A Ferma Dacilor panziónál történt tragikus kimenetelű tűzvész újra a tűzvédelmi engedélyekre, illetve azok hiányára terelte a figyelmet. Miközben a gyanútlan állampolgár arra számítana, hogy a tűzvédelmi jóváhagyás megléte szavatolhatja a biztonságát tűz esetén, a valóságban Romániában három nagy kategóriába sorolhatók az épületek ebből a szempontból.

Elsősorban vannak olyan ingatlanok, melyek rendelkeznek tűzvédelmi engedéllyel, tehát megfelelnek az előírásoknak, de az 1992 előtt épült ingatlanok esetében erre a jóváhagyásra nincs is szükség. A harmadik kategóriába tartoznak azok az épületek, melyek esetében a törvény kötelezi az engedély beszerzését, ám azt különböző okok miatt nem váltották ki, vagy nem kapták meg. A Maszol által megszólaltatott kórházigazgató arra hívta fel a figyelmet, a középületek esetében csak kormányzati programmal lehetne orvosolni, hogy ezek maradéktalanul megfeleljenek a tűzvédelmi előírásoknak.

Bonyolult és változó szabályozás

A vonatkozó jogszabály az elmúlt évtizedekben többször is változott. Például 1998 előtt a tanintézeteknek egyáltalán nem kellett tűzvédelmi engedélyt kiváltaniuk. Ezt akkor megváltoztatták, a 700 négyzetméteresnél nagyobb iskolák számára kötelezővé tették a jóváhagyást, később már 500 négyzetméteresnél tágasabb tanépületre kiterjesztették a kötelezettséget. Aztán 2006-ban elfogadták a 571-es kormányhatározatot, amely szerint az 1992 előtt épült ingatlanok esetében csak akkor kell kiváltani a tűzvédelmi engedélyt, ha módosításokat hajtanak végre az épületben. Aztán legutóbb 2022 szeptemberében módosult a szabályozás, akkor tették közzé a Hivatalos Közlönyben az 1.181. számú határozatot, amely az 571/2016. számút módosítja és kiegészíti. Ez szerint az oktatási épületeket a tanulók életkora szerint differenciálják.

Mindez oda vezetett, hogy jelenleg a több mint 25 000 épületből, ahol gyerekek tanulnak, csak mintegy 16 százalék rendelkezik tűzvédelmi engedéllyel. Az 1992 előtt épült ingatlanokra, ha időközben nem módosították, nem is kell kiváltani a jóváhagyást. A kórházak esetében sem jobb a helyzet, a hazai több mint 1300 kórházépületből mintegy 700 rendelkezik ilyen engedéllyel. Az egészségügyi minisztérium fennhatósága alá tartozó 58 kórház közel felének nincs tűzvédelmi engedélye, összesítette a Digi24 hírtelevízió az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség adataira támaszkodva.

A tűzvédelmi engedély megléte nem zárja ki a katasztrófát

A Kovászna és a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőségek korábban a Maszol megkeresésére leszögezték, a tűzvédelmi engedély azt igazolja, hogy a kiadása időpontjában a tűzbiztonság minőségi követelménye tekintetében a műszaki előírásokat betartották. Ez nem jelenti azt, hogy a veszélyhelyzet, például a tűz kitörése kizárt, hiszen ez az épület karbantartásától és használatától is függ.

A tűzvédelmi engedély nélküli épület használata szabálysértésnek minősül, és 20 ezertől 50 ezer lejig terjedő bírsággal büntetendő, a kereskedelmi, kulturális és turisztikai célra használt épületek esetében a tevékenység is felfüggeszthető, de ez a tanintézetek esetében nem alkalmazható, részletezik. Ugyanakkor a tanintézeteket évente kétszer ellenőrzik, és folyamatosan szerveznek felkészítőket a pedagógusoknak, alkalmazottaknak, ugyanakkor tűzvédelmi gyakorlatokat is tartanak.

Nehezen betartható követelmények

A tanintézeteket rendszeresen ellenőrzik a katasztrófavédelmi felügyelőség szakemberei, esetenként figyelmeztetnek, és bírságolnak, mondta el megkeresésünkre Kiss Imre, Kovászna megyei főtanfelügyelő. Ugyanakkor rámutatott, a törvénykezés roppant bonyolult, az előírások szerint az iskolák számottevő részének gyakorlatilag nincs is szüksége tűzvédelmi engedélyre.

Általánosságban három kategóriába sorolhatóak az oktatási épületek. Az 1992 előtt épültek esetében nem kell kiváltani a jóváhagyást, hiszen eleve más szabályozás alapján épültek, nem lehet számon kérni, hogy megfeleljenek egy évtizedekkel később elfogadott törvénynek. A másik kategória, ha ezeken az épületeken bármilyen beavatkozást végeztek, akkor már engedélykötelessé váltak. Már a terveket a katasztrófavédelmi felügyelőség engedélye és útmutatása alapján kell elkészíteni, innentől a tervező, a kivitelező és a fenntartó feladata, hogy ezeket be is tartsa. Hasonlóképpen a harmadik kategóriába tartozó, vagyis új építésű ingatlanok már meg kell feleljenek a jelenlegi szabályozásnak.

A gond az, hogy több olyan 1992 után épült ingatlanban korábban megtörtént a beavatkozás, átépítették, főjavításokon estek át, ám az azóta megváltozott követelményeknek nem felelnek meg, részletezte Kiss Imre. Ezeket újra át kellene építeni, elbontani, tűzlépcsőt hozzáépíteni, elköltöztetni a kazánt. Kovászna megyében a 337 oktatási épületből jelenleg hatvannégy nem rendelkezik tűzvédelmi engedéllyel azok közül, amelyek ezt ki kellene váltsák. További 224 épület pedig 1992 előtt épült, tehát nem is kell beszerezzék a jóváhagyást. Ez nem jelenti azt, hogy ezek az épületek nem biztonságosak, annál is inkább, hogy a tűzoltók folyamatosan ellenőrzik, tanévente három-négy tűzvédelmi gyakorlatot szerveznek a tanintézetekben, szögezte le Kiss Imre.

Kormányzati szintű megoldásra lenne szükség

A kórházak rengeteg feltételnek kell eleget tegyenek, hogy megszerezzék a tűzvédelmi engedélyt, hívta fel a figyelmet András-Nagy Róbert. A sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója elmondta, kinti és benti tűzvédelmi rendszer, tűzfigyelő rendszer, biztonsági víztartály megléte is feltétel, de személyzeti előírásokat is teljesíteniük kell. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy folyamatosan változik a szabályozás, amióta a sepsiszentgyörgyi intézmény elkezdte az engedélyeztetés folyamatát, legalább háromszor módosultak a vonatkozó előírások.

„Ameddig valamelyik szakminisztérium, az egészségügy vagy a belügy, nem különít el erre pénzforrásokat kórházakra lebontva, ezek a helyzetek nem fognak megoldódni. A Számvevőszék kórházakról készült jelentésében számszerűsítették, hány kórháznak nincs tűzvédelmi engedélye, ez egy olyan kiindulópont kellene legyen, ami felgyújtja a lámpát a döntéshozóknál, hogy egy rendszerszintű problémáról van szó. Kérdés, mennyire van szándék kormányzati szinten ezt megoldani, hiszen egyetlen kórház költségvetéséből nem lehet kigazdálkodni egy ilyen mértékű beruházást” – szögezte le András-Nagy Róbert.