vonatkozó kérdésünkre Pászkán Zsolt azt mondta, jelen pillanatban úgy néz ki, hogy Iohannis egyre nagyobb léptekkel halad a politikai jelentéktelenség felé, mind belföldön, mind külföldön.