Hiába van itt a nyár, a bölcsődébe, óvodába járó gyerekek körében még mindig terjednek betegségek, még mindig vannak skarlátos esetek. Soha ennyi skarlátos esetet nem kellett az egészségügyi igazgatóságnak jelentsen tízéves pályafutása alatt Dr. Vajas Tímea kolozsvári háziorvos, aki egy fiatal családoknak szervezett hétvégi beszélgetésen mondta el ezt Kolozsváron.

„Soha ennyi esetet nem láttam, és még nagyban terjed, most már nemcsak szezonálisak ezek a betegségek, egész évben vannak esetek” – emelte ki Dr. Vajas Tímea.

Kolozs megyében tavaly december és 2023 márciusa között 243 estet jelentettek. Idén tavasszal megugrott az esetszám.

A skarlátot a streptococcus pyogenes baktérium okozza. A fertőzés tünetei láz, hidegrázás, akár hasfájás, hányinger is jelentkezhet az elején, majd későbbi tünetei a piros torok, fehér hólyagok a torkon, málnanyelv és vörös, érdes tapintású apró kiütések jelentkezhetnek a hónaljon, ágyékon, átterjedhet hasra, mellkasra, végtagokra. Hogy streptococcus-fertőzés a betegség oka, az garatvizsgálattal mutatható ki, és a betegnek antibiotikumos kezelés szükséges.

Tünetmentes hordozók

Vannak azonban tünetmentes streptococcus-hordozók, akik nem betegednek meg, viszont fertőznek. Náluk is lehetnek szövődmények, és veszélyesek, hívta fel a figyelmet Dr. Vajas Tímea.

„Itt kétféle nézet van, az egyik szerint nem kell kezelni a tünetmentes streptococcus-fertőzötteket, hiszen nem betegedtek meg. Akkor minek nekik antibiotikum? A másik nézet szerint pedig kezelni kell azért, mert veszélyes szövődményei lehetnek. Találkoztam veseelégtelenséggel, ami ilyen fertőzés szövődménye volt, de rámehet a szívre is. Én az utóbbi nézetet követem, tehát kezelést javasolok, ha már tudunk róla, hiszen, mit mondok én majd annak a szülőnek, akinek a gyermekénél például veseelégtelenség alakul ki? Joggal mondhatja: tudta, hogy ez történhet, és nem kezeltette a gyermekemet” – magyarázta a háziorvos.

„Legtöbbször az ember azt sem tudja, hogy ott van, de azt szoktam mondani, hogy ha tudja, és bizonyítottam ott van a torokban az a streptococcus baktérium, ami a skarlátot okozza, ha nem is betegedett le, akkor is érdemes kezeltetni, de ebben az esetben egy háromnapos penicilines kezelés elegendő” – ezen a véleményen van dr. Vargancsik Margit gyerekorvos is. A nyugdíjas gyermekgyógyász elmondta, vannak enyhe lefolyású esetek is, amit skarlatinának szoktak hívni, ezeket is kezelni kell, hogy elkerüljék a szövődményeket, hiszen egyfajta vesegyulladást okozhat hetekkel később. Régen nagyon súlyos skarlátos megbetegedések voltak, mostanában enyhébb lefolyásúak a gyerekorvos tapasztalatai szerint.

Három eset egy csoporton belül számít gócpontnak

Ahol 3 egymáshoz időben közeli, legtöbb 10 napos különbséggel előforduló eset van, az már gócpontnak számít, és epidemológiai kivizsgálást kell indítania az egészségügyi igazgatóságnak a Fertőző Betegségeket Felügyelő és Ellenőrző Országos Központ módszertana szerint.

Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője megkeresésünkre elmondta, legalább 10 éve gócpont nem alakult ki, hanem szórványos esetek voltak, legalábbis Székelyföldön. Nemcsak akkor mennek a helyszínre az igazgatóság szakemberei, ha épp gócpontról van szó, hanem akkor is, ha úgy ítéli meg az adott tanintézmény egészségügyi személyzete, hogy szükséges – magyarázta a szakember.

Úgy gondolja, sokszor inkább a szülők keltenek pánikot.

„Elvégeztetnek egy tetszet, elindul egy szülői mozgalom, hogy menjünk ki és teszteljünk, de erre nincs lehetőség, és nem is szülői kérésre működik, hanem a szakemberek döntenek. Ők tudják megítélni, van-e járványtani kockázat, erről szól az orvosi tudás” – fejtette ki Tar Gyöngyi.

Ha például van hét eset egy iskolában, de különböző osztályokban, az nem gócpont, de már aggasztó lehet, tette hozzá.