Jóváhagyta a kormány hétfői ülésén az állami költségvetés, a társadalombiztosítási költségvetés, valamint a munkanélküli ellátási rendszer költségvetésének kiigazítását – jelentette be az ülést követően a pénzügyminiszter.

Marcel Boloş szerint a tervezet kidolgozásakor figyelembe vették az Országos Előrejelzési és Prognózis Bizottság (CNSP) makrogazdasági előrejelzéseit. Ennek megfelelően 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel és 1768,8 milliárd lej értékű bruttó hazai termékkel (GDP) számoltak, számol be az Agerpres hírügynökség.

A költségvetés idei bevételeit 620,2 milliárd lejre, a kiadásait pedig 743 milliárd lejre becsülik.

A tárcavezető elmondta, a hatékonyabb adóbegyűjtés 10,4 milliárd lejes, a részleges adóamnesztiáról szóló 2024/107-es rendelet pedig 7,9 milliárd lejes többletbevételt biztosít az államkasszának, ugyanakkor a költségvetési hiánycélt a korábbi 5 százalékról 6,94 százalékra módosították.Így biztosítani tudják az alapokat az oktatási és az egészségügyi dolgozók, illetve más közalkalmazottak megemelt béreinek kifizetésére, 10,4 milliárd lejt fordítanak erre a célra. Ugyanakkor az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) 11,3 milliárd lejt, az oktatási minisztérium 4,6 milliárd lejt kap. A vissza nem térítendő forrásokból finanszírozott programok folytatására összesen 25,2 milliárd lejt különítettek el, ebből 2 milliárd lejt kap a regionális fejlesztési minisztérium, 3,2 milliárd lejt az európai beruházások és projektek minisztériuma, 5 milliárd lejt a szállításügyi minisztérium, 4 milliárd lejt a mezőgazdasági minisztérium és 11 milliárd lejt a pénzügyi tárca. A helyi önkormányzatok között 2,6 milliárd lejt osztanak szét – tette hozzá Marcel Boloş.

A kabinet ülésének elején Marcel Ciolacu miniszterelnök, hangsúlyozta, hogy mindegyik nagy állami beruházás többletforráshoz jut.

Marcel Ciolacu szerint „Románia fejlesztésére" fordítják az év első nyolc hónapjában befolyt többletbevételt. Hozzátette, a rekordszintű beruházások mellett „természetes", hogy a GDP-arányos költségvetési hiány is nő, a 6,9 százalékos deficit azonban fenntartható, „hiszen minden 10 lejből 8,5 lejt sztrádákra, kórházakra, iskolákra, víz- és gázhálózatokra és egyéb helyi érdekeltségű projektekre" fordítanak.

A kormányfő rámutatott, ezzel a költségvetés-kiigazítással a kormány olyan országok példáját követi, mint Németország, Olaszország, Franciaország vagy Spanyolország, amelyek ugyanezt az eljárást alkalmazták, és az európai gazdaság hajtómotorjaivá váltak. „Most mi is ezt tesszük, mert Románia politikailag kellőképpen érett ahhoz, hogy ilyen döntéseket hozzon. Egyáltalán nem tartok ettől, mert a fenntarthatóság azt jelenti: nem csak fogyasztásra fordítjuk a pénzt, hanem komoly beruházási tervvel állunk elő" – fogalmazott.