Ismeretlen tettesek ellopták Jecza Péter néhai szobrász síremlékét Temesváron, a Lippai úti köztemetőből, a Hősök sétányaként ismert parcelláról. A hírt a nemzetközi hírű művész özvegye, Jecza Sorina osztotta meg vasárnap a közösségi oldalán. FRISSÍTÉS: A rendőrség bűnvádi eljárást indított az ügyben lopás vádjával, jelenleg zajlanak a vizsgálatok az ismeretlen tettesek azonosítása és felelősségre vonása végett.

Ebben a hónapban van Jecza Péter – post mortem temesvári díszpolgár – halálának 14. évfordulója, a szomorú dátumhoz pedig egy kegyeletsértő vandalizmus is társul: a művész síremlékén álló kompozíciót szó szerint kitépték a helyéről és ellopták.

A talapzat helyén maradt két lyuk azt jelzi, hogy „mi, akik itt vagyunk, egy szomorú világban maradtunk, amelyből kiveszett a tisztelet, az emberség…” – olvasható az özvegy bejegyzésében, amelynek a Sérült emlékezet. Ellopott emlékezet címet adta.

A rendőrség bűnvádi eljárást indított az ügyben lopás vádjával, jelenleg zajlanak a vizsgálatok az ismeretlen tettesek azonosítása és felelősségre vonása végett – nyilatkozott a szóvivő az MTI-nek.

Sorina Jecza a Tion hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy a lopást a művész fia, Andrei Jecza jelentette a rendőrségen szombaton, de a temető gondnoksága szerint március elsejére virradóra történt. A temetőgondnok nem értesítette a hatóságokat.

Jecza Péter Sepsiszentgyörgyön született 1939. október 16-án, tanulmányait a marosvásárhelyi Művészeti Középiskolában és a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végezte, tanított a Temesvári Egyetem rajztanárképző karán és a Traian Vuia Politechnikai Intézet építészeti karán.

Alkotásai díszítik a temesvári Ifjúsági Művelődési Ház homlokzatát, a karánsebesi új kórház előtti teret, valamint az orsovai és újszentesi római katolikus templomok külső falait és belső terét. Az ő alkotása többek között Bartók Béla nagyszentmiklósi mellszobra, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor-szobor, Dózsa György dálnoki szülőházának helyét pedig az általa tervezett emlékoszlop jelöli.

Művészként bemutatkozott Velencében, Ravennában és (az akkori) Nyugat-Németország több városában, 1975-ben az NSZK Képzőművészeti Szövetségének állandó tagjává választották. 2005-től a 2009. március 24-én bekövetkezett haláláig a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.

A sírgyalázás a soknemzetiségűségére és az állítólagos toleranciájára büszke bánsági nagyvárosban történt, amely 2023-ban – Veszprémmel és a görögországi Elefszínával együtt – az Európa Kulturális Fővárosa címet viseli.