Az orosz–ukrán háború miatti közhangulat és a kampányeszközök szélesebb tárháza járult hozzá ahhoz, hogy a kormányon lévő Fidesz–KDNP pártszövetség ismét kétharmados többséggel nyerte meg vasárnap a magyar országgyűlési választást – vélte Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A társadalomkutató – az ellenzék által delegált – szavazatszámlálóként volt jelen az egyik magyarországi szavazókörben, és nem vitatva a választás tisztaságát, annak a véleményének adott hangot, hogy a kormánypártoknak érdemes lenne megfontolniuk a választási törvényen való változtatást, mert vannak olyan dolgok, amik jelenleg „találgatásra adnak okot”.

Szakmai szemmel nézve, meglepő volt a vasárnapi magyarországi parlamenti választás eredménye?

Az, hogy kétharmados többséget szerzett a Fidesz (és a KDNP), minden elemzőt meglepett, szerintem magát a Fidesz stábját is. Több ok van e mögött, de amit mindenképpen érdemes kiemelni, az az, hogy a háborús helyzettel kapcsolatos üzenetei „nagyon átmentek”. Több mint egy hónapja kezdődött az Ukrajna elleni orosz offenzíva, ami reális félelmet keltett mindenkiben. Úgy tűnik, hogy a Fidesz ezt a helyzetet sokkal jobban kezelte, ezeket a típusú félelmeket jól meg tudta lovagolni úgy, hogy egyrészt biztonságot ígért az embereknek, másrészt pedig sikeres volt abban is, hogy az ellenzéket, és annak közös kormányfőjelöltjét, Márki-Zay Pétert ebből a szempontból demonizálta.

Főleg vidéken talált célba ez az üzenet, és sok mindenki úgy fogta fel, hogy ha az ellenzék nyer, akkor Magyarország belesodródhat a konfliktusba, hogy Márki-Zay Péterék katonákat küldenek Ukrajnába. Ezt az üzenetet a médián keresztül, illetve a személyes kampányolás révén hatékony módon eljuttatta az emberekhez, illetve saját vidéki választóihoz a Fidesz. Nyilván, ebben közrejátszott az is, hogy Márki-Zaynak voltak ezzel kapcsolatban tényleg voltak szerencsétlen mondatai, de az is kétségtelen, hogy a kormánypártnak média- és erőforrásfölénye volt, ami biztosította, hogy ezek az üzenetek, illetve Márki-Zay elszólásai eljussanak a választókhoz. Ez volt, ami a kétharmados többséget eredményezte. Ha nincs ez a háború, valószínűleg akkor is nyert volna a Fidesz, de nem ilyen arányban.

A nemzetközi megfigyelők szerint szabályos és szakszerű volt a választás, de nem egyenlő esélyekkel szálltak versenybe a felek. Mire gondolhattak?

Arra, hogy a kormány közpénzen fizetett üzenetei, illetve a Fidesz üzenetei között volt egyfajta átfedés, a határok elmosódtak a kettő között. S ugyanígy, szerintük a köztelevízió sem volt pártatlan, a háborúval kapcsolatban a Fidesz állításait erősítette meg. Vagyis az erőforrások, a közmédiához való hozzáférés tekintetében, a kampányra felhasználható – plakátokban, szórólapokban megnyilvánuló – pénzek tekintetében óriási volt a különbség a két fél között.

Az EBESZ megfigyelői, illetve a 22 ezer ellenzéki megfigyelő, akik nagyjából minden szavazókörzetekben jelen voltak, valóban azt állapították meg, hogy procedurális tekintetben tiszta volt a választás. Ami kérdőjeleket vet fel, a már említett a különbség. A választási törvényt is úgy módosították, hogy nem volt kampánycsend, kimondottan csak a szavazóhelyiségben nem volt szabad kampányolni, és ez a választás napján a mobilizációnak óriási lökést adott, amiben megint csak a Fidesznek volt óriási erőfölénye. Az ellenzéki pártoknak a kistelepüléseken gyakorlatilag nincsenek alapszervezetei, s ennek a hiányát nem tudta pótolni az, hogy néhány budapesti aktivista lement kampányolni, vagy szavazatot számlálni.

