Mindegyik vizsgált helyi önkormányzatnak van etikai kódexe, de az csak hatvanhárom százalék esetében vonatkozik minden alkalmazottra, beleértve a közméltóságokat is – állapította meg az Állami Számvevőszék, amely a 2023–2024-es időszakra vonatkozóan vizsgálta megyei tanácsok és polgármesteri hivatalok szervezeti integritását.

A kedden kiadott közlemény szerint az ellenőrzést az országos korrupcióellenes stratégia írta elő és az OECD által javasoltak szerint azt mérték fel, hogy a helyi önkormányzatok hogyan ültetik gyakorlatba az etikai és fedhetetlenségi elveket. Létezik-e magatartási norma, és az mennyire ismert. Figyelmet szentel-e a vezetőség az etikai környezetnek, hogyan nyújtanak útmutatást az alkalmazottaknak, hogy azok korrektül és átláthatóan cselekedjenek, és egyáltalán figyelemmel követik és ellenőrzik-e az etikus magatartást szervezeti szinten.

Összesen 150 megyei önkormányzatot és polgármesteri hivatalt kérdeztek, közülük 111 válaszolt a megkeresésre. Mindegyiknek volt jóváhagyott etikai kódexe, de csak 63 százalékuk válaszolta azt, hogy az mindegyik alkalmazotti kategóriára vonatkozik. A többségük (68 százalék) nem tartott erre vonatkozó képzést az elmúlt két évben, és bár 93 százalékuk kijelölt etikai tanácsadót, azok tevékenysége elsősorban csak formális feladatokra korlátozódik. Az etikai kódexet többnyire csak az intézmény honlapján feltüntetve ismertetik, kiküldték email-ben és az önkormányzatok felénél kifüggesztették nyomtatott formában is. Ugyanakkor arra vonatkozó viták, megbeszélések csak elvétve vannak (25 százalék). Alkalmazáskor sem fektetnek rá hangsúlyt, és bár a válaszadók 85 százaléka vallotta azt, hogy van eljárása az etikai kihágások jelentésére, azok hatékony megoldásáról csak 60 százalék beszélt.

A Számvevőszék viszont említett pozitív gyakorlatokat is. Bihar és a Tulcea megyékben például az etikai kódex konkrét esetekkel példázza a szabályokat, ugyanakkor nagyon részletes eljárást is kidolgoztak. Szeben és Temes megyékben belső digitális platform segíti a kommunikációt, míg Kolozsváron etikai tanácsadási rendszert alkalmaznak.

Ezeket javaslat formájában a Számvevőszék is megfogalmazta közleményében, kiegészítve többek között azzal, hogy a vezetőségnek példamutatással és felelősségvállalással kellene jelentősebb szerepet vállalnia az etikai integritás népszerűsítésében, a kihágások jelentésére és a feljelentők védelmére pedig standardizált eljárást kellene kidolgozni. Fontosnak tartanák az éves képzéseket, és időszakos felmérésre lenne szükség a kockázatkezelés elősegítéséhez.

A Számvevőszék arra a megállapításra jutott, hogy bár a normatíva nagyon jól meghatározott, de nem egységes a rendszerek gyakorlatba ültetése. A hiányosságok gátolják a helyi önkormányzatokat abban, hogy átláthatóságon, felelősségvállaláson és a korrupció megelőzésén alapuló szervezeti kultúrát alakítsanak ki. Az integritás megerősítése megköveteli, hogy a nyilatkozati szinten működő elveket ténylegesen is gyakorlatba ültessék.