Már nem Venezuelán keresztül vezet az út Kuba összeomlásához
Az amerikai tengeri embargó miatt kieső venezuelai olajszállításokat Mexikó pótolja, miközben a drogkartellek elleni fellépéssel igyekszik elnyerni Donald Trump jóindulatát.
Az amerikai hadsereg minden idők egyik legolajozottabb katonai műveletét hajtotta végre Nicolás Maduro venezuelai elnök elrablásával. A január 3-i venezuelai akció után a Trump‑adminisztráció nyíltan kijelentette, amit egyes elemzők már korábban sejtettek: Maduro eltávolítása régi amerikai stratégiai célokat szolgál, köztük a havannai rezsim megroppantását. A logika egyszerű: ha Caracasban összeomlik a baloldali kormányzat vagy amerikai befolyás alá kerül, Kuba elveszíti legfontosabb gazdasági támaszát.
A Karib-tenger térségében szeptember óta összevont amerikai hadierő december második felében elkezdte lefoglalni a Venezuelából kőolajat szállító hajókat, elvágva a havannai rezsim legfontosabb gazdasági mentőövét.
Az elmúlt három hónapban Venezuela naponta átlagosan 35 ezer hordó olajat szállított Kubának, a felhasznált mennyiség mintegy negyedét – olyan körülmények között, hogy a karibi szigetországban általánosak az áramszünetek és csak hosszú sorbanállással lehet üzemanyaghoz jutni. Jorge Piñón, a Texasi Egyetem energiaintézetének Kuba-szakértője szerint Mexikó korábban napi 22 ezer hordó olajat szállított Kubának, de ez a mennyiség a harmadára csökkent Marco Rubio amerikai külügyminiszter szeptember eleji Mexikóvárosi látogatása után. „Nem látom, hogy Mexikó most beavatkozik, az amerikai kormány teljesen megőrülne” – mondta Piñón pár nappal Maduro elhurcolása után.
Marco Rubio külügyminiszter, volt floridai republikánus szenátor a kubai rezsim egyik legádázabb ellenfele. A New York Times szerint a kubai származású Rubio szerint a venezuelai olajszállítások megakadályozása közvetlenül hatással lehet a kubai rendszer gazdasági túlélésére. Talán nem véletlen, hogy az amerikai kommandósok által decemberben lefoglalt első venezuelai tanker éppen Kubának szállított volna nyersolajat. A két rezsim sorsa más tekintetben is összefügg. Az első Trump-kormányzat idején a venezuelai vezetés kubai hírszerzők és biztonsági erők segítségével gátolta meg az ellene irányuló puccskísérletet. A Maduro elleni akcióban havannai közlés szerint 32 kubai vesztette életét.
A 2024-es elnökválasztási kampányban a tojás árára koncentráló Donald Trump az orosz-ukrán háborúval, Irán nukleáris létesítményeinek a lebombázásával és Venezuela tengeri blokádjával töltötte mandátuma első évét. Aki azt gondolja, hogy ez nem rá vall, annak igaza lehet; mindezek hátterében Marco Rubio áll, aki újabban nemzetbiztonsági tanácsadóként is egyre nagyobb befolyást gyakorol az adminisztrációra, miközben kerüli a nyilvános konfliktusokat – állapította meg elemzésében a New York Times.
Közvetlenül a venezuelai támadás után Donald Trump annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kubai rezsim rövidesen külső katonai beavatkozás nélkül, önmagától összeroppan. Pár napja a közösségi oldalán azt írta: Kuba régóta a venezuelai olajból és pénzből élt, és cserébe biztonságot ajánlott, de „annak vége”. „Erősen ajánlom, hogy kössenek alkut, MIELŐTT TÚL KÉSŐ LENNE” – fogalmazott anélkül, hogy pontosította volna, milyen alkura gondolt.
Kapcsolódó
Miguel Díaz-Canel kubai elnök az X-en visszautasította Trump fenyegetését. Szerinte a havannai rezsim „hisztérikus” kritikusai „valójában amiatt dühösek, hogy a kubai nép saját politikai rendszert választott”. Hozzátette, hogy a gazdasági válság nem a rendszer hibája, hanem a Kubát régóta sújtó szankciók következménye.
Január 3-a után Donald Trump konkrét lépéseket tett a világ legnagyobb kőolajtartaléka feletti kontroll megszerzésére. Az adott helyzetben hirtelen kulcsszereplővé vált Mexikó, amely Kuba legfontosabb üzemanyag‑szállítójává lépett elő. Ez tovább bonyolítja a már amúgy is feszült amerikai–mexikói kapcsolatokat. A jelek szerint Mexikó megpróbál kedvében járni az amerikai elnöknek, miközben nem engedi el teljesen a kubaiak kezét sem.
A mexikói hatóságok kedden letartóztattak hat feltételezett tagot a Tren de Aragua nevű bűnbandából Mexikóvárosban, kábítószer‑kereskedelemmel, zsarolással és emberkereskedelemmel összefüggő bűncselekmények miatt. A bejelentés egy nappal azután érkezett, hogy Claudia Sheinbaum mexikói elnök telefonon egyeztetett amerikai kollégájával a két kormány drogkartellek elleni együttműködéséről. Előzőleg Donald Trump ismételten meglebegtette a mexikói katonai beavatkozás lehetőségét. Egy tévéinterjúban azt nyilatkozta, hogy miután az Egyesült Államokba vízen érkező drogok „97 százalékát kiiktattuk”, a szárazföldön fognak csapást mérni a „Mexikót irányító” kartellekre.
A Tren de Araguát tavaly külföldi terrorszervezetnek nyilvánította a Trump‑kormányzat, és azt állította, hogy az kapcsolatban állt Nicolás Maduróval, az amerikai kommandósok által január elején elhurcolt venezuelai elnökkel.
Az amerikai elnök nem először „ajánlotta fel”, hogy beveti a világ legerősebb hadseregét a mexikói bűnbandák ellen – amit Claudia Sheinbaum mindannyiszor visszautasított –, viszont Maduro eltávolítása új megvilágításba helyezte Trump fenyegetőzését. Ezért a mexikói elnök sietett biztosítani a Trump‑kormányzatot arról, hogy országa amerikai „segítség” – értsd: katonai beavatkozás – nélkül is megbirkózik a drogkartellekkel.
Sheinbaum szerint Trump „továbbra is ragaszkodott hozzá, hogy ha kérjük, segíthetnek” katonai erővel. „Azt mondtuk neki, hogy eddig minden nagyon jól megy, nincs rá szükség, és emellett ott van Mexikó szuverenitása és területi integritása – ezt megértette” – fűzte hozzá a mexikói elnök. Azt is közölte: a hétfői telefonbeszélgetés során „világosan” elmondta az amerikai elnöknek, hogy Mexikó nem ért egyet azzal, „amit Venezuelában tettek”.
Sheinbaum szerint a Trumppal folytatott beszélgetésen Kuba nem került szóba. Mindenesetre a mexikói elnök megpróbálta kisebbíteni a kubai olajszállítások jelentőségét – hangsúlyozva, hogy az a megszokott ügymenet része –, és azt sem árulta el, hogy konkrétan mekkora mennyiséggel, illetve milyen áron segítik ki Havannát.
Az AP által idézett szakértők arra számítanak, hogy Trump nyilatkozatokkal továbbra is nyomást fog gyakorolni Mexikóra, de az Egyesült Államok katonai beavatkozása valószínűtlen. Mexikó teljesíti az amerikai elvárásokat, ráadásul az Egyesült Államok legfontosabb gazdasági partnere.
CSAK SAJÁT
.jpg)
