Hivatalosan nemzeti kisebbségi státust szeretnének a Romániában élő arabok. A több tízezres közösség létszáma folyamatosan emelkedik. Temesváron mecsetet és egy nagyobb iszlám központot építenének. Laczikó Enikő Katalin államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője nem ad túl sok esélyt a kezdeményezésnek, mivel nincs olyan törvényi keret, amely szabályozná egy etnkai közösség elismerését.   

A Temesváron élő arabok megtették az első lépéseket annak érdekében, hogy etnikai kisebbségként ismerjék el őket Romániában. A kezdeményezők állítják: a romániai arab közösség több mint nyolcvan százaléka román állampolgárságú. Képviseletet szeretnének a parlamentben, miután a román alkotmány értelmében egy hely garantált a törvényhozás alsóházában azoknak az etnikai kisebbségeket képviselő  pártoknak és kulturális egyesületeinek, amelyek nem kapják meg a választásokon az öt százalékos parlamenti küszöb eléréséhez elégséges szavazatot. 

„Hosszú évek óta Romániában élünk. Én például 41 éve élek itt. Vannak olyan kollégáim, akik a 60-as évek óta tartózkodnak Romániában, mások a 70-es években telepedtek le. Erős társadalmi réteget képezünk, részt veszünk az ország társadalmi és gazdasági életében. Szükségünk van egy szabályozásra vagy egy törvénytervezetre, amely alapján kisebbségként ismerjenek el bennünket” – idézte az Adevărul Ziad Al Massalmehet, a temesvári Szabad Szíria Egyesület elnökét, a bánáti arab közösség egyik vezetőjét. Temesvár az arabok egyik fontos központjává vált. Temes megyében összességében megközelítőleg tízezer muszlim él. A legtöbben Palesztinából és Szíriából érkeztek, de sokan Irakból, Líbiából, Egyiptomból, Marokkóból és Tunéziából származnak. Az utóbbi időben egyre több arab vendégmunkás érkezett Ázsiából: Srí Lankából, Bangladesből.

Ziad al Masselmeh és a temesvári mecset imámja, az egyiptomi Alim Sawfan találkozott Mihai Ritivoiu Temes megyei prefektussal, akinek előadták kezdeményezésüket. „Megegyeztünk velük, hogy megfogalmaznak egy írott kérést, amit minél több támogató aláírással kell megerősíteni. Ezt követően fordulunk a kormányhoz és a parlamenthez. Három hét múlva újra találkozunk, és akkor többet tudok mondani. Az arab közösség egy nagy, lojális közösség, amely eredményesen gyökeret vert a térségünkben, az ország nyugati részén” – fogalmazott az Adevărul szerint Mihai Ritivoiu.

Az utóbbi években egyre bővült a temesvári mecset. Kezdetben csak egy imaterem volt, most már kettő is megtelik, fontos imák idején pedig az udvar is szűknek bizonyult. Éppen ezért a Temesváron élő arabok egy új mecset építésére készülnek. „Most körülbelül hatszázan jönnek imádkozni, nem fér el mindenki. Elkezdtünk telket keresni, egy mecsetet és egy nagyobb iszlám központot szeretnénk építeni, hogy mindenki elférjen. Tárgyaltunk a prefektúrán is, a városházán is fogunk egyeztetni, talán kapunk némi támogatást” – mondta Alim Sawfan imám. A temesvári iszlám központon belül működik az oktatási minisztérium engedélyével létrehozott arab iskola, ahol körülbelül 150 gyerek tanul nulladik osztálytól 12. osztályig. A több évtizede Romániában letelepedett arabok mellé az elmúlt években  háborús menekültek is érkeztek Libanonból, Palesztinából, Szíriából). Bukarestben mintegy harmincezer arab él, de Craiován, Kolozsváron, Iașiban és Nagyváradon is nagy létszámban élnek arabok. 

A temesvári arabok kezdeményezése apropóján megkérdeztük Laczikó Enikő Katalin államtitkárt, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetőjét, mi az eljárás, milyen feltételeket kell teljesíteni ahhoz, hogy egy etnikai közösséget hivatalosan is nemzeti kisebbségnek minősítsenek. „Nincs eljárás. Hiányzik a kisebbségi törvény, így nincs konkrét eljárásunk arra, hogy miként lehet elismerni egy nemzeti kisebbséget. Kvázi elismerésnek szoktuk nevezni a húsz történelmi kisebbségre vonatkozó álláspontot is. Ezeket a kisebbségeket védjük, ezeknek van képviseletünk a parlamentben. Új kisebbségek elismerésére, elfogadására nincs semmiféle törvényes alap. A kisebbségek státusát kellene törvénybe foglalni, ez is egy nagyon régi történet” – mondta a Maszolnak a kisebbségügyi hivatal vezetője. 

Az államtitkár nem lát esélyt arra, hogy sikeres legyen az arabok kezdeményezése. Megemlítette: korábban a román közösségen belüli arománok is kérték elismerésüket, de őket is a törvényes alap hiánya miatt kellett elutasítani. Laczikó Enikő Katalin nyomatékosította, hogy most a jelenlegi húsz, védett  történelmi kisebbség jogi hátterének a megteremtése a legfontosabb. et. „Hogy azt utólag miként egészíthetjük ki más közösségekre vonatkozóan, az egy másik kérdés” – tette hozzá az államtitkár.