Az ügyészek nem találtak bizonyítékokat, amelyek alátámasztanák terroristák részvételét az 1989. decemberi eseményekben – derül ki a '89-es forradalom büntetőperének vádiratából, amelyet kedden tett közzé honlapján a legfőbb ügyészség.

A vádiratban hangsúlyozzák, a bizonyítékok összevetése alapján levont következtetés értelmében semmi nem igazolja, hogy 1989. december 22. és 30. között terroristák vagy más erők a forradalommal és a forradalmárokkal szemben ellenséges akciókat hajtottak volna végre. Az ügyben kihallgatott személyek (katonák és civilek) közül többen állították, hogy valamilyen formában „terroristák” ellen harcoltak ebben az időszakban, a bizonyítékok logikus elemzése azonban azt mutatja, hogy ezek a személyek a kialakított terrorista veszély általános pszichózisában tévesen mérték fel a helyzetet. „A valóság az, hogy nincsenek bizonyítékok, amelyek alátámasztanák terroristák részvételét az 1989. decemberi eseményeken” – fogalmaznak a vádiratban.

Az ügyészek áttanulmányozták a katonai ügyészségek által a forradalom eseményeivel kapcsolatban 1990 és 1994 között folytatott vizsgálatok anyagaiból készült kivonatot is, amely szintén azt igazolja, hogy az 1989. december 22-e és 30-a közötti haláleseteket és sérüléseket a terrorista pszichózis okozta. „A pszichózist előidéző és fenntartó személyeket nem jelölték meg pontosan (az anyagot 1994-ben állították össze, amikor azok voltak hatalmon, akiket a félrevezetésért felelősségre kellett volna vonni), de minden kétséget kizáróan állították, hogy a pszichózist azok a személyek idézték elő és erősítették fel, akik a televízióban nyilatkoztak és közleményeket adtak ki” – áll a vádiratban, amelyben hozzáteszik, hogy a szóban forgó kivonat 2317 büntetőügy átvizsgálása nyomán született.

A vádiratban rámutatnak még, hogy az 1989 decemberében Otopeni környékén zajlott harcokban a különböző katonai alakulatok, amelyeknek a felettesek azt mondták, hogy „terroristák” ellen kell küzdeniük, tulajdonképpen egymás ellen harcoltak, és egyetlen éjszaka leforgása alatt csak az egyik ezred közel félmillió lövést adott le.

Az ügyészek szerint ez a Râmnicu Sărat-i 321. gépesített ezred nyilvántartásából derül ki, melyben feljegyezték, hogy a katonák „nem tartották be a tüzelési parancsokat, és nagyon sok lőszert fogyasztottak el, de eredménytelenül, mert egyetlen terroristát sem semmisítettek meg vagy fogtak el”. A feljegyzésben az elhasznált lőszermennyiséget leltározzák.

„E dokumentum tartalma az 1989. decemberi forradalom alatti katonai akciók kvintesszenciáját képviseli. A Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN) és a Legfelsőbb Katonai Tanács döntéshozói által szándékosan előidézett terrorista–szekus pszichózis hatása alatt a román katonasággal szándékosan visszaéltek, és a katonák élet-halál harcba keveredtek egy olyan ellenséggel, amelyet ugyanazok a döntéshozók találtak ki. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a román katonák egymás között harcoltak. Az otopeni-i nemzetközi repülőtér körüli valamennyi katonai művelet tragikus testvérgyilkos tűzharc volt. Kiderül, hogy egyetlen éjszaka alatt egyetlen ezred közel félmillió lövést adott le. A védelmi minisztérium sok más csapata tartózkodott ugyanabban az időben ugyanabban a körzetben, és természetesen ők is »ádáz csatákat« vívtak a terroristákkal” – olvasható a büntetőper vádiratában.

A forrás szerint a káoszt az is fokozta, hogy a december 22-30. közötti időszakban a lövöldözésben civilek is részt vettek, akik közül néhányan semmilyen katonai kiképzéssel nem rendelkeztek, sőt néhányan tinédzserkorúak voltak.

A legfőbb ügyészség kedden tette közzé internetes oldalán az 1989-es forradalom büntetőperének vádiratát. A vádhatóság a Facebook-oldalán számolt be erről, leszögezve, hogy az ügyben több ezer sértett fél érintett, és a közérdek is megköveteli, hogy a vádirat tartalmáról és a feltárt bizonyítékokról megfelelőn tájékoztassanak.

Gabriela Scutea legfőbb ügyész augusztus 3-án jelentette be, hogy újraindul a legfelsőbb bíróságon az 1989-es forradalom pere, amelyben Ion Iliescu volt államfőt emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolják.

A katonai ügyészek első alkalommal 2019 áprilisában küldték el a legfelsőbb bíróságnak a vádiratot, a per azonban elakadt az előzetes szakaszban, amelyben felek kérelmeit és kifogásait, illetve a bizonyítékok törvényességét vizsgálják meg. A legfelsőbb bíróság végül 2021 novemberében több hiányosságra hivatkozva visszautalta a katonai ügyészségnek a vádiratot.