Még hetekig tárgyalnak a bértörvényről – Érzékeny pontok az egészségügy és az oktatás
Még várat magára az új bértörvény. Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter kijelentette: a tervezetet egyelőre nem tudják a parlament elé terjeszteni, mivel az egészségügyi és az oktatási szektorban még nem született konszenzus, így ezekben a ágazatokban folytatódnak az egyeztetések a szakszervezetekkel. A tisztviselő becslése szerint a megbeszélések még körülbelül két hétig tartanak, a végleges változat pedig augusztus közepére készülhet el.
Dragoș Pîslaru elmondta, hogy a kormány az egészségügyi és oktatási rendszerben tapasztalható feszültségek miatt még nem áll készen arra, hogy vállalja az új bértörvény parlamenti elfogadtatását – számol be a Digi24 hírportál.
„Két olyan szektorunk van, az egészségügy és az oktatás, ahol a társadalmi feszültségek – egyrészt az intenzív félretájékoztatási kampány, másrészt a rendszerek objektív problémái miatt – jelenleg megakadályozzák a konszenzus kialakulását abban, hogy a tervezet átmenjen a parlamenten” – fogalmazott a miniszter.
Pîslaru kifejtette, hogy a kormány folytatja az egyeztetéseket a két terület szakszervezeteivel, mielőtt megpróbálná megszerezni a parlamenti támogatást.
„Az a célunk, hogy még két hetet szánjunk erre. Így ha augusztus közepére jelentős előrelépést és a szakszervezetekkel folytatott párbeszéd javulását elérjük, egy olyan tervezetet tudunk letenni az asztalra, amelyet teljes mellszélességgel támogatni tudunk” – tette hozzá.
„Egyetlen járandóság sem fog csökkenni”
Az ügyvivő munkaügyi miniszter visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint az új bértörvény csökkentené a közszférában dolgozók jövedelmét. Dragoș Pîslaru tájékoztatása szerint a tervezet egy olyan védelmi mechanizmust tartalmaz, amely garantálja a jelenlegi jövedelmek megőrzését.
A jövedelemvédelmi mechanizmus révén az egészségügyben vagy a közszférában dolgozók egyetlen jelenlegi járandósága sem csökkenhet. Egy komoly félretájékoztatási kampány zajlik, amely azt próbálja sugallni, hogy a rendszer sérülékeny pontokat tartalmaz – ám a miniszter szerint ilyen sérülékenységek nincsenek.
A tisztviselő pontosította: az alkalmazottak mintegy harmada esetében kompenzációs jövedelmeket biztosítanak, amelyeket beépítenek a törvénybe, és a munkabérrel azonos adózás alá esnek majd.
„Ha az új bértábla alapján kiszámított fizetés alacsonyabb lenne a ma kézhez kapott összegnél, a törvény erejénél fogva automatikusan a jelenlegi jövedelem jár. Ezek a kompenzációs összegek a törvényszöveg szerves részét képezik” – hangsúlyozta.
„Az egészségügyi dolgozók kétharmadának emelkedik a fizetése”
Pîslaru szerint az egészségügyi személyzet többsége béremelésre számíthat az új jogszabály révén.
„Az egészségügyi szektor dolgozóinak kétharmadánál nő a bérjövedelem az alapbér-komponens emelkedése miatt, a pótlékok mértéke pedig elérheti az 50%-ot. A folytonosság biztosítása terén pedig most fordul elő először, hogy az ügyeleteket és a műszakokat az alapbér százalékában fizetik ki.”
Kapcsolódó
A miniszter hozzátette: az egészségügyi rendszer számára 2,7 milliárd lejes kiegészítő költségvetést különítettek el, a szakszervezetekkel folyó tárgyalások pedig főként a pótlékok megítélésének módjára, valamint a szakterületek és az egészségügyi intézmények közötti különbségekre összpontosítanak.
Az ügyeletek és a műszakok elszámolásáról még tárgyalnak
Dragoș Pîslaru elismerte, hogy a hétvégi és a munkaszüneti napokon végzett ügyeletek és műszakok díjazásáról még folynak a megbeszélések, ugyanakkor biztosított arról, hogy a Kormány olyan megoldásra törekszik, amellyel az egészségügyi dolgozók nem veszítenek pénzt.
„Nyitottak vagyunk arra, hogy úgy végezzük el a számításokat, hogy a szombati, vasárnapi és munkaszüneti napokon végzett munkáért járó folytonossági pótlék ne csökkenjen, és ne vezessen a bérjövedelem kieséséhez. Garantálhatom, hogy az a személy, aki ugyanannyi ügyeletet teljesít, továbbra is ugyanazt az összeget fogja keresni. A nyilvánosságban szélsőséges példákat mutatnak be, amelyek nem a valós helyzetet tükrözik” – fogalmazott.
Az ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a kormány és a szakszervezetek közötti párbeszéd jelenleg a pótlékok kiosztási módjának tisztázására, valamint azok orvosi szakterületek és intézménytípusok szerinti alkalmazására összpontosít. „Amint ezeket a kérdéseket rendezzük, és pontosan látjuk a helyzetet, az egészségügyi szektorban nem marad több vitás pont.”
CSAK SAJÁT