Romániában 1487 iskolában tanulnak nagy iskolaelhagyási kockázatnak kitett körülmények között a elemi osztályosok – derül ki az oktatási minisztérium által közzétett hivatalos listából. A jelzett intézmények közül 722 esetében rendkívül magas, 765 esetében pedig magas a lemorzsolódás veszélye.

A minisztérium a szeptember 28-án elindított, Európai Szociális Alap Pluszból több mint 1,2 milliárd lejjel finanszírozott PRIMII program pályázati felhívásához csatolta a dokumentumot, amely iskoláról iskolára mutatja meg a korai iskolaelhagyás gócpontjait. A közzétett jegyzék az elemi oktatás sebezhetőségének nyilvános leltára, amelyet a szaktárca a Világbankkal közösen kidolgozott eszközök segítségével állított össze – számol be az Edupedu.

A hivatalos tájékoztatás szerint a besorolás az Elemi Oktatás Országos Iskolai Sebezhetőségi Indexén, valamint az Oktatási Korai Jelzőrendszeren (MATE) alapul. Az index öt dimenzió mentén öt mutatót alkalmaz: a pedagógusok fluktuációja (a tantestület stabilitása), az oktatás hatékonysága, az tanulmányi eredmények, az iskolai struktúra komplexitása, az iskolai kudarc kockázata. Egyes intézményeknél a lista a közösség marginalizációjának mértékét is jelzi az UNICEF által kidolgozott közösségi kockázati index alapján.

A dokumentum ugyanakkor nem hozza nyilvánosságra az egyes mutatók pontos értékeit, sem a hivatkozott adatgyűjtési évet, csupán a végső kockázati kategóriát tünteti fel.

Mit jelent a „lemorzsolódási kockázat”?

A besorolás  az iskolára, nem pedig egyénileg a tanulókra vonatkozik. A nagyon magas kockázatúként megjelölt intézmény nem feltétlenül jelent olyan helyet, ahonnan már most is tömegesen morzsolódnak le a gyerekek, hanem olyan profilú iskolát ír le, ahol a leggyakrabban fordulhat elő iskolaelhagyás: instabil tantestület, gyenge tanulmányi eredmények, évismétlések, kicsi és szétszórt struktúrák jellemzik.

A veszélyeztetett tanulókat csak ezt követően, a programba bevont iskolákban azonosítják. A tanítók minden gyermekre vonatkozóan kitöltik az elemi MATE-megfigyelőlapot, legkésőbb október 30-ig. A pályázati kiírás értelmében az a diák számít kockázatnak kitettnek, aki a lapon szereplő öt mutató közül legalább egynek megfelel – számára ezt követően egyéni oktatási tervet készítenek. A MATE platform által figyelt intő jelek a gyenge tanulmányi eredmények, az évismétlés, a hiányzások és a nem megfelelő iskolai magatartás.

A minisztérium emellett pontosítja: az a tanuló, aki átiratkozás nélkül elmarad az órákról, nem minősül automatikusan iskolaelhagyónak, ő a tanulmányi helyzetének lezárásáig a nyilvántartásban marad.

Ötből négy veszélyeztetett iskola falun van

A kijelölt 1487 intézményből 1217 vidéken található, ami az összes iskola 81,8%-át teszi ki. A legsúlyosabb kockázati kategória is a kistelepüléseken a leggyakoribb: a vidéki egységek fele (614) a nagyon magas kockázati csoportba tartozik. Városon ez az arány 40% (270-ből 108).

A jegyzékben jogi személyiséggel rendelkező iskolák (948) és alárendelt tagintézmények (539) egyaránt szerepelnek. Köztük 133 elemi iskola található – többnyire falusi kisiskolák –, de olyan technológiai és elméleti líceumok is felkerültek a listára, amelyek elemi osztályokat is működtetnek.

Ezekben a megyékben van a legtöbb veszélyeztetett iskola: Iași (85), Bákó (74), Maros (73), Konstanca (59), Suceava (58), Dolj (57). Ha kizárólag a nagyon magas kockázatú kategóriát vizsgáljuk, a rangsor módosul: ebben a csoportban Maros megye áll az élen 53 intézménnyel, ezt követi Iași (48), Szeben (36), Brassó (35) és Dâmbovița (31).

Arányaiban a nagyon magas kockázat három erdélyi és közép-romániai megyében dominálja a listát: Brassó megyében a veszélyeztetett iskolák 74%-a (47-ből 35) a legmagasabb kockázati kategóriába tartozik. Maros megyében ez az arány 73%, Szeben megyében 72%, Bihar megyében pedig 66%.