Milyen minőségben vett részt a választáson?

A helyi választási bizottságban voltam szavazatszámláló Nemesdéden, ez egy döntően romák által lakott kistelepülés Somogy megye észak-nyugati peremén. Ott 90 százalékos Fidesz-győzelem született. Technikai szempontból rendben zajlott a szavazás, de ennek a fajta erőforrás-fölénynek megvolt az eredménye. A környékbeli romatelepeket is végig jártam az előző napokban, és az volt a romák meggyőződése, hogy ha az ellenzék nyer, akkor a következő nap már kiskorúakat is a frontra fognak vinni – nagyon erős volt a meggyőződésük, hogy ettől a Fidesz védheti meg őket.

Elég gyakran jártam roma közösségekben, és elmondhatom, az a jellemző, hogy távolságtartók a politikával szemben, de ezt most egyáltalán nem éreztem. Magával a szavazás lebonyolításával semmilyen probléma nem volt. A bizottságban volt a képviselőtestület által választott öt tag, két helyi tagot delegált a Fidesz, és volt két ellenzéki tag. A bizottság nagyon kooperatív volt, összebarátkoztunk, nincs negatív élményem.

A külhoni állampolgárok szavazatai még nem ismertek…

…de borítékolható, hogy 90 százalék felett lesz a Fidesz támogatottsága. A Bálványos Intézetnek voltak ezzel kapcsolatos felmérései, és azokban megmutatkozott a nagymértékű Fidesz-fölény, a magyar állampolgársággal rendelkezők közel fele részt kívánt venni a választáson. Persze, ez más részvételt jelent, mint Magyarországon, hiszen az RMDSZ-nél, az egyházaknál, vagy a Demokrácia Központoknál regisztrálhattak a választásra, és a magyarországi választási törvény megengedi, hogy ezek köztes szervezetekként szállíthassák a külképviseletekre a levélszavazatokat.

Az RMDSZ és az Eurotrans Alapítvány összesen 132 506 levélcsomagot gyűjtött össze az erdélyi magyar kettős állampolgároktól és juttatott el a főkonzulátusok valamelyikére, ez 38 307 szavazattal több, mint amit 2018-ban eljuttattak a külképviseletekre.
A szavazást megelőzően az Eurotrans átfogó tájékoztatási kampányt folytatott a választási regisztráció szükségességéről és mikéntjéről, illetve munkatársaik és az RMDSZ területi szervezeteinek képviselői Erdély-szerte segítették mind a regisztrációt, mind pedig a szavazáshoz szükséges egyéni azonosító nyilatkozatok kitöltését.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Facebook-bejegyzésében kiemelte, ezúttal is bizalommal fordultak a román–magyar kettős állampolgárok az Szövetséghez, így a szavazásra jogosul erdélyiek nagy többsége az RMDSZ-t és az Eurotrans Alapítvány munkatársait bízta meg a szavazatok kézbesítésével.

Ez bizonyult kisebb problémának, ugye, volt a kampányhajárban a szerencsétlen eset a Marosvásárhely mellett talált jeddi szavazatokkal, amit felkapott az ellenzéki média. A másik dolog pedig, hogy a választási regisztrációt nem kell megújítani, az tíz évig érvényes, tehát ezres nagyságrendben lehetnek a listán elhunytak. Ez két olyan dolog, amit érdemes átgondolnia a Fidesznek, hogy változtasson, mert táptalajt adnak a találgatásnak, még akkor is, ha elfogadjuk, hogy kimondottan választási csalás nem történt.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár hangsúlyozta a külhoni magyar szavazók számának a növekedését.

Összesen 78 ezerrel voltak többen, mint négy éve, vagyis majdnem 20 százalékos a növekedés. Úgy, hogy nem kellett regisztrálni, tehát ez a szám csak növekedhetett, lekerülni nem lehet a névjegyzékről…

Hacsak a hozzátartozók be nem jelentik az elhalálozást.

Valóban, de nem jellemző, hogy a családtagok ezzel foglalkoznak. Tehát volt egy 20 százalékos növekedés, 78 ezer új szavazó az összes határon túli területről, de hát ez bele volt kódolva, hiszen nőtt a külhoni magyar állampolgárok száma is időközben.