Miért késett egy hónapot Románia a legveszélyeztetettebbek beoltásával?

Németországot utánozva Románia teljesen fölöslegesen fosztotta meg több százezer idős állampolgárát az életmentő oltástól azzal, hogy hétfőig az Oxford/AstraZeneca-vakcinát csak az 55 évnél fiatalabbaknak adta.

Miközben a Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinája esetében túljelentkezés tapasztalható, addig az AstraZeneca oltóanyagára nem jelentkeztek elegen. Minden bizonnyal ez állhat a hétfői döntés mögött, miszerint eltörlik a korhatárt az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem koronavírus elleni vakcinája esetében, vagyis az oltóanyagot ezentúl 55 évnél idősebbek is megkaphatják.

Mindazonáltal a hétfői döntést megelőlegezve, az Antena 3 vasárnap esti műsorában az oltási kampányt koordináló katonaorvos tagadta, hogy a korhatár eltörlése összefüggne az említett gyenge érdeklődéssel, „álproblémának” nevezve az AstraZeneca oltóanyagával szembeni fenntartásokat. Egyúttal mégis azt bizonygatta hosszasan, hogy a fenntartások alaptalanok, hiszen a vakcina csökkenti a megfertőződés kockázatát, és ami még fontosabb, megvédi a beoltott pácienst a Covid-19 betegség súlyos formáinak kialakulásával szemben. „Ez érdekel minket a leginkább: hogy a veszélyeztetett embereknél ne alakuljon a betegség súlyos változata” – fejtegette.

Mégis a román hatóságok éppen az idősebb, következésképp veszélyeztetettebb korosztályokhoz tartozó százezreit fosztotta meg a védelemtől azáltal, hogy a svéd-brit konszern és az Oxfordi Egyetem közösen kifejlesztett vakcináját kizárólag az 55 év alattiak számára tette elérhetővé. Ráadásul az utóbbiak nem lelkesedtek különösebben a lehetőségért – nagyrészt éppen a hatóságok által elhintett kételyek miatt. A CNCAV adatai szerint kis híján hétszázezer adag AstraZeneca-vakcinát szállítottak le eddig Romániának, de vasárnapig alig több mint 187 ezret használtak föl.

Régi adatok, új hivatkozás

Az oltási kampány koordinátora a nagy-britanniai oltási kampány tapasztalatait és részletes adatokat sorolva hangsúlyozta, hogy az AstraZeneca oltóanyagának „hatékonysága kétségbevonhatatlan” a 65 év fölöttiek esetében is. Gyakorlatilag a kórházi ápolásra szoruló páciensek száma több mint 94 százalékkal csökkent 28 nappal az első dózis után. Ez különösen azért érdekes, emelte ki Gheorghiţă, mert azt utóbbi időszakban ismét megnövekedtek az esetszámok Romániában, és rendkívül fontos, hogy a veszélyeztetett kategóriákba tartozók közül minél többen megkapják legalább az első adagot.Fotó: MTI

Paradox módon ugyanezeket az érveket hangoztatták január végén az AstraZeneca és a brit egészségügyi hatóságok képviselői – előbbiek a klinikai vizsgálatok eredményeire, utóbbiak az akkor már egy hónapja tartó oltási kampány tapasztalataira támaszkodva. (Nagy-Britanniában december végén engedélyezte – a világon elsőként – az Oxford/AstraZeneca-vakcinát.)

Románia valamilyen rejtélyes okból inkább hallgatott a német hatóságok alaptalan aggályaira. Mi több, óvatosságban túllicitálta Berlint, hiszen a német oltásügyi bizottság 65 éves korhatárt állított fel, szemben a romániai 55 évvel.

Berlin nyomában

Az Oxford/AstraZeneca-vakcinával szembeni fenntartások a Handeslblatt január 25-i cikkére vezethetők vissza. A német újság meg nem nevezett kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a brit-svéd konszern és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű oltóanyagának hatékonysága a 65 év fölöttiek körében mindössze nyolc százalékos, ami a „szórványos adatok miatt statisztikailag jelentéktelen”.

 A vállalat egyértelműen cáfolta az értesülést – többek között a tekintélyes The Lancet orvosi szakfolyóiratban közölt novemberi tanulmányra hivatkozva –, de Németország végül úgy döntött, hogy az Oxford/AstraZeneca-vakcinát a 65 évnél idősebbeknek nem adják be. Berlin példáját követte Európa több országa, köztük Románia. Miután az aggályok alaptalannak bizonyultak, Németország a múlt héten visszakozott. Akárcsak hétfőn Románia.Fotó: MTI

Az oltási kampányt koordináló romániai bizottság (CNCAV) közleményében új tudományos kutatási eredményekre, más európai államok által megosztott tapasztalatokra, illetve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaira hivatkozik, "amelyek értelmében az AstraZeneca vakcinája minden 18-ik életévét betöltött felnőttnek beadható, a termékleírásnak megfelelően".

A kommüniké rövid hátteret is mellékel a döntéshez, megemlítve egyebek mellett, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2021. január 29-én engedélyezte ideiglenesen az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyagát. Ugyanakkor a CNCAV "megfeledkezik" egy fontos részletről: az EMA eleve minden 18-ik életévét betöltött felnőttnek javallotta az Oxford/AstraZeneca-vakcinát – négy nappal a Handesblatt ominózus cikkének megjelenése után.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Romániában február 15-én kezdődött el az oltás a brit-svéd vakcinával, és akkor már rendelkezésre álltak mindazok az információk, amelyekre az oltásügyi bizottság vezetője most „új tudományos eredményként” utal. Azokra támaszkodva az Egészségügyi Világszervezet szintén február 15-én engedélyezte a készítmény beadását, amint a közleményben külön hangsúlyozták, „a 65 év fölöttieknek is”.

Kapcsolódók

Kimaradt?