Kis gyülekezet nagy elszántsággal – nem adják fel a gyoroki reformátusok

Jelentős összegben kaptak támogatást az Arad megyében működő történelmi magyar egyházak a vallásügyi államtitkárságtól a templomok és más egyházi ingatlanok, közösségi terek felújítására, illetve kialakítására.

A legtöbb esetben szórványgyülekezetekhez jut a pénz, olyan településekre, amelyeken a hívek száma maroknyi, így szóba sem jöhet az, hogy önerőből újítsák meg a templomokat. Ilyen a gyoroki református templom, amely százezer lejt fordíthat a padok újraépítésére. Vékony Zsolt József beszolgáló lelkipásztor elmondta: az 1901-ben épült templom padjai annyira rossz állapotban vannak már, hogy 90 százalékban meg kell újítani, azaz a régi stílusukat megtartják, de újakat készítenek. A pénzből a szószék, a karzatra vezető lépcső és a bejárati ajtó restaurálására is futja – tette hozzá.

Megújult a templombelső, a padok átépítése van még hátra | A szerző felvételeTavaly egyébként tetőt cseréltek a templomon, a falak további nedvesedését megakadályozták, kívül és belül újra vakolták. Azt a munkálatot a vallásügyi államtitkárság 105 ezer, az Arad megyei önkormányzat pedig 15 ezer lejjel támogatta. A tiszteletes – aki Szentleányfalván lelkész, de Zimándközön, Lippán és Gyorokon is ő látja el a hívek lelki gondozását – kiemelte az RMDSZ közbenjárását a költségvetési támogatás kieszközlésében.

Arad megyében – szórványvidék révén – egymásra van utalva az egyház és a magyar érdekképviselet. Faragó Péter parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök elmondta, hogy a történelmi egyházak ingatlanjainak felújítása, rendezvényeinek támogatása prioritás az RMDSZ-es önkormányzati vezetők számára, hiszen sok olyan egyházközség van, amelyben a hívek csak templomban és más egyházi összejöveteleken vehetnek részt magyar közösségi életben.

Az Arad-Hegyalján található Gyorok az Aradi Református Egyházmegye legkisebb gyülekezete, 25 lelket tartanak nyilván, ebből 12-13-an vesznek részt az istentiszteleti alkalmakon. Vannak még külföldre távozott hívek, aki a gyülekezethez tartozónak vallják magukat, de ők csak nagy ünnepeken térnek haza, elvétve pedig a szomszédos településekről is el-eljönnek néhányan.

„Bár kicsi, de nagyon összetartó és tettre kész közösség ez. Látszik, hogy Isten mellett saját magára volt utalva a gyülekezet, és a tagjai megszokták, hogy kézbe kell venniük a sorsukat, ez látszott a templomfelújításkor is, hogy mennyire aktívak és milyen jól megszervezték a munkát” – mesélte Vékony Zsolt József, aki 2017-ben lett beszolgáló lelkész Gyorokon. Kéthetente tart istentiszteletet a nagyközségben – amely a történelmi borvidék mellett a turisztikai vonzerővel is rendelkező bányataváról és annak tengerparthoz hasonlóan kialakított partszakaszáról is híres –, de van, hogy hetente jön: ragaszkodik hozzá, hogy nagyobb ünnepeken is jelen legyen, ami nem szokványos a szórványvidéken, és ezt a hívek is értékelik.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Keczeli Ibolya, az egyházközség gondnoka érdeklődésünkre elmondta, hogy a templom mellett a gyülekezt tulajdonában van a volt parókia és az egykori egyházi elemi iskola épülete. Előbbi ingatlant üzlethelyiségként értékesítik, utóbbiban pedig imatermet tartanak fenn, illetve két helyiséget belőle bérbe adtak egy neoprotestáns gyülekezetnek, a befolyó összeg pedig a lelkészi állás és az ingatlanok fenntartási költségeit fedezi. Ezeket is szeretnék felújítani, és tervezik – ha majd a koronavírus-járvány lecseng – egy nyári református diáktábor szervezését. „Nálunk sajnos nincsenek gyerekek a gyülekezetben, de a tiszteletes úr jól összefogja a közösséget, más gyülekezetek fiataljait pedig szívesen vendégül látnánk itt, a Hegyalján, és ők is, mi is élményekkel gazdagodnánk” – mondta.

A látogatás alkalmával – amely során a megyei RMDSZ-vezetőség megtekintette az eddig elvégzett munkálatokat – Kiss Miklós presbiter a volt egyházi iskola épületében vezette közbe a vendégeket, és nosztalgiával mesélt arról, hogy egykoron 1–4. osztályos tanítás működött itt, s emellett a „telepi iskolában” (így nevezik a helyiek a 19. században betelepített bukovinai székelyek lakta településrészt) is volt magyar oktatás, sőt híres volt a kistérségben az általános iskolai magyar tagozat. Ma már – az elvándorlás, az elöregedés és az asszimiláció miatt – csak öt-hat gyerek tanul a magyar elemi tagozaton: összesen az előkészítő osztálytól a negyedikig, egy összevont csoportban.

Faragó Péter parlamenti képviselő szerint az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának köszönhetően ez az év kiemelkedő volt az Arad megyei magyar egyházak által pályázati úton elnyert támogatások tekintetében. A gyoroki mellett a nagyiratosi római katolikus egyházközség 100 ezer lejt fordíthat a templom teljes külső felújítására. A szentleányfalvi református gyülekezet 90 ezer lejnyi támogatásból egy közösségi terem kialakítását tervezheti, amelyet terasszal és egy gyülekezeti konyhával bővít majd. Ugyanebből a támogatásból fog megvalósulni a gyülekezeti ház udvarának rendezése is. Az újfazekasvarsándi evangélikus-lutheránus egyházközség a 100 ezer lejes támogatásból teljes tetőcserét valósíthat meg. Az aradi Mosóczy-telepi római katolikus plébánia 55 ezer lejt kapott, amelyből különböző külső felújítási munkálatokat végeznek el, valamint a templomtorony felújítását is tervezi.

Kapcsolódók

Kimaradt?