Megalakulása harmincadik évfordulóját ünnepelte szombaton a marosvásárhelyi Kultúrpalotában a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ). Az ünnepséget 2021 végére tervezték, de az akkori járványügyi szabályozások nem tették lehetővé a pedagógusok gyülekezését.

A marosvásárhelyi Kultúrpalotában több száz pedagógus és szakmai szervezet, valamint anyaországi felsőoktatási intézmények képviselői jelenlétében ünnepelték a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége fennállásának 30. évfordulóját.

Az ünnepség Vörösmarty Mihály Szózat című versével eléneklésével kezdődött, az Eufónia Pedagóguskórus előadásában. Ezt követően Sarkadi Zoltán színművész, műsorvezető ismertette az RMPSZ alakulásának történetét. Mint fogalmazott, a szövetség alapító okirata Sepsiszentgyörgyön készült, azonban az alakulásban nagy szerepe volt a marosvásárhelyi Vártemplomban tartott találkozónak is. Éppen ezért az RMPSZ országos elnöksége úgy döntött, hogy a szövetség harmincéves megalakulását Marosvásárhelyen ünnepli meg.

A műsor része volt az RMPSZ-zászló bemutatása és felavatása is. Mint elhangzott, a zászló elkészítésének az ötlete az előkészületek során merült fel. Az operatív elnökség felkéréssel fordult dr. Szekeres Attila sepsiszentgyörgyi heraldikus, címergrafikushoz, aki elkészítette a zászlót.

Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke beszédében elmondta végtelenül hálás, hogy együtt lehetett ünnepelni a jubileumot, hiszen a közelmúlt teljesen átrajzolta az együtt fogalmát. „Rendkívüli idők, rendkívüli embereket és rendkívüli eseményeket szültek” – fogalmazott az elnök. Kifejtette, a pedagógus szerepe sokat változott a történelem folyamán és ez a folyamat az utóbbi harminc évben még hangsúlyosabbá vált, ugyanakkor nem változtak az értékek, amiket képvisel, ahogy nem változtak a szövetség értékei sem. A hatékony munkálkodás az összefogás, a szakmai szolidaritás, az együttműködés, a hivatástudat és a hitelesség bármely körülmények között tartást ad a pedagógusnak – hangoztatta.

Az RMPSZ elnöke kitért a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium helyzetére is (a legfelsőbb bíróság ítélete megsemmisítette azt a kormányhatározatot, ami alapján létrehozták az intézményt). Mint mondta, a szervezet hallatni fogja hangját, nem fogja hagyni az iskolát. Ennek érdekében az elnök az RMPSZ által megírt szolidaritási nyilatkozat aláírására szólította fel a jelenlévőket, mondván, rendkívül aggasztó, ami történt a katolikus iskolával. Hozzátette, „továbbra is arra a konok és Istentől megáldott kitartásra bátorítja és iskola és a katolikus egyház vezetőit, melyről a tanintézmény alapításától fogva tettek tanúságot”.

A felszólalók sorát Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere folytatta, aki elmondta: tudást átadni, nevelni, és példaképként jelen lenni nagy felelősség, nehezebb elképzelni ennél szebb hivatást. Hozzátette, a pedagógus a gyermekek elméjét, lelkét formálja, ezért is az egyik legnemesebb foglalkozás. Az RMPSZ-ről nyilatkozva kifejtette: a szövetség célkitűzése a magyar közösség létkérdése is, hiszen a három évtized során a szervezet gyakran megküzdött a magyar oktatásért, és most is folyamatosan ezt teszi. A polgármester szintén felszólalt a katolikus iskola ügyében. Mint fogalmazott, mindig megpróbálják újabb feladatok elé állítani a magyar közösséget, de ilyenkor mindig arra kell gondolni, hogy egy sokkal jobbat, nagyobbat fog a magyar közösség létrehozni, visszacsinálni. A városvezető arra kérte a szövetség tagjait, hogy nyugalommal, de eltökélten álljanak ki a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium mellett.

A köszöntőket Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő folytatta, aki Kelemen Hunor szövetségi elnök üzenetét tolmácsolta a jelenlévőknek. Mint kifejtette, az RMDSZ köszöni azt a partnerséget, amit az elmúlt harminc évben az RMDSZ és a pedagógusszövetség életében az oktatók is nyújtottak, illetve azokat az elvárásokat is, amelyeket a pedagógustársadalom megfogalmazott a közéletben, korrektül, igazi támaszt biztosítva a magyar közösségeknek és az erdélyi magyar oktatási politikának.

Lőrinczi Zoltán, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára üzenetében a gyorsan változó világ kihívásaira hívta fel a figyelmet, amelyben az oktatókra fontos szerep hárul. Úgy vélte: az új kihívások korában csak a szilárd szellemi és lelki alapokkal rendelkezők, a lélekben és tudásukban erősek, a váratlan helyzetekhez gyorsan alkalmazkodni tudók, a sokrétű ismerettel, sokféle kompetenciákkal rendelkezők tudnak talpon maradni, érvényesülni, hosszabb távra tervezni. „Ha mindehhez érző szív és biztos identitástudat párosul, még jobb eséllyel elérhető az a jólét, amiben mindenki jól érezheti magát, és amire mindannyian várunk” – jelentette ki. Szerinte mindez nem valósítható meg a pedagógusok nélkül.

Kallós Zoltán, az oktatásügyi minisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkára köszönetet mondott azoknak a pedagógusoknak, akik „lehetővé tették, hogy a magyarságtudat magja el legyen ültetve a gyermekek szívében, lelkében”. Arra hívta fel a figyelmet, hogy ha nem is úgy mennek be az iskolába a tanárok, hogy aznap megváltják a világot, a jövő mindig a következő pillanattal kezdődik és a pedagógusokon múlik.

Szilágyi Péter magyarországi miniszteri biztos a Nemzetpolitikai Államtitkárság oklevelét és a magyar nemzetpolitika 12 évét összefoglaló könyvet hozta az ünnepségre. Eötvös József egykori magyar tanügyminisztert idézve jelentette ki: a nevelés minden fejlődésnek az egyedüli biztos alapja. Köszönetét fejezte ki azért, hogy bő egy évszázaddal a trianoni döntés után is van magyar szó az iskolákban Magyarország határain kívül is. Azt is megköszönte, hogy egyre több szülő szavaz bizalmat a magyar oktatási intézményeknek. Megjegyezte: a magyar kormány és a pedagógusok közös erőfeszítése nyomán ma már több mint 300 ezer gyermek tanul magyarul Magyarország határain kívül.

Az ünnepség az RMPSZ 30-emlékplakettek átadásával folytatódott, amelyeket a támogató intézmények, szakmai partnerszervezetek és történelmi egyházak képviselői vettek át. Az ünnepség második felében Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke, a Kárpát-medencei társpedagógus szervezetek képviselője kifejtette: az anyanyelvi oktatás védelmében szükség van az erőforrások egyesítésére. A munka, amelyet a szövetség tagjai a magyar iskolák, a nemzeti öntudat, az anyanyelv megőrzése érdekében végez céltudatos, kitartó, következetes, értékmentő és értékteremtő. A határon túl addig van jövője a magyar nyelvnek, ameddig beszélői fontosnak tartják az átörökítést szülőkről a gyermekekre, ameddig hisznek a szülőföld megtartó erejében. A Kárpát-medencei pedagógusszervezetek sikere az együttműködésen, őszinte barátságokon és tiszteleten alapszik – hangsúlyozta Fekete Irén.

A köszöntőt követően a társpedagógus-szervezetek képviselői az összetartozás zászlaját adták át. A zászló a közös Kárpát-medencei sorsközösséget, történelmi tudatot és együvé tartozást jelképezi – közölte az SZMPSZ-elnök. Az ünnepség második felében a Kárpát-medencei társpedagógus-szervezetek képviselői vehették át az RMPSZ 30-emlékplaketteket. Az ünnepség utolsó részét Györfi Erzsébet, Sinkó András, Brassai Mátyás és Szigeti Nimród előadása nyitotta meg, akiknek köszönhetően széki népdalok hangzottak el.

Beszédet mondott Tőkés András alapító-társelnök is, aki szerint a tanártársadalomban nyilvánvaló volt mindig, hogy szükség van egy ilyen szövetségre, amely a magyar közösségek érdekeit képviseli. Mindig keresni kell a kiutat a nehézségekből, a teendőket és ezeket következetesen képviselni, akkor lehet a magyar közösség sikeres, a magyar pedagógus társadalom hatékony – jelentette ki az alapító társelnök.

A záróbeszédet Lászlófy Pál István, az RMPSZ alapító és örökös tiszteletbeli elnöke tartotta, aki elmondta: hálát kell adni annak, hogy együtt van a pedagógusközösség, hogy szolgálhat, hogy bizalommal a jövőbe tekinthet. Az örökös elnök Dsida Jenő szavait idézve tolmácsolta gondolatait, mondván a harcot becsületesen fel kell venni, az úton becsületesen végig kell menni. Hozzátette, ez az intelem kell legyen szem előtt és ezt kell követni a jövőben is.

Az esemény az RMPSZ volt és jelenlegi tisztségviselőinek díjazásával zárult, majd Brandner Botond Ewald, a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium 10. osztályos diákja Aranyosi Ervin Hétköznapi ima című versét mondta el. Újabb széki dal elhangzása után az ünnepség az Eufónia Pedagóguskórus előadásában a Himnusszal zárult.