Ahhoz képest, hogy a múlt év végén, a 2020-as parlamenti választások után kormányt alakító pártok stabilitást és nyugodt négy-, de inkább nyolcéves időszakot ígértek, viharosra sikeredett az idei esztendő a belpolitikában. A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ alkotta koalíció a megalakulás egyéves évfordulóját sem érte meg. Szeptemberben az USR kilépett a kormányból, majd a Szociáldemokrata Párt (PSD) bizalmatlansági indítványát megszavazva megbuktatta a liberális–RMDSZ-es csonka kormányt. Két sikertelen kormányalakítási próbálkozás után végül november utolsó hetében megalakult az új kabinet, amelynek legnagyobb pártja immár a legtöbb parlamenti mandátummal rendelkező PSD, de az RMDSZ továbbra is miniszterelnök-helyettessel és három tárcavezetővel van jelen a kormányban. Az Arad megyei közéletben sem minden úgy alakult a magyar érdekképviselet számára, ahogy szerette volna az RMDSZ. A politikai szempontból zűrzavaros év értékelésére kértük Faragó Péter parlamenti képviselőt, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnökét.

Egy évvel ezelőtt bizakodva tekintettünk a jövőbe, mert létrejött egy olyan parlamenti többség, amelyről úgy gondoltuk, hogy négy, de inkább nyolc évig biztosíthatja azt a stabil kormányzást, ami kell ahhoz, hogy a szükséges reformokat véghezvihesse az ország. Ez a kormány arra is hivatott lett volna, hogy a több 10 milliárd európai uniós támogatást, ami a helyreállítási terv keretében az országba érkezik, megfelelő módon kezelje.

Bíztunk benne, hogy a PNL és az USR félreteszi a viszályokat, és képesek lesznek kompromisszumokra. Ugyanakkor féltünk attól, hogy mindkét párt belső választásokra készült, s mint kiderült, nem alaptalanul. Emiatt szaporodtak el a két párt közötti csörték, a belső feszültségek vezettek az instabilitáshoz, végül az USR kilépéséhez a kormányból, ami után már nem tudták megtalálni a közös hangot. Mindezt a koronavírus-járvány és az energiaárak brutális drágulása közepette kellett megélni, ezért is kellett mielőbb lépni – kormányra volt szükség, így jött össze a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció. Megpróbálunk közép- és hosszútávra tervezni, bízunk benne, hogy éveken át működik majd ez a koalíció, de Romániában erre nincs garancia.

2019-ben az RMDSZ is megszavazta a parlamentben a bizalmatlansági indítványt, amellyel megbuktatták az akkori PSD-kormányt, a PNL pedig tavaly azzal kampányolt, hogy „meg kell tisztítani az országot” a szociáldemokratáktól. Nem visszalépés ezek után a PSD kormányra hívása?

A PNL kell elszámoljon azzal a választói felé, hogy mivel kampányolt... Az RMDSZ azt szerette volna, hogy az USR maradjon kormányon, úgy éreztük, hogy az emberek ezt az irány szabták meg a 2020-as parlamenti választások eredményével, de a végén teljesen egyedül maradtunk ezzel a véleményünkkel. Nem volt más lehetőség a parlamenti többség biztosításához: a szélsőséges és nacionalista AUR-ral senki nem akart szövetkezni. Szerintem meg az USR megbocsáthatatlan hibát követett el, amikor a kormányból kilépve az AUR-ral közösen írta alá a bizalmatlansági indítványt az ellen a kormány ellen, amelynek napokkal korábban még a tagja volt.

Sokakat meglepetésként ért, hogy a mind a PSD, mind a PNL ragaszkodott ahhoz, hogy az RMDSZ tagja legyen a koalíciónak, holott a két pártnak közösen meglett volna a parlamenti többsége. Hogyhogy?

Ha csak a számokat nézzük, a két pártnak valóban meglett volna a többsége, de a politika nem csak matematika. Mindkét párt úgy érezte, hogy a stabilitáshoz hozzájárul a szövetség, amelynek a miniszterei – szerintem – a legjobb munkát végezték az eltel egy esztendőben. Így még stabilabb a parlamenti többség, főleg hogy a nemzeti kisebbségek frakciója is támogatja a kormányt. Ez már alkotmányozó többséget jelent.

Az ország 30 éves alkotmánya megérett arra, hogy módosítsunk rajta; rengeteg probléma adódik abból, hogy nem egyértelmű az alaptörvény, nagyon sok jogszabály-kezdeményezés végezte az alkotmánybíróságon, és vagy kiállta az alkotmányossági próbát, vagy nem. Ezért egy egyszerűbb, világosabb alkotmányra van szükség, de rendet kell tenni végre abban is, hogy Románia elnöki, vagy parlamenti köztársaság, legyen világos, hogy kinek, milyen feladati és jogkörei vannak, mert abból származik az instabilitás, amikor ezek összemosódnak.

Az új kormányprogramból mit emelne ki?

Az RMDSZ szeptemberi kongresszusán megfogalmaztuk a családtámogatási programot, amit sikerült átültetni a kormányprogramba is. Olyan politikát kell felvállalni, ami ösztönzi a családokat a gyerekvállalásra; a mi kérésünkre lett családügyi minisztérium is a kormányban, ami korábban még nem volt. Nő a gyereknevelési pótlék, a minimálbér és a nyugdíjpont értéke is januártól.

Evezzünk „hazai vizekre”: 24 év után először nincs magyar alpolgármester Aradon. Kudarc ez az RMDSZ számára?

AZ RMDSZ a 2020-as helyhatósági választások másodnapjától leült tárgyalni a többi párttal. Két prioritásunk volt: az első, hogy azok a támogatások, amelyek fontosak a magyar oktatási intézmények, egyházak számára és a közösségi rendezvények megtartására, továbbra is szerepeljenek a város és a megye költségvetésében. Ugyanakkor fontos lett volna, hogy legyen vezető tisztségünk az önkormányzatban, mert ez fontos a mindennapi életben, hogy időben értesüljünk mindenről, ezáltal hatékonyabb legyen az érdekérvényesítés.

A megyei tanácsban a liberálisoknak egyedül megvan a többségük, de az aradi városi tanácsban a PNL-nek és az RMDSZ-nek együtt sem volt meg a többsége. Kitartottunk amellett, hogy szeretnénk egy alpolgármesteri tisztséget, de egy év alatt sem sikerült kialkudni, kialakult egy patthelyzet. A PNL – amelyik a polgármester is adja – mint a legnagyobb frakcióval rendelkező párt magának tartotta meg az egyik alpolgármesteri tisztséget, de a másikról nem tudtunk megegyezni egy év múltán sem. Az utóbbi időben több határozattervezet átment, amit mi nem támogattunk, illetve több olyan elbukott, amit mi támogattunk. Megtörtént a közeledés a PNL és a PSD között helyi szinten is, és végül idén ősszel megválasztották a másik alpolgármesternek a PSD jelöltjét.

Hátba támadta a PNL az RMDSZ-t?

Nem mondanám ezt, hiszen az alpolgármesteri tisztségen kívül, amiben megegyeztünk, ahhoz tartották magukat a liberálisok. Oktatási és egyházi intézményeink, civil szervezeteink, megkapták a megígért támogatást. Kértük, hogy a saját alpolgármesteri tisztséget engedjék el, s akkor tudnánk egy stabil, hárompárti koalíciót alkotni a városi tanácsba, de ebbe már nem mentek bele.

Aradi vonatkozásban eddig a veszteségről beszéltünk, de vannak-e olyan dolgok, amit pozitívumként élhet meg a magyarság?

Minden nehézség ellenére nem zárunk rossz évet, hiszen forrásokat tudtunk biztosítani a magyar közösségeknek Arad megyébe. Mindenhol voltak kisebb-nagyobb fejlesztések, s az év vége felé jelentős támogatást tudtunk szerezni a magyar egyházaknak. Idén megnyílt a magyar bölcsőde, ami a magyar kormány támogatásával, a református egyház égisze alatt épült és a Csiky Gergely Főgimnázium kereteiben működik, ezzel gyarapodott és erősödött a magyar oktatási intézményrendszer.

Kapcsolódó

Átadták a magyar kormány támogatásával épült aradi magyar bölcsődét

Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke és Grezsa István, a magyar kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztésért felelős miniszteri biztosa jelenlétében adtak át kedd délben a magyar kormány támogatásával épült új magyar óvodát Aradon.

nemzetpolitika Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program Grezsa István Arad Királyhágómelléki Református Egyházkerület

Pozitívum, hogy a kormányváltás után is sikerült megőrizni a prefektusi tisztséget. Arad megyének korábban még nem volt magyar kormánymegbízottja, és Tóth Csaba személyében tapasztalt, a közigazgatásban és az üzleti szférában is jártas ember került a prefektúra élére, akinek a tevékenységét nem érte kritika. Ez a funkció némiképp ellensúlyozza az aradi alpolgármesteri tisztség elvesztését.

Az Arad megyei magyarságnak vannak választott és kinevezett tisztségviselői, akiknek feladatuk, hogy a közösségünk tagjai itthon minél jobb körülmények között találják meg a számításaikat. A koronavírus még mindig meghatározza a mindennapokat, ez a magyar közösségnek is gondot jelent, hiányoznak a magyar rendezvények, amikor szórakozni, mulatni tudunk. Remélem, hogy 2022-ben magunk mögött hagyjuk ezt is, én optimistán tekintek a jövőbe.