Átfogó, a középiskolások jövőjét meghatározó programcsomagot indít Kézdivásárhelyen a Kanta Szakképző Központ a magyar kormány támogatásával. Az új kezdeményezések célja nem csupán a szakmai képzés megerősítése, hanem az életpálya-tervezés támogatása, a lemorzsolódás csökkentése, valamint a mesterséges intelligencia tudatos és kritikus használatának bevezetése a szakképzésbe.

A programot ismertető keddi sajtótájékoztatón jelen volt dr. Pálmai Gergely, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára, Mucsi Balázs, a Békéscsabai Szakképzési Centrum főigazgatója, Katona Miklós, a Kilátó Piarista Pályaorientációs és Munkaerőpiaci Fejlesztő, Módszertani Központ igazgatója, Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, Kiss Imre, a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség vezetője, valamint Szakács István, a Kanta Szakképző Központ vezetője.

Stabil alapok, tudatos építkezés

Szakács István hangsúlyozta: a Kanta Szakképző Központnak ma már stabil működési kerete van, amelyre bátran lehet jövőt építeni. A központban több mint háromszáz diák tanul különböző szakmákat – szakácsok, pincérek, szállodai szakemberek, dajkák, szobafestő-mázolók, szárazépítők és más hiányszakmák képviselői készülnek a munkaerőpiacra.

„A szakképzés nem csupán szakmaoktatást jelent” – fogalmazott. „Komoly háttértevékenységek, módszertani fejlesztések és támogató programok szükségesek ahhoz, hogy valóban sikeres rendszerről beszélhessünk” – tette hozzá. A magyarországi tapasztalatok alapján most ezek a kiegészítő elemek érkeznek meg Háromszékre is.

Az egyik legfontosabb újítás az életpálya-tervezési program, amely elsősorban a háromszéki 11–12. osztályos diákokat célozza meg. A Kilátó Piarista Pályaorientációs Központ szakmai partnerségével megvalósuló kezdeményezés célja, hogy a fiatalok ne sodródjanak a pályaválasztás során, hanem tudatos döntést hozzanak.

A program élménypedagógiai eszközökre és inkluzív szemléletre épül. Csoportos foglalkozások és személyre szabott mérések segítik a diákokat abban, hogy felismerjék erősségeiket, tehetségüket, valamint tisztábban lássák, milyen irányba érdemes továbbtanulniuk vagy elhelyezkedniük.

Katona Miklós kiemelte: „A fiatalokban rengeteg kérdés van. Mire vagyok képes? Mi motivál? Milyen értékek mentén szeretnék dolgozni? Ezekre a kérdésekre közösen keressük a válaszokat.” A cél, hogy a végzősök megalapozott döntéssel lépjenek ki a középiskolából.

Kiss Imre tanfelügyelő hangsúlyozta: a program hiánypótló a térségben, és amennyiben a visszajelzések pozitívak lesznek, hosszú távon is beépülhet a háromszéki középiskolák rendszerébe.

Vezetőképzés és minőségfejlesztés

A fejlesztések nemcsak a diákokat, hanem az intézményvezetőket és oktatókat is érintik. Február 21–22-én középiskolai vezetők számára szerveznek továbbképzést, amelynek fókuszában a változásmenedzsment, a vezetői kommunikáció, a minőségirányítás és a menedzseri szerep megerősítése áll.

A cél világos: olyan intézményi kultúra kialakítása, amely képes alkalmazkodni a gyorsan változó gazdasági és társadalmi környezethez.

A sajtótájékoztató egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó témája a mesterséges intelligencia oktatásának bevezetése volt. A magyar szakképzési rendszerben már megszületett a döntés az AI-alapmodul beépítéséről, amely 10–12 órás képzés formájában jelenik meg a digitális kultúra tantárgy keretében.

Mucsi Balázs hangsúlyozta: nem technikai programozóképzésről van szó, hanem szemléletformálásról. A diákok megismerik a mesterséges intelligencia működésének alapjait, lehetőségeit és veszélyeit. Kiemelt szerepet kap a kritikus gondolkodás fejlesztése, az információellenőrzés, az etikai kérdések és a tudatos használat.

„Nem félni kell a mesterséges intelligenciától, hanem megtanulni jól használni” – fogalmazott, utalva arra, hogy a jövő munkaerőpiacán az AI-ismeret alapvető kompetenciává válik.

A képzés végén a diákok mikrotanúsítványt kapnak, amely a későbbi elhelyezkedés során versenyelőnyt jelenthet. A program térítésmentes, és a tervek szerint a Kanta Szakképző Központ diákjai számára is hamarosan elérhetővé válik.

Kórházi együttműködések és tapasztalatcsere

A központ nemzetközi és határon átnyúló kapcsolatai is erősödnek. A sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai, székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi, kézdivásárhelyi és marosvásárhelyi kórház együttműködik a békéscsabai és szegedi egészségügyi intézményekkel.

A partnerség keretében kommunikációs tréningek és tapasztalatcserék zajlanak, többek között a békéscsabai kórház korszerű skill laborjának bevonásával. A cél a gyakorlati tudás erősítése és a szakmai tapasztalatok kölcsönös megosztása.

Böjte Csaba felszólalásában a szakmák társadalmi megbecsülésének fontosságát hangsúlyozta. Szemléletes példákkal mutatta be, hogy a jól képzett szakemberekre óriási szükség van, és a szakmunkás pálya ma már nem kényszermegoldás, hanem biztos megélhetést kínáló életút lehet.

„Olyan fiatalokat kell képeznünk, akiket nyugodtan be lehet dobni a mélyvízbe” – fogalmazott. Szerinte a jövő a gyakorlati tudásban és a közösségi összefogásban rejlik.

A jelenlévők úgy fogalmaztak: a Kanta Szakképző Központ bejelentése világos üzenetet hordoz, a térségben élő fiataloknak nem kell elvándorolniuk ahhoz, hogy korszerű, versenyképes tudáshoz jussanak. Az életpálya-tervezési program, az AI-képzés, a vezetői továbbképzések és a szakmai együttműködések olyan komplex rendszert alkotnak, amely hosszú távon is megerősítheti a szakképzés presztízsét.

A kezdeményezés túlmutat egyetlen intézményen: olyan regionális modell alapjai rajzolódnak ki, amely a szakmai tudást, a modern technológiát és az emberi értékeket egyszerre tartja szem előtt.