A romániai lakosok közel kétharmada szerint együttműködés jellemzi a románok és magyarok közötti viszonyt, és közel felük úgy gondolja, hogy a romániai magyar közösség hozzájárul a román politikai rendszer jobb működéséhez – derül ki a romániai Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Székelyföldi Közpolitikai Intézet közös kutatásából, melyet szerdán ismertettek sajtótájékoztatón Kolozsváron.

A Xenofóbia, magyarellenesség, AUR-szavazók című kutatás Románia teljes népességére vonatkozóan, reprezentatív nagymintás adatfelvételre épült. Fő kérdése az volt, hogy politikai összefüggésben hogyan alakultak a magyarokkal, bevándorlókkal és más kisebbségi csoportokkal szembeni attitűdök, és minek tulajdonítható a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) előretörése – számolt be a Novák Csaba Zoltán, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke által moderált, és Székely István Gergő és Toró Tibor politológusok, valamint Kiss Tamás szociológus által ismertetett kutatásról az MTI.

A telefonos adatfelvétel 2025 október-decemberében véletlenszerű mintavétellel készült, a hibahatár 3,1 százalék. Az 1013 fős minta Románia összlakosságára reprezentatív, az erdélyi magyarok arányuknak megfelelően vannak jelen.

A felmérés készítői négy témakörben fogalmazták meg kérdéseiket: intézmények iránti bizalom, geopolitikai orientációk, magyarokkal szembeni attitűdök, valamint társadalmi és politikai törésvonalak.

Toró Tibor politológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója a magyarok iránti hozzáállásról szólva elmondta: a magyarok és románok közötti viszonyt a megkérdezettek 60 százaléka együttműködőnek, 22 százalékuk konfliktusosnak látja, míg 18 százalék szerint a kölcsönös érdektelenség jellemzi.

Látványos változás a PNL szavazóinál

A pártpreferenciák alapján a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szavazóinál látható látványos változás: 2020-hoz képest 25 százalékról 5 százalékra csökkent azok aránya, akik a magyar-román viszonyt konfliktusosként élik meg. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a párt „nacionalista szavazói” átpártolhattak az AUR-hoz.

A megkérdezettek 28 százaléka gondolta azt, hogy a magyarok biztonsági problémát jelentenek Románia számára, 46 százalékuk szerint inkább igaz az, hogy a magyar közösség hozzájárul a román politikai rendszer jobb működéséhez. Utóbbi véleményt leginkább a PNL és a centrista Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) szimpatizánsai osztják.

Kisebbségi jogok és magyar nyelvhasználat

A kisebbségek jogaira vonatkozóan a romániai lakosok 57 százaléka gondolja azt, hogy pont annyi joggal rendelkeznek, amennyi szükséges, 35 százalék szerint túl sok, 8 százalék szerint túl kevés joguk van.

A romániaiak közel kétharmada egyetért azzal, hogy a magyarok anyanyelvükön tanuljanak, a magyar nyelvű középiskolai oktatást 60 százalékuk, az egyetemit 58 százalékuk támogatja, de a különálló magyar iskolákkal csak 36 százalék ért egyet.

A magyar nyelv közintézményekben való használatát is a romániaiak 35 százaléka fogadja el, a magyar többségű régiók területi autonómiáját 15 százalék támogatja.

Jelentősen, 20 százalékkal nőtt az utóbbi öt évben azok aránya, akiket nem zavar, ha a magyarok rosszul beszélnek románul. A megkérdezettek 71 százalékát az sem zavarja, ha magyarul beszélnek körülötte, de ha ezt románok jelenlétében teszik, azzal már csak 35 százalékuk ért egyet.

A romániaiak többsége a magyar állampolgárság kérdésében is elfogadó: 60 százalékukat nem zavarja, ha az erdélyi magyarok ezzel is rendelkeznek.

Csökkent bizalom

Az intézmények iránti bizalmat illetően kiderült: a romániaiak ugyanannyira bíznak az euroatlanti struktúrákban, mint 2020-ban: az Európai Unióban 50, a NATO-ban 49 százalékuk bízik. A romániai intézmények közül a hadsereg élvez hasonlóan magas, 50 százalékos bizalmat, a helyi önkormányzatokban a lakosok 39 százaléka, a kormányban 17, míg a parlamentben csupán 10 százaléka bízik.

Az erdélyi magyarok kevesebb bizalmat mutatnak az euroatlanti struktúrák felé – a NATO-ban 43, az EU-ban 35 százalékuk bízik, ellenben sokkal nagyobb, 68 százalékos a bizalmuk a helyi önkormányzatokban és 31 százalékos a kormányban.

A korábbi felmérésekhez hasonlítva az összlakosság körében is csökken az EU iránti bizalom, mely a 2007-es csatlakozáskor még 78 százalékos volt, jelenleg pedig 49 százalékos.

A geopolitikai orientációk tekintetében is nagyon megosztott a romániai lakosság. Az ukrajnai háború kirobbantásáért 49 százalékuk Oroszországot teszi felelőssé, 16, illetve 15 százalék a NATO-t és Ukrajnát hibáztatja, míg közel 22 százalék nem válaszol.

A románok elfogadóbbak, az erdélyi magyarok elutasítóbbak

A társadalmi és politikai törésvonalakról Kiss Tamás szociológus elmondta: egy nyugatpárti és egy oroszpárti blokk van kialakulóban.

A bevándorlókkal szemben az összlakosság körében nőtt az elfogadás, az erdélyi magyarok körében ez kevésbé tapasztalható: a romániaiak 32 százaléka szerint a bevándorlók jó hatással vannak az ország fejlődésére, az erdélyi magyaroknak csak a 15 százaléka gondolja ezt.

Az összlakosságban nőtt az elfogadottság az etnikai és szexuális kisebbségekkel szemben is, az erdélyi magyarok ellenben elutasítóbbak lettek a társadalmi kisebbségekkel szemben